ICL–IGIP 2025 Konferencia

2025. október 10. péntek

A mesterséges intelligenciától a fenntarthatóságig: Trendek és értelmezések

A 28th International Conference on Interactive Collaborative Learning (ICL2025), amelyet az 54th IGIP International Conference on Engineering Pedagogy-val együtt, 2025. szeptember 30. és október 3. között rendezték meg Budapesten, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) K épületében, a BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszékének szervezésében.

Az esemény, amely régóta a mérnökpedagógia és az oktatási innováció nemzetközi együttműködésének előmozdításában játszik szerepet, több mint 150 előadót és résztvevőt hozott össze több mint 32 országból, így az interaktív és a technológia által támogatott tanulás kutatási területének egyik legjelentősebb globális találkozójává vált.

A BME-vel együttműködésben szervezett konferencia folytatja az ICL–IGIP sorozat gazdag örökségét, amely a jelenlegi kutatási trendek, gyakorlati tapasztalatok és innovatív tanítási módszertanok eszmecseréjét hangsúlyozza. Interdiszciplináris jellege ismét megmutatkozott a témák széles spektrumában: a mesterséges intelligencia, a tanulási folyamatok elemzése, a fenntarthatóság, valamint az oktatás digitális átalakulása egyaránt szerepelt az előadásokban.

A mesterséges intelligencia és a digitális átalakulás által előidézett hatásokra való tekintettel, az idei ICL–IGIP konferenciát a mérnökpedagógia újra gondolásának elve vezérelte. A szervezők hangsúlyozták, hogy a felsőoktatás ma meghatározó pillanat előtt áll: nemcsak az új technológiákat kell integrálnia, hanem a kritikai gondolkodást, a kreativitást és az egész életen át tartó tanulási készségeket is fejlesztenie kell a hallgatók és az oktatók körében egyaránt. A budapesti rendezvény élénk fórumként szolgált annak vizsgálatára, hogy ezek az átalakulások hogyan közelíthetők meg az akadémiai szféra, az ipar és a nemzetközi hálózatok együttműködésén keresztül. A plenáris előadásokon világhírű szakemberek és tudósok vázolták fel sokszínű perspektíváikat.

Denis Gillet, a lausanne-i EPFL docense a „Tanulástól a gondolkodásig: Techno-pedagógiai tervezés és nyílt oktatási források a mesterséges intelligencia korában” című előadásában azt vizsgálta, hogy a nyílt oktatás és a digitális eszközök hogyan segíthetik elő a kritikai és reflektív tanulást. Michael K. J. Milligan, az ABET igazgatója az „Élethosszig tartó tanulás: A tudás és készségek folyamatos keresése a mérnökképzésben” című előadásában hangsúlyozta a folyamatos szakmai fejlődést lehetővé tevő dinamikus oktatási rendszerek szükségességét. Nagy Vince Balázs, a SEFI elnöke, a BME oktatója a mérnökképzés európai platformjának jelenlegi kihívásait és lehetőségeit mutatta be. Dana Dobrovská, a Prágai Műszaki Egyetem professzor emeritája elemezte a hallgatók mesterséges intelligenciával kapcsolatos elképzeléseit és attitűdjeit az oktatásban és tanulásban. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szalmáné Dr. Csete Mária, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja, és Dr. Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes, aki szemléletes előadásában mutatta be a Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem lenyűgöző kutatási és innovációs teljesítményét.

A plenáris ülésen beszédet mondott az ICL elnöke, Michael E. Auer Németországból, Tiia Rüütmann, az IGIP elnöke, a Tallinni Műszaki Egyetemről, Észtországból érkezett és Tóth Péter a BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszékének professzora.

A konferencia egy előkészítő „nulladik napi” rendezvénysorozattal nyílt meg 2025. szeptember 30-án, amely regisztrációt és négy workshopot tartalmazott, amelyek a felsőoktatásban felmerülő kihívásokkal foglalkoztak. Ezek között szerepeltek a Fenntarthatósági kompetenciák oktatásában rejlő kihívások és lehetőségek, a Mérnöki tanterv fejlesztése problémaalapú ajánlatokhoz mesterséges intelligencia segítségével, a Mesterséges intelligencia az oktatásban – a digitális asszisztensektől az emberközpontú innovációkig, valamint a Generatív MI az oktatásban: Közös kurzustervezés, együttműködés és mobilitás című előadások. Ezek a workshopok adták meg az egész rendezvény alaphangját, ötvözve az elméleti hátterek a digitális és etikai átalakulással kapcsolatos gyakorlati megközelítésekkel a felsőoktatás világában.

Október 1-jétől a konferencia három napon át személyes és online párhuzamos szekciókban tartott előadásokkal folytatódott, végig biztosítva a hibrid hozzáférést a nemzetközi közösség számára. Az első napon három jelenléti és két online szekcióban kutatási eredményeket, projektjelentéseket és esettanulmányokat tartalmazó előadások zajlottak európai, ázsiai és amerikai oktatókkal, oktatáskutatókkal.

A második nap négy jelenléti és két online szekcióval folytatódott, amelyek a mesterséges intelligenciával támogatott tanulástervezés, az együttműködésen és projekteken alapuló tanulás, valamint a mérnökképzés értékelésének új trendjeire összpontosítottak. A tematikus sokszínűség tükrözte a konferencia interdiszciplináris szellemét és azt a törekvését, hogy hidat építsen a pedagógiai innováció és a technológiai fejlődés között. A konferencia kiemelkedő eseményére, a díjátadó ülésre ugyancsak október 2-án került sor, amelyet a Batthyányi térről induló dunai hajóúton tartottak. Ez az egyedülálló és elegáns környezet emlékezetes hátteret biztosított az oktatási innováció kiválóságainak elismerésére. Birgit Oberer, az IGIP főtitkára elnökletével az ülésen számos rangos nemzetközi elismerést adtak át. A díjátadó ünnepséget egy gálavacsora követte a Dunán, ahol a résztvevők ünnepelték az ICL–IGIP közösség közös eredményeit. A kötetlen légkör további kapcsolatépítést és eszmecserét tett lehetővé, erősítette a szakmai kapcsolatokat és inspirálta a jövőbeni együttműködést.

Az utolsó napon, október 3-án, az első két naphoz hasonlóan, mind a jelenléti, mind pedig az online üléseken folytatódott az ICL–IGIP hagyományt jellemző témák széles sprektumának bemutatása.

A budapesti ICL2025 konferencia többet jelentett egy akadémiai találkozónál – egy globális párbeszédet testesített meg a tanulás jövőjéről. Az esemény megerősítette, hogy az interaktív és együttműködő tanulás, amelyet a mesterséges intelligencia és a fenntartható digitális átalakulás támogat, kulcsfontosságú a rugalmas és jövőorientált oktatási ökoszisztémák fejlesztéséhez.

A külföldi kutatók, oktatók és innovátorok találkozásának biztosításával a konferencia hozzájárult a mérnökpedagógia tudományos és humán dimenziójának erősítéséhez. A BME dinamikus légköre és Budapest inspiráló kulturális háttere tökéletes környezetet biztosított a reflexióhoz, az innovációhoz és a partnerségi kapcsolatok kiépítéshez – így az ICL2025 mérföldkőnek számít a oktatás folyamatosan változó globális környezetében.