A digitális óriások nyomában – kutatás a fogyasztóvédelem jövőjéről
2026.augusztus 7, péntek
Mitől lesz biztonságosabb a Temun vásárolni? Hogyan lehet kordában tartani a világ legnagyobb technológiai vállalatait? És miért válnak a tartalomgyártók streamingplatformokká, miközben a platformok saját tartalmak gyártásába kezdenek?
Ezekre az egyre aktuálisabb kérdésekre keresi a választ Dr. Somogyi Róbert, a BME GTK Bolyai János Kutatási Ösztöndíját elnyert kutatója. A kutatás azt vizsgálja, hogyan alakítható ki olyan szabályozási környezet, amely egyszerre védi a fogyasztókat, ösztönzi a tisztességes piaci versenyt, és hozzájárul a társadalmi jóléthez.
A kutatási program három, egymáshoz kapcsolódó tématerületen vizsgálja a digitális platformok működését: az online piactereken megjelenő hamis termékek visszaszorítását, az egymásra épülő digitális platformok versenyét, valamint a streamingpiac átalakulását. Az alábbiakban a kutató részletesen ismerteti kutatásának céljait, fő kérdéseit és várható társadalmi-gazdasági jelentőségét:
A digitális óriások szabályozása: Fogyasztóvédelem és piaci verseny a technológiai szektorban
A technológiai szektor gazdasági súlya az elmúlt évtizedben történelmi léptékűvé vált. Napjainkra a hét legnagyobb technológiai vállalat adja az S&P 500 index kapitalizációjának mintegy harmadát. Ez az óriási gazdasági erő kihívás elé állítja a fogyasztóvédelmet és a piaci versenyt. A kutatási program három pilléren keresztül vizsgálja, hogyan lehet optimalizálni a digitális platformok szabályozását az össztársadalmi és fogyasztói jólét maximalizálása érdekében.
Az ábra az egymásba ágyazott platformok felépítését és bonyolult kapcsolatrendszerét illusztrálja, beleértve a szereplők közti externális hatásokat és kifizetéseket
Fő kutatási irányok:
Harc a megtévesztő hamisítványok ellen az e-kereskedelemben(Szerzőtársak: Johannes Johnen, Gianmarco Luu – Université catholique de Louvain) Az online piacterek (pl. Amazon, Temu) akaratlanul is felgyorsították a gyakran egészségre is ártalmas, megtévesztő hamisítványok terjedését. A kutatás egy olyan modellt épít fel, amely elemzi a platformok ösztönzőit ezen termékek kiszűrésére. Két fő stratégiát – a hamisító eladók erőteljesebb hatósági üldözését és a fogyasztók edukációját – hasonlít össze a kutatás, hogy a versenyhivatalok optimális szabályozási környezetet alakíthassanak ki az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényével (DSA) összhangban.
Egymásba ágyazott kétoldalú platformok (Szerzőtárs: Luca Sandrini – ZEW Mannheim és University of Padova) Számos digitális piacon a szolgáltatások egymásra épülnek. Például egy hírportál (amely összeköti az olvasót a hirdetővel) gyakran egy közösségi média felületen (szintén egy kétoldalú platform) keresztül éri el a közönségét. Hasonló a helyzet a mobiltelefonos alkalmazásboltok (app stores) vagy az online tőzsdei brókerek piacán is. A kutatás célja a világ első olyan elméleti keretrendszerének megalkotása, amely feltérképezi, hogyan hat ez a többszintű, komplex platformverseny az árazásra és a társadalmi jólétre.
Tartalomgyártók és platformok stratégiai fúziója(Szerzőtárs: Axel Gautier – HEC Liege) Miért válik egy hagyományos tartalomgyártó (mint a Disney) streaming platformmá, miközben a platformként induló Netflix masszív saját tartalomgyártásba kezd? A harmadik kutatás az “alapkatalógusok” és a “szupersztár” tartalmak piaci dinamikáját modellezi. A projekt célja annak megértése, miként változik a piac jövedelmezősége, ha egy tartalomgyártó óriás saját platformot indít. Az eredmények kritikus fontosságúak a versenyhatóságok számára az olyan nagy horderejű iparági fúziók elbírálásakor, mint amilyen aktuálisan a Paramount és a Warner Bros Discovery esete.
Társadalmi és gazdasági hatás: A kutatások átfogó célja, hogy a digitális tér gyorsan változó kihívásaira tudományosan megalapozott válaszokat adjanak, elméleti alapot biztosítva a törvényalkotóknak és versenyhatóságoknak a fogyasztókat védő szabályozások megalkotásához.