„A BME azért is jó műszaki egyetem, mert van gazdasági kara”

2025. július 28, hétfő

Nyolc év után új vezetője lesz a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának. A leköszönő dékánnal, Koltai Tamással beszélgettünk a kezdet nehézségeiről, az elért eredményekről és arról, lesz-e több ideje pingpongversenyekre.

Eredetileg gépészmérnökként végzett – milyen út vezetett onnan a gazdaságtudományba?

Valóban gépészmérnökként végeztem 1983-ban a BME-n, de azon belül az akkor még létező és különleges tartalmú termelési rendszer szakra jártam, amely gazdálkodástudományi alapokkal egészítette ki a műszaki ismereteket. Mindkét terület érdekelt, ezért választottam ezt a képzést. Azokban az időkben még nem létezett gazdaságtudományi kar a Műegyetemen, így a gazdasági ismeretek egy részét többek között a gépészkaron oktatták. Amikor megalakult a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, amelynek – mai nevén – a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék is része lett, akkor tulajdonképpen igazi szakmai helyemre kerültem. Oktatói és kutatói tevékenységemet mindig a műszaki és gazdasági területek határán végeztem. Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy 2017-ben, amikor kitört a konfliktus a GTK és az akkori egyetemi vezetés között, engem bízott meg Józsa János rektor úr a dékáni feladatokkal. Arra gondolt, hogy van műszaki és gazdasági hátterem, így hidat tudok képezni a két terület között szakmai kérdésekben és az egyetemi vezetésben egyaránt.

Rázós időszakban lett tehát dékán, amikor 40 oktató távozott. Ekkora kiesés bármely intézménynek nagy megrázkódtatás – hogyan sikerült újjáépíteni a kart?

A GTK és az egyetem akkori vezetése között kialakult súlyos ellentét után vettem át a kar vezetését. Ezután távoztak azok, akik nem értettek egyet a konfliktus javasolt megoldásával, így annak a veszélye is fennállt, hogy talán el sem tudjuk kezdeni a 2017/18-as őszi félévet. Végül egy, a magyar felsőoktatásban szokatlan konstrukció keretében megállapodást kötöttünk a távozó kollégák leendő intézményével: egy átmeneti időszakban visszaoktattak a BME GTK-ra. Bár ez nagyon nehéz időszak volt, a vártnál hamarabb rendeződött a kar helyzete.

Meddig tartott az átmenet?

Meglepően gyorsan sikerült pótolni a távozókat, kevesebb mint két év alatt rendeződött a kar helyzete és ezután megindult az átalakulás és a fejlődés. A BME, illetve a GTK vonzereje még a nehéz körülmények között is erős volt, sokan akartak csatlakozni hozzánk. Nem tudtunk mindenkit felvenni, mert a magas minőségi követelményekhez továbbra is ragaszkodtunk. Végül kialakult egy kiváló oktatói gárda és egy erős adminisztráció, amely sikeresen vitte véghez a GTK átalakítását.

Miben változott meg a GTK a történtek hatására?

Nagy számban csatlakoztak hozzánk kollégák más egyetemekről, akik eltérő szemléletet, munkakultúrát, értékrendet hoztak. Ez jó dolog, bár van kockázata is, és okozhat konfliktusokat. Szerencsére úgy alakult, hogy sokan azok közül, akik csatlakoztak a nehéz időkben, az új működés legfőbb támaszai lettek, és remekül egészítették ki az itt maradó, a GTK-hoz mindig lojális kollégákat. Mégsem ez volt azonban a legfontosabb különlegesség, hanem az, amit tudatosan valósítottunk meg: a bevételi szempontokat előtérbe helyező tömegoktatásról átváltottunk a minőségi szempontokat, valamint az oktatást és kutatást egyaránt fontosnak tartó működésre. Megnyitottuk a korábban zárt szakokat több tudományterület előtt, bővítettük az egyes programokban oktató tanszékek körét. Csökkentettük a működés decentralizációját olyan területeken, amelyeken eredményesebb lehet a kari szintű központosítás. A kar szervezetét az új működéshez igazítottuk. Mindemellett erőteljes nemzetköziesítésbe kezdtünk. A korábban egyetlen angol nyelvű szakkal sem rendelkező GTK-n sorra indítottuk az idegen nyelvű programokat a képzés minden szintjén.

Mit mutatnak a számok, ha összehasonlítjuk a mostani GTK működését a 8 évvel ezelőttivel?

A hallgatói létszám lényegében változatlan, évente átlagosan 4000 saját hallgató tanul a GTK-n. Ez fontos eredmény, tekintettel a demográfiai folyamatokra, és a felsőoktatási piacion kialakult nagy versenyre. 

A hallgatóságon belül folyamatosan nő a külföldi, valamint az önköltséges hallgatók aránya, ami mutatja a GTK vonzerejét itthon és határinkon kívül egyaránt. 

Egyre több az idegen nyelvű programunk, és várható újabbak indulása is. A publikációs adatok önmagukért beszélnek: nyolc év alatt háromszorosára nőtt a Scopus adatbázisban jegyzett szakcikkek mennyisége, a Web of Science adatbázisban regisztráltak száma pedig az ötszörösére emelkedett, vagyis a mennyiség és a minőség egyszerre javult. A sikeres kutatási projektek is sűrűsödnek, az elmúlt években elnyert több mint 10 OTKA-pályázat, az idei két Horizon-projekt, továbbá a részvételünk több más intézmény által koordinált pályázatban jelzi a GTK jelentős kutatási potenciálját.

A nemzetközi rangsorokban is javított a kar?

A QS rangsorban nyolc évvel ezelőtt egyáltalán nem szerepeltünk még. Négy éve jelent meg a GTK a QS üzleti képzések Business and Management szakterületi rangsorában és 2025-ben ugrott is egy kategóriát felfelé, most az 501-550. helyezési sávban van. Ebben a rangsorban Magyarországról csak két egyetem szerepel. A hazai HVG-listán pedig a Corvinus után a második helyen állunk a hallgatói és oktatási kiválóságot együtt figyelembe vevő összetett kari rangsorban.

A nemzetköziesítés az egész BME részéről törekvés. Mifélék az eredmények ezen a területen?

Ezt a területet nyugodtan nevezhetjük a GTK fő sikerágazatának. 2017-ben már mindenkinek volt angol nyelvű programja, minket kivéve. Ezért, amint rendeződött a kar helyzete, elindítottuk az első idegen nyelvű képzést. Ma már egy alapszak, négy mesterszak és a PhD-képzés is elérhető angol nyelven. Külön örvendetes, hogy nemcsak a Stipendium Hungaricum-os hallgatókra épülnek ezek a programok. Már második éve lényegében megduplázódik a fizetős külföldi hallgatók száma. A belépő új oktató kollégáknál ezért alapkövetelmény az angoltudás, de fokozatosan nő a karon főállásban dolgozó külföldi oktatók, kutatók száma is. 

Lassan már néhány tanszéken a tanszéki értekezletet nem is lehet kizárólag magyarul megtartani. 

Nem véletlen, hogy az angol nyelvű Vezetés és szervezés, valamint a Pénzügy mesterszakunk megkapta a European Foundation for Management Development (EFDM) akkreditációját. Ez a GTK legnagyobb eredménye. A nyolc évvel ezelőtt még angol nyelvű képzés nélküli karnak ma két olyan mesterszakja is van, amelyet az egyik legrangosabb nemzetközi akkreditáló szervezet elismer. Az EFMD-minősítés azt igazolja, hogy ezeken a szakokon az oktatás a legkiválóbb nemzetközi képzések kritériumainak is megfelel.

Az is sokszor elhangzik az egyetemen, hogy jó lenne, ha erősödne a karok közötti együttműködés. A hat műszaki és egy természettudományos kar mellett mennyire nehéz ez a GTK számára?

A karok közötti együttműködésnek jó háttere van az egyetemen, hiszen a műszaki képzéseket erősíti, ha azok programja kiegészül releváns gazdasági és humán tartalommal. 

Versenyképesebbek a munkaerőpiacon azok a műszaki diplomások, akik gazdasági, humán és jogi ismeretekkel is rendelkeznek. 

A gazdasági környezet az ilyen diplomásokat kiemelten értékeli, ezért a hallgatóknak és az egyetemnek is elemi érdeke ennek megvalósítása. A GTK pedig arra törekszik, hogy saját gazdasági képzései olyan műszaki ismereteket tartalmazzanak, amelyek versenyképessebbé teszik a BME hallgatói által szerzett gazdasági diplomát is. Mindezek megvalósítása azonban egy egyetemi struktúrában nem mindig könnyű. Éppen most készülünk ezen a téren előrelépni. Kidolgoztuk a műszaki karok alapképzésein oktatott GTK-s tantárgyak új rendszerét, meghatározott órarendi sávokban hallgathatják az alapszakos mérnökhallgatók a GTK tantárgyait. Egy jelentősen bővített tantárgykínálatból kötelezően választható jelleggel válogathatják össze azokat, amelyekről úgy gondolják, hogy a legjobban kiegészítik a műszaki ismereteiket.

Érezte valaha hátrányát annak, hogy egy gazdaság- és társadalomtudománnyal foglalkozó kar egy olyan intézményben működik, amit mindenki a hazai műszaki egyetemként ismer?

Hátrányát nem éreztem soha, hogy a GTK egy műszaki egyetem része, de örülnék, ha az egyetem kommunikációjában erőteljesebben megjelenne, hogy a BME azért is jó műszaki egyetem, mert van gazdasági kara, és emiatt sokkal versenyképesebb tudást ad a mérnökhallgatóknak. A közvetlen szakmai kapcsolatok szintjén azonban nincs probléma, a projektekbe sokszor hívnak minket más karokról, mert szükség van a gazdasági és humán ismeretekre. Egyébként 1912 óta létezik közgazdasági területet oktató, kutató szervezeti egység a Műegyetemen, van tehát hagyománya a műszaki és gazdasági, gazdálkodási területek együttműködésének. Mindig értették az itt dolgozó műszaki szakemberek, hogy fontosak a gazdasági és humán ismeretek a mérnöki munkában, amit a munkaerőpiac is visszaigazol.

Az államilag támogatott helyek számának a változása hogyan érintheti a GTK-t a jövőben?

A GTK oktatási portfóliója nagyon robusztus. A 11 mesterszak és 7 alapszak között, melyek közül öt angolul is elérhető, mindig lesz éppen jól vagy kevésbé jól teljesítő terület. Ha az államilag támogatott helyek száma csökken, akkor rendszerint nő a költségtérítéses hallgatók száma. Az angol nyelvű és nemzetközi akkreditációval is rendelkező szakok pedig nagyon vonzók a költségtérítéses külföldi hallgatók számára. Ennek fényében nem látok veszélyt, és ezt vissza is igazolta az éppen most lezárult felvételi időszak. A GTK szakjai nagyon népszerűek, rengeteg magyar és külföldi hallgató számára jelentenek vonzó továbbtanulási lehetőséget.

A kutatási területe a termelésszervezés, hatékonyságmenedzsment. Ez a fajta tudás hasznosítható egy kar működésének a megszervezésében is?

A dékáni munkában sok mindent próbáltam hasznosítani abból, amit korábban oktattam, kutattam. Fontos például annak a megértése, hogy a tömegoktatás egyéni képzési elemekkel vegyítve nem versenyképes, ugyanakkor a minőségi képzésben nehéz a tömegoktatás módszereit alkalmazni. Tehát nem mindegy, hogy mekkora a hallgatói létszám és az összhangban van-e az alkalmazott oktatási technológiával, továbbá mindennek eredményeként hová pozicionáljuk a programjainkat a felsőoktatási piacon. A termék/folyamat mátrix törvényszerűségei a menedzsmentprogramokban az alapismeretek közé tartoznak, és alkalmazzuk is a gyakorlatban a GTK vezetésében. A másik kedvelt szakterületem a teljesítményértékelés. Öt éve működik a karon a néhány kollégámmal kifejlesztett teljesítményértékelési (TÉR) rendszer. Ennek keretében minden oktató teljesítményét négy dimenzióban értékeljük: oktatás, publikációs tevékenység, egyéb tudományos tevékenység és közfeladat-ellátás. Az értékelés részben adatbázisok (Neptun, MTMT), részben önbevallási kérdőívek információira épül. A konkrét személyek értékelése mellett a TÉR feladata annak a szemléletnek az erősítése, hogy az oktatás, a kutatás és a közfeladat-ellátás egyaránt fontos. Nem baj, ha valaki nem minden területen jó, de szembesüljön a hiányosságaival és tudja értékelni azok munkáját is, akik más, a kar számára fontos területekre helyezik tevékenységük súlypontját.

És mihez kezd most a felszabaduló idejével? Pingpongversenyek vagy új kutatások?

Sok időm biztosan nem szabadul fel. Egyrészt maradnak közfeladataim: a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolát továbbra is vezetem, emellett a Vezetés és szervezés mesterszak szakfelelőse maradok. A Doktori Iskola hallgatói létszáma közel kétszeresére nőtt az elmúlt években, így ez sok figyelmet igényel. A Vezetés és szervezés mesterszak nemzetközi akkreditációjának pedig nemcsak a megszerzése, hanem a megtartása is fontos. Emellett örömmel folytatom sokkal nagyobb energiával oktatói és kutatói munkámat. A kutatásaim az elmúlt nyolc évben takarékon voltak, úgyhogy most újra teljes gőzzel foglalkozom a termelési és szolgáltatási folyamatok kvantitatív modellezésével és a hatékonyságvizsgálati módszerek fejlesztésével. 

Ami a pingpongversenyeket illeti, sokan tudják, hogy versenyszerűen pingpongoztam, bár nem nagyon magas szinten. Erre ugyan sokkal több időt nem fogok szánni, de remélhetőleg a mérkőzésekre és versenyekre lényegesen nyugodtabban és kiegyensúlyozottabban fogok érkezni annak köszönhetően, hogy vezetői feladatok már nem terhelnek.

Mit tanácsolna az utódjának?

Tanácsot ugyan nem adnék, de szívesen megfogalmazok néhány olyan gondolatot, ami az elmúlt 8 évi működésünk tapasztalata alapján a jövőre nézve is meghatározó lehet. Nagyon fontos a nemzetköziesítés további erősítése. A nemzetközi kiválósági kritériumok szem előtt tartása mindig biztos sikerhez vezet. Mivel éppen a korábbi nemzetközi dékánhelyettes asszony, Szalmáné Csete Mária lesz az új dékán, akinek jelentős szerepe volt a GTK nemzetközi sikereiben, a nemzetköziesítés jelentőségéről biztosan nem kell meggyőzni.

Fontosnak tartom a kapcsolatot a gazdasági élet szereplőivel. Ennek fejlesztését a nemzetközi akkreditációs folyamat során javasolta is az EFMD-értékelés. Ebben kiemelt szerepe van a GTK évek óta működő Intenzív Kurzusának, amelyen külföldi professzorok Európából és a tengerentúlról, hazai cégek vezetői, valamint sikeres karriert befutó volt GTK-s hallgatók tartanak előadásokat és tréningeket, minden évben több mint 400 mesterhallgatónk részvételével. E nagy múltú rendezvény folytatását és továbbfejlesztését szintén jónak tartanám.

Nagy jelentősége van az oktató és kutató munka adminisztratív támogatásának. Ebben sokat segíthet a folyamatok digitalizációja, emellett sok oktatásszervezési, pályázati, valamint tanszéki és kari vezetési feladat igényel jelentős személyi támogatást. 

A jó szakmai színvonalon dolgozó, a karhoz lojális és a sikerek érdekében elkötelezett adminisztrációs háttér erősítése nagyban segítheti az oktatási és kutatási munka eredményességét.

Végezetül lényeges kérdés, hogy kikre támaszkodjunk a jövőbeli sikerek elérése érdekében. A közel 250 éves BME brandet mindenkinek kötelessége építeni. Azokat a kollégákat érdemes minél jobban támogatni és vezetői feladatokkal megbízni, akik nemcsak felhasználják karrierjük építéséhez a műegyetemi hátteret, hanem tevékenységükkel gazdagítják a BME hírnevét és gyarapítják annak intellektuális tőkéjét. Az ilyen kollégák a garanciái a GTK sikereinek.