

2026. szeptember 25, péntek
A Szociológia és Kommunikáció Tanszék őszi szeminársorozatának harmadik előadását Kodaj Dániel (ELTE BTK, Filozófia Intézet) tartja “Mesterséges unintelligencia” címmel a közelmúltban megjelent könyve alapján. A könyv azokat az értelmezéseket dekonstruálja, amelyek szerint az, amit MI-nek neveznek képes (vagy egyszer képes lehet) gondolkodásra, általában pedig emberi értelemben vett cselekvésre. Szabadon letölthető:
https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/https-www-eltereader-hu-media-2026-06-kodaj-daniel-mesterseges-unintelligencia-wired-pdf/
Időpont: október 20. kedd, 10:00. Helyszín: E602-es tárgyaló.
Absztrakt:
Már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások kezdete, az 1960-as évek óta – sőt, tulajdonképpen már a XVII. század óta – léteznek filozófiai érvek amellett, hogy a gondolkodás gépesíthetetlen jelenség és az emberi elme radikálisan különbözik a programokat mechanikusan végrehajtó szerkezetektől. Az ilyen demarkációs érvek közül manapság John Searle „Kínai Szoba” gondolatkísérlete és Roger Penrose gödeli spekulációi a legismertebbek, de a potenciális demarkációs kísérletek spektruma ennél jóval szélesebb. A nyelvi jelentés (Searle) illetve a matematikai megértés (Penrose) mellett az introspekció, a referencia, a fenomenális tudat, a megtestesültség és az egzisztenciális szituáltság is alapot adhat rá, hogy megpróbáljuk elkülöníteni az emberi elmét a számítógépektől.
Ez a könyv tíz modern demarkációs érvet mutat be, a mai – nagy nyelvi modellekre épülő – MI-technológia kontextusába helyezve őket.
Végkövetkeztetése szerint értelmünknek legalább három gépesíthetetlen aspektusa van: a fenomenális fogalmak használata, a funkciók felismerésének képessége és az önreflexió. Emellett a gépi számítások metafizikája is arra utal, hogy az MI-re csak rávetítjük a gondolkodást, intrinzikusan nincs benne jelen.