Sikeresen lezajlott a 13. Nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalás, Etika és Fenntartható Üzlet Konferencia

2026. szeptember 14, hétfő

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék által került megrendezésre a 13. Nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalás, Etika és Fenntartható Üzlet Konferencia. A 2026. szeptember 3-4-én lezajlott konferencia kiemelt témája a „Felelős és válságálló terek” voltak.

A konferencia célja volt, hogy platformot biztosítson a kutatók és szakemberek számára a kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok megosztásához. Az előadások többek között a várostudomány, a menedzsment és marketing, a környezettudomány és kapcsolódó területek részéről érkeztek. A konferencián nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatók mutatták be tudományos eredményeiket, ezáltal erősítették a szakmai kapcsolatrendszert hazai kutatókkal, kutatóhelyekkel, továbbá külföldi kutatók és PhD hallgatók kerültek kapcsolatba hazai tudományos műhelyekkel. Az előadók többek között az Egyesült Királyságból, Romániából, Hollandiából, Norvégiából, Marokkóból és Japánból  érkeztek. A két nap alatt öt keynote előadás hangzott el, két kerekasztal beszélgetésre került sor és összesen hét párhuzamos szekcióban adtak elő a résztvevők.

A csütörtök délelőtti keynote előadásokat Buzási Attila tanszékvezető (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék) és Háry András (ZalaZone) tartották, majd az ezt követő kerekasztal beszélgetésen Monica Salvia (CNR-IMIOT) és Bartus Gábor (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) is részt vettek. Az általuk tárgyalt téma a „Karbonsemlegességi törekvések és az innováció kapcsolata” volt. Délután online előadást tartott Mike Slotkin (Florida Institute of Technology) az idegenforgalmi adóbevételek természetvédelmi célú hasznosításának helyi tapasztalatairól.

Pénteken Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének ügyvezetője tartott plenáris előadást a vállalatok szerepéről a körforgásos városok támogatásában, majd Szabó Mariann (BME, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék) mutatta be a nemrég lezárt NiCE projekt legfontosabb, releváns eredményeit. A kerekasztal beszélgetéshez – melynek témája ezúttal a körforgásos, fenntartható város volt – csatlakozott Varga Ádám (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal) és Mike Molesworth (University of Birmingham).

Mindkét nap délutánján változatos témájú szekciókban mutatták be és vitatták meg kutatási eredményeiket a résztvevők, ezek közül háromra adunk rövid áttekintést az alábbiakban.

A „Fenntartható települések, városok és reziliens terek” (Sustainable Places, Cities and Resilient Spaces) szekciójában a városi terek fenntartható szervezése, fejlesztése került középpontba, hangsúlyozva ebben az egyének és vállalatok felelősségvállalását is. Elsőként Erez Z. Shoshani ismertette kutatását (eredeti cím: How do Ethical Businesses Contribute to Resilience in Violence-Affected Cities?), mely a vállalatok felelősségvállalásának sikerét mutatta be olyan övezetek helyreállításában, ahol a városi fejlődést valamilyen erőszakos, háborús esemény bénította meg. Kiemelte, hogy a helyreállításhoz azért van szükség a vállalatok közreműködéséhez, mivel erőszakos események után az állami intézmények és állami beavatkozások szerepe és lehetőségei csökkentettek lehetnek. Az előadássorozatot Hegyi Barbara folytatta a REDINEST program eredményeinek prezentálásával (eredeti cím: Student-Powered Civic Engagement Initiatives for the Impactful Digital Transformation of Urban Spaces), mely bemutatta, hogy az egyetemista diákok bár interdiszciplinárisan állnak hozzá a városokban fellelhető problémákhoz, hiányoznak azok a csatornák, ahol véleményüket kifejezésre tudnák juttatni, vagy valóban innovatív megoldásokat tudnának kialakítani. A harmadik előadás során Gyulai Tamás prezentálta a „New Europen Bauhaus” ajánlásaihoz kapcsolódó DECORATOR program hozzájárulását a körforgásos gazdaság bevezetéséhez az építőiparba (eredeti cím: Circular Economy Experience in Urban Environment with New European Bauhaus). A ’New European Bauhaus keretrendszer szerint működő DECORATOR projekt egy esztétikai előírásokon túlmutató döntéshozást segítő eszköz, mely lehetővé teszi a teljes értékláncon átnyúló fenntarthatóságot az építkezések során. Az utolsó előadás Csiki Kata prezentálásában valósult meg a szolgáltatás-alapú városi közlekedésfejlesztésekről (eredeti cím: The Integrability of Car-Sharing Services in Budapest for the Implementation of a MaaS-Type Transportation System). Az előadás központjában a megosztott autók szerepe állt, melyek szektorok közti együttműködések megvalósításával, illetve az autós közlekedési mód garantálásával tudnák fokozni a városi közösségi közlekedés-szervezés (pénzügyi) fenntarthatóságát, ugyanakkor jelentős szabályozási és szervezési átalakításokat tennének ezzel szükségessé.

A „Körforgásos gazdaság, karbon-gazdálkodás és innovációs ökoszisztémák” szekcióban a fenntartható gazdasági átmenet különböző aspektusai kerültek bemutatásra. Ahmad Alaraj és Szabó Mariann kutatásában a körforgásos gazdaság teljesítménymérésének mikro-, mezo- és makroszintű indikátorai kerültek rendszerezésre, kiemelve az egységes értékelési keretrendszerek fontosságát. Sian Chen előadásában az Európai Unió Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) szabályozásához kapcsolódó szervezeti adaptációs és irányítási kihívások szisztematikus szakirodalmi áttekintése került bemutatásra. Nagy Dániel Imre előadásában a biometánipar társadalmi értékteremtését vizsgálta a Triple Layer Business Model Canvas módszertan alkalmazásával, rámutatva a helyi közösségek, a vidéki foglalkoztatás és a stakeholder-együttműködés jelentőségére. Buzási Attila és szerzőtársai egy tudományos és technológiai park ökoszisztémájára kidolgozott karbonmenedzsment-modellt ismertettek, a kutatás előadója, Princz-Jakovics Tibor prezentációjában hangsúlyozta a vállalati fenntarthatósági célok lokális szintű integrációjának lehetőségeit. A szekciót Háry András és Tóth Csilla előadása zárta, amely az innovációs ökoszisztémák fejlődési kihívásait vizsgálta, különös tekintettel a hagyományos Triple Helix modell korlátaira és a többszereplős együttműködési rendszerek szerepére. Az előadások közös üzenete volt, hogy a fenntarthatósági átmenet sikeressége egyre inkább az összetett ökoszisztémák, a szabályozási környezet és a különböző érintetti csoportok közötti együttműködés minőségétől függ.

A „Felelős fogyasztás és fogyasztói magatartás” című szekcióban a fenntartható fogyasztási döntések és az azokat mozgató rejtett tényezők kerültek bemutatásra. A szekció keretében elsőként Ouaim Kaddouri, Mike Molesworth és Georgiana Grigore kutatása került bemutatásra „A zöld fogyasztás terén mutatkozó attitűd-viselkedés szakadék strukturális magyarázatai” címmel, amely rávilágított arra, hogy a gazdasági terhek és a makroszintű strukturális feltételek hogyan formálják a környezettudatos attitűdöt, felülírva a szándékot. Ezt követően Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia Erika tartotta meg a „Viselkedési közgazdaságtani jelenségek a rövid élelmiszer-ellátási láncok esetében” című kutatásáról szóló előadását, amelyben a rövid ellátási láncok működését vizsgálták a bevásárló és kosárközösségek példáján keresztül. Valamint a fenntartható fogyasztást befolyásoló kognitív döntéshozatali torzításokat – mint például a veszteségkerülést és a hosszú távú előnyök diszkontálását – mutatták be a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt. Végül pedig Lungelo Sikhondze és Shu Chun Chang kutatása hangzott el, melynek témája „A válságálló városi lakhatás iránti kereslet ösztönzése: A városi mezőgazdaság integrálása a lakossági zöldépületek elfogadási viselkedésébe Tajvanon” volt; a tanulmány egy új viselkedési modellt bemutatva elemezte, hogy az észlelt környezeti előnyök és a társadalmi-kulturális hatások miként formálják a lakosok zöldépületek iránti integrációs és elfogadási hajlandóságát.

A bemutatott tanulmányok kivonatai megtalálhatóak az absztraktkötetben, amely a konferenciasorozat honlapjáról (Home – ICSR) tölthető le.