Egy évvel az EFMD akkreditáció után – fejlesztések és visszajelzés
április 22, 2026
A Danube Cup nemzetközi startup verseny magyar elődöntőjén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet három csapat képviselte
április 27, 2026

A perifériáról a központba: Hogyan válnak úttörővé közép-európai városok a körforgásos életmód terén?

2026. április 27, hétfő

Szabó Mariann, Jan Gimkiewicz és Ahmad Alaraj tudományos cikket publikáltak a Social Sciences & Humanities Open folyóiratban. A tanulmány – a NiCE (From Niche to Centre) projekt Virtuális Kiállításának (https://circularlifestyle.eu/virtualexhibition) elemzésével – feltárja, hogyan hidalhatják át a városok az „ellátási szakadékot”, és miként léphetnek túl a „dobd ki és vegyél újat” szemléletű társadalmon.

A „vedd meg, használd, dobd el” ciklus mélyen berögzült szokás. A globális fenntarthatósági keretrendszerek ellenére az EU-ban az erőforrás-fogyasztás továbbra is nő. Városi központokban ez sajátos kihívást jelent: miközben szakpolitikai szinten sok szó esik a „körforgásosságról”, a fenntartható fogyasztást támogató infrastruktúra (például javítóműhelyek/repair café-k, megosztó központok, kölcsönzők és újrahasználati hálózatok) gyakran hiányos, vagy kulturálisan távol áll a mindennapi igényektől.

Ez az alapvető kihívás áll a kutatás fókuszában. A tanulmány kifejezetten Közép-Európára összpontosít – egy olyan régióra, ahol a körforgásos átmenetet egyedi módon formálják a társadalmi-történelmi örökségek. Itt az egyéni tulajdonlás iránti igény (amely gyakran a nehezen kivívott státusz szimbóluma) olykor ütközik a körforgásos gazdaság közösségi és együttműködésen alapuló természetével.

Annak megértéséhez, hogyan küzdhetők le ezek az akadályok, nyolc régió 30 jó gyakorlatát (Good Practices – GP) vette sorra a kutatás. Ezek nem csupán elméleti modellek, hanem valós megoldások, amelyeket vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok hoztak létre, és amelyek valósággá teszik a „körforgásos állampolgárságot”.

Mitől lesz sikeres egy körforgásos jó gyakorlat?

A rendszerszintű elemzés során négy visszatérő mintázat rajzolódott ki, amelyek a leghatékonyabb körforgásos kezdeményezéseket jellemzik:

  1. A „rövid ciklusú” stratégiák prioritása: A legsikeresebb városi gyakorlatok az elutasításra (Refuse), a csökkentésre (Reduce), az újrahasználatra (Reuse) és a javításra (Repair) összpontosítanak. Ezek a „magasabb rendű” stratégiák tartják a termékeket a legmagasabb értéken, és ott töltik ki az űrt, ahol a hagyományos hulladékgazdálkodás véget ér.
  2. Együttműködési ökoszisztémák: Senki sem boldogul egyedül. A legellenállóbb megoldások akkor születnek, amikor az önkormányzatok biztosítják a „támogató környezetet”, míg a civil szervezetek és a vállalkozások hajtják végre a társadalmi innovációt.
  3. Társadalmi hatás előnyben részesítése a technológiai érettséggel szemben: Meglepő módon egy projekt sikere gyakran kevésbé múlik a csúcstechnológiás megoldásokon, mint inkább a helyi kormányzáson, a közösség bevonásán és a valós társadalmi igényeken.
  4. Magasszintű adaptálhatóság: A NiCE Virtuális Kiállításában szereplő gyakorlatokat nemcsak helyi sikerük, hanem más városokban való alkalmazhatóságuk és a projekt méretéhez igazíthatóságuk alapján lettek kiválasztva.

A jövő útja: facilitáló kormányzás

Az eredmények értékes tanulságokkal szolgálnak a döntéshozók, az önkormányzatok és a várostervezők számára. A körforgásos életmód elterjesztéséhez a városoknak túl kell lépniük az egyszerű szemléletformáló kampányokon. Ehelyett a következőkre kell koncentrálniuk:

  • Helyi erőforrások feltérképezése: azonosítaniuk kell a közösségben már működő „rejtett” körforgásos szolgáltatókat.
  • „Adminisztratív súrlódások” csökkentése: egyszerűsíteniük kell a kisléptékű javítási és újrahasználati kezdeményezések számára a forrásokhoz és a helyszínekhez való hozzájutást.
  • Összpontosítás a polgárok bevonására: a lakosokra a körforgásos gazdaság „társtermelőiként” kell tekinteniük, nem csupán passzív fogyasztókként.

A teljes kutatási anyag – „Engaging consumers in circular lifestyles: Analysing innovation patterns through a virtual exhibition designed to counter the throw-away society” – már elérhető nyílt hozzáféréssel:
(Open Access): https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2590291126002974 .

A kutatást az Interreg Central Europe NiCE projektje támogatta.