A BME GTK is bemutatkozott a körforgásos gazdaságról szóló BME üzleti reggelin
március 13, 2026
Hallgatói pályázat a University of Ulsan nyári egyetemi programjára
március 16, 2026
2026. február 27-én a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke adott otthont annak a szakmai konferenciának, amely a városi fenntarthatóság legégetőbb kérdéseit feszegette. A rendezvény célja az Interreg CE NiCE és az EU Másfélfokos életmód (1.5-degree lifestyles) projektek során felhalmozott tudás megosztása volt, rávilágítva arra, hogy a globális klímacélok elérése elképzelhetetlen a városi fogyasztási minták radikális átalakítása nélkül.
A konferenciát Buzási Attila tanszékvezető (BME), Janky Béla dékánhelyettes (BME GTK) és Hegyesi Béla (Interreg CE kapcsolattartó) nyitották meg, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködések szerepét a helyi megoldások kidolgozásában.
Az előadássorozatot Kiss Gabriella (Budapesti Corvinus Egyetem) nyitotta meg, aki a „nemnövekedés fánk” modell budapesti részvételi folyamatának tapasztalatait mutatta be. Előadása rávilágított, hogy a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság közötti ellentmondás feloldásához új, közösségi alapú megközelítésekre van szükség. Őt követte Vadovics Edina (GreenDependent Intézet), aki az EU Másfélfokos életmód projekt számszerűsített eredményeit ismertette, világossá téve, mekkora egyéni és rendszerszintű kibocsátás-csökkentésre van szükség a párizsi célok tartásához.
A BME kutatói a lokális szintekre fókuszáltak: Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia egy konkrét kerületi példán keresztül mutatták be a körforgásos életmód lehetőségeit, míg Szabó Mariann és Vincze Dorottya a NiCE projekt tanulságait összegezve tették fel a kérdést: lehetséges-e egyáltalán ma egy magyar városban valóban fenntarthatóan élni?
A konferencia második felében a hangsúly az interaktív tudásmegosztásra helyeződött, ahol négy különálló munkacsoportban folytatódott a diskurzus. Az önkormányzati és városfejlesztési szekcióban, Ballabás Gábor és Szabó Mariann vezetésével, a döntéshozók és szakreferensek a zöldterületek körforgásos kezelését, a komposztálási programokat és a Repair Cafe kezdeményezések sikerét elemezték. Megállapították, hogy bár a lakossági szemléletformálás elindult, a finanszírozás és az eldobható termékek visszaszorítása továbbra is komoly kihívást jelent az önkormányzatok számára.
Ezzel párhuzamosan a vállalkozói csoportban Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia moderálásával olyan innovatív cégek képviselői tanácskoztak, mint a Take Easy Energy és a CAM Consulting. A beszélgetés fókuszában az energiahatékonyság, a zöld marketing és az energiaközösségek jogi szabályozatlansága állt, kiemelve a generációk közötti tudásátadás jelentőségét a szemléletformálásban.
A szakpolitikai és civil szféra képviselői Vadovics Edina és Vadovics Kristóf vezetésével a rendszerszintű változások gátjait azonosították. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztásorientált kapitalista modellben rendkívül nehéz az átállás, különösen az alacsony társadalmi bizalom és a politikai elköteleződés hiánya miatt. Hangsúlyozták, hogy a meglévő jó gyakorlatokat a „niche” létből a főáramba kellene emelni erőteljesebb kommunikációval.
Végül az egyetemi hallgatók szekciójában Buzási Attila és Vincze Dorottya vezetésével a fiatalok az élelmiszerfogyasztás, a lakhatás és a mobilitás dilemmáit vitatták meg. Kiemelték a város-vidék közötti egyenlőtlenségeket és a közösségi média véleményformáló erejét, amely kulcsfontosságú lehet a fenntarthatóbb életmód trenddé válásában.
