

2025. december 16, kedd
A Magyar Regionális Tudományos Társaság (MRTT) XXIII. vándorgyűlését 2025. október 30-31. között Veszprémben rendezte meg. A társrendező a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara volt. A konferencia keretein belül, a PHOENIX H2020 és az Interreg CE NiCE nemzetközi projektek szakmai felelősei közös szakmai-tudományos fórumot tartottak. A szekció ezzel szervesen illeszkedett a hazai regionális tudomány legfontosabb éves seregszemléjének programjába, hidat képezve a nemzetközi kutatási trendek és a hazai településfejlesztési gyakorlat közé.
A fórum elméleti alapvetése az ENSZ 2015-ös Fenntartható Fejlődési Menetrendjére, valamint a 12. számú célkitűzésre (SDG12 – fenntartható fogyasztás és termelés) épült. A szakmai párbeszéd kiindulópontját az a statisztikai tény adta, miszerint a világ népességének már több mint 57%-a városi területeken él, így a települési szintű beavatkozások kulcsfontosságúak a globális zöld átállás szempontjából. Az előadások során többször hivatkozott Új Lipcsei Charta szellemiségében a résztvevők hangsúlyozták: a zöld városok felé történő elmozdulás nem csupán technológiai beruházásokat igényel, hanem a termelési és fogyasztási minták alapvető megváltoztatását, amely lehetővé teszi egy erőforrás-hatékony, hulladékmentes gazdaság kialakítását.
A szakmai program rendkívül sokszínű kutatási területeket ölelt fel, az egyetemi szféra legfontosabb műhelyeit képviselve. Nagy Gyula (SZTE) a közösségi alapú zöld terület- és településfejlesztés magyarországi ösztönzőit és akadályait elemezte, míg Szabó Mariann (BME) a „University Living Lab” koncepcióján keresztül mutatta be a városi szolgáltatások innovatív fejlesztési lehetőségeit. A fizikai környezet és az épített örökség megújítása is hangsúlyos szerepet kapott: Bozsoki Fruzsina (BME) a barnamezős területek revitalizációjának fenntarthatósági szempontjait járta körül, Katona Linda (ELTE/iASK) pedig a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program során megvalósult épületmegújítások és „megtalált terek” tanulságait osztotta meg a hallgatósággal.
A regionális és módszertani megközelítések között Tráser Nándor Zoltán (SZTE) a Balaton térségének zöld átállását és a „termőföldtől az asztalig” koncepció helyi aspektusait mutatta be. Különleges elméleti keretet hozott a vitába a Budapesti Corvinus Egyetem és a GreenFormation közös kutatása, amely a „nemnövekedés fánk” (Doughnut Economics) modell budapesti részvételi folyamatait és tapasztalatait ismertette. Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia (BME) egy kiválasztott kerületi példán keresztül szemléltették a fenntartható és körforgásos életmód mindennapi megvalósíthatóságát.
A fórum konklúziója megerősítette az MRTT vándorgyűlésének alapvető üzenetét is: a települési körforgásos gazdaság sikere az oktatás, a szemléletformálás és a tudatos akciótervezés összehangolásában rejlik, ahol az akadémiai szféra és a települési szereplők közötti tudásmegosztás a fejlődés motorja.