Kutatás
Idén hatodik alkalommal került megrendezésre a „Central and Eastern European e-Dem and e-Gov Days, Budapest (CEEEGov Days), 2019. május 2-án és 3-án. A konferencia java részének, immár hagyományos módon, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusa adott otthont.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) és a ludwigsburgi -University of Applied Sciences-el (HVF Ludwigsburg) közös szervezésű konferencián olyan aktuális témában értekeznek a résztvevők, mint például a kiberbiztonság, de több előadás született az e-Demokrácia, e-Kormányzás és az E-learning témakörében is.
A kétnapos konferencia megnyitó-ünnepségét Dr. Szádeczky Tamás, az NKE egyetemi docense konferálta fel. Az NKE vezetősége részéről, Dr. Koltay András, az egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. A partnerek nevében Rusz Regina, az ÖKF Budapest Igazgatója, Dr. Anna Steidle, a HVF tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese és Natalia Panina az SAP kelet- és középeurópai közszolgálati együttműködésekért felelős alelnök-asszonya köszöntötte a vendégeket.
Nyitóelőadásában Martin Fodor, Bristol tanácsnoka az okos város és a kiberbiztonság kapcsolatáról és annak kihívásairól értekezett, míg Ronald Bieber, az Osztrák Számítástudományi Társaság Főtitkára egy nyílt hozzáférésű publikációs adatbázist mutatott be.
A konferencia első napjának estéjén a résztvevők szakmai panelbeszélgetést tartottak – ennek helyszíne a BME Főépület Díszterme volt. Ezt követően díszvacsorára került sor, amelyet a Konrad Adenauer Alapítvány (Konrad-Adenauer-Stiftung Ungarn – KAS) budapesti irodája bőkezűen támogatott. A panelbeszélgetést Dr. Nemeslaki András tanszékvezető egyetemi tanár (Pénzügyek Tanszék) nyitotta meg. Frank Spengler Úr, a KAS képviseletvezetője rövid beszéddel köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Dr. Zilahy Gyulának, a BME GTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének.
A panelbeszélgetést Thomas Geldmacher a Rundumberatung Tanácsadócég képviselője moderálta, a vitán részt vett Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, Dona Scola volt moldáv információs és kommunikációs technológiai miniszter-helyettes, Martin Fodor, Bristol tanácsosa és Peter Kraus Ausztria parlamenti és Bécs önkormányzati képviselője.
A konferencia második napja az NKE-n folytatódott és a résztvevők díjazásával (Best Paper Award) zárult. A legjobb empirikus kutatás díját Mihai Grecu és Ion Dicusar, a legjobb elméleti kutatás díját Hiroko Kudo vehette át. A közönségdíjat Irina és Igor Cojocaru kapták.
A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola pályázatot hirdet a 2019-2020. tanévben induló doktori (PhD) képzésben való részvételre.
Ha szeretné kutatását a gazdaságtudomány területén egy interdiszciplináris környezetben fejleszteni, válassza a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolát!
A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola célja olyan szakemberek képzése, kutatásaik irányítása, akik a különböző gazdasági tevékenységek gazdasági, műszaki és társadalomtudományi vetületeit képesek felismerni, leírni és modellezni, a felmerülő problémák megoldásához vezető megközelítéseket megfogalmazni és megfelelő eljárásokat kidolgozni. Így a választott témakörben új tudományos eredményeket hozhatnak létre, a meglévőket pedig továbbfejleszthetik.
A doktori iskolánk képzésére közgazdászok, mérnökök, műszaki menedzserek és természettudományi karon végzettek jelentkezését várjuk.
Jelentkezési határidő: 2019. május 31.
A jelentkezés feltételeiről bővebben: pályázati felhívás.
További információkért keresse folyamatosan frissülő oldalunkat.
Szabó Bálint az Ergonómia és Pszichológia Tanszék tudományos segédmunkatársa, aki kötelező teendőin túl, több szerepet is vállal a tanszék életében. Ezek közé tartozik a TDK-felelősi szerepkör betöltése is, amelyet örömmel vállalt el a korábbi Tudományos Diákköri Konferenciákon szerzett pozitív tapasztalatainak köszönhetően. Arról beszélgettünk, hogy milyen kutatási témákkal fordulhatnak a vállalkozó kedvű hallgatók az Ergonómia és Pszichológia Tanszékhez.
Hogyan kezdted a pályafutásod itt, az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken, jelenleg milyen tevékenységek töltik ki a napjaid?
Jelenleg a tanszéken tudományos segédmunkatársi pozícióban dolgozom, ami azt jelenti, hogy a régi rendszerű, hároméves PhD-képzést már abszolváltam, de még a saját doktori kutatásom befejezése hátravan a fokozat megszerzéséhez. A tanszékkel úgy kerültem kapcsolatba, hogy 2012-ben itt végeztem el a Műszaki menedzser mesterszakot, Termékmenedzsment specializáción. Itt kerültem kapcsolatba a szemmozgáskövetéses technológiával, amely annyira megtetszett, hogy jelenleg is a doktori kutatásom szerves részét adja, és az oktatási feladataimmal is gyakran összeköthető.
A doktori kutatásom középpontjában a különböző szoftverek termékmenedzsmentje áll, azt kutatom, hogy a gyakorlatban szoftverfejlesztési folyamatokban hol jelennek meg a felhasználók, és milyen módszerekkel kerülnek bevonásra. Az elmúlt négy évben a kutatási és oktatási tevékenységek mellett elkezdtem foglalkozni a tanszékre bedolgozó demonstrátorhallgatók koordinálásával, illetve egy éve átvettem a tanszéki TDK-felelősi szerepkört is. A tanszéki TDK-felelősnek az a feladata, hogy az évente (az őszi félév során) megrendezésre kerülő konferencián kialakítsa a tanszéken belül a megfelelő szekciókat, gördülékennyé tegye a TDK tanszéki szintű menetét, biztosítva a szükséges információkat a karon működő Tudományos Diákköri Tanács számára.
Mi motivált, hogy elvállald a TDK-felelős szerepét a tanszéken?
Már az egyetemi tanulmányaim alatt TDK-ztam, ami nagyon jó lehetőségnek bizonyult, hogy el tudjak mélyülni egy olyan kutatásban, ami valóban érdekel, meg tudtam mutatni másoknak azt, hogy mivel is foglalkozom, és a konferenciára történő felkészülés emellett kiválóan alkalmas volt a prezentációs technikám fejlesztésére – a részvételi lehetőség tehát már hallgatókoromban is megfogott. Ezt követően doktoranduszként, a korábbi egyetemi évek alatt volt lehetőségem több érdekes TDK-témát vezetni, ezáltal már a „sötét oldalról” szemlélni a konferencia történéseit. Az elmúlt évek igazolták, hogy a témavezetői és mögötte rejlő koordinációs feladatok is nagyon fontosak a hallgatók megfelelő fejlődéséhez, ezért döntöttem úgy, hogy elvállalom ezt a felkérést.
Említetted, hogy korábban vállaltál témavezetői feladatot is. Mi volt számodra az, ami fontossá tette ezt a munkát?
Egyrészt az Ergonómia és Pszichológia Tanszék vonatkozásában általában a saját kutatási érdeklődésemnek megfelelő témákkal kapcsolatban keresnek meg a hallgatók, melyek eredményeire én is kíváncsi vagyok. Az eddigi témavezetéseim leginkább a különböző webáruházak felhasználóközpontú fejlesztéséhez, szoftverek és egyéb termékek – például mikrohullámú sütő, kürtőskalács-tároló – használhatósági vizsgálatához voltak köthetők, de a hozzám jelentkező hallgatók kreativitásának köszönhetően volt már szerencsém reklámvideókkal, illetve tájékozódással kapcsolatban is szemmozgáskövetéses kutatásokat folytatni. Mindig jó volt látni számomra ezeknek a témáknak a kibontakozását és ezáltal a hallgatók fejlődését mind prezentációs technikák szintjén, mind pedig a kutatás kivitelezését illetően.
Mit üzennél azoknak a hallgatóknak, akik szívesen jelentkeznének TDK-ra, de még nem tudják, hogyan fogjanak hozzá?
Szaktól és évfolyamtól függetlenül mindenkinek abszolút ajánlom ezt a lehetőséget. Amellett, hogy pluszpontot jelent a demonstrátori, mesterszakos és doktori felvételinél, valamint a különböző pályázatok elbírálásánál, ez kiváló lehetőség, hogy színvonalas előadásokat hallgassunk, miközben a saját kompetenciáinkat is fejleszteni tudjuk. Fontos üzenet, hogy nincs komolytalan, vagy „nem elég jó” téma! Nem szükséges feltétlenül az első TDK keretein belül feltalálni a spanyolviaszt, minden kutatás egyaránt ugyanolyan érdekes és értékes lehet, ha elegendő időt szánunk rá. Tapasztalatból mondom azt is, hogy érdemes a TDK-t újra és újra megpróbálni, volt olyan hallgatóm, aki ennek a vállalásának köszönhetően nyerte meg az országos fordulót és azután több ösztöndíjat is. Már önmagában a TDK-részvétel is számos ösztöndíjhoz lehet „beugró”, kezdve az egyetemünk 400+ programjával, amely mellett még a Heller Farkas, a Harsányi István, az Erasmus és a Fiatal Nemzet Tehetségeiért ösztöndíjakat érdemes megemlíteni. A GTK-n a tavalyi évben 11 szekcióban közel 100 előadás volt hallható egészen különböző témákban, így fontos üzenet, hogy érdemes addig keresgélni, amíg valaki meg nem találja a számára megfelelő témát, az abban kompetens tanszéket és konzulenst. Nálunk például, itt az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken a munka- és szervezetpszichológia, az ergonómia valamint a termékmenedzsment területeihez köthető témák dominálnak, amelyekből leggyakrabban Termékmenedzsment és ergonómia, illetve Termékélmény és pszichológia szekciókat tudunk indítani.
Tervezel valamilyen újítást a tanszéki TDK-kat illetően az új szerepkörödben?
Az egyik jövőbeli terv, hogy több jelentkező esetén szeretnénk indítani egy külön munka- és szervezetpszichológia-relevanciájú szekciót. Mivel a következő OTDK műszaki tudományi szekciója most tavasszal itt lesz, a BME-n, ezért különösen fontosnak gondolom a két éve ilyenkor elindított tanszéki OTDK-mentorprogram menedzselését és folytatását. Ez azt jelenti, hogy az OTDK előtt plusz prezentációs lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak, mintha főpróbán lennének, hogy ki tudják magukból hozni a maximumot. Pozitív tapasztalat, hogy amikor két évvel ezelőtt meghirdettük ezt a lehetőséget, akkor a tanszék által érintett összes hallgató jelezte, hogy szívesen vesz részt rajta, és ezután igen színvonalas előadásokat hallhattunk tőlük a dunaújvárosi OTDK-n.
Van most is TDK-s hallgatód?
Igen, de fontos tudnivaló, hogy a TDK-n nem csak egyénileg lehet részt venni. Jelenleg is van egy háromfős csoport (alapszakos ipari termék- és formatervező hallgatók), akiknek a munkáját segítem egy szoftverergonómiai kutatásban, a mindenki által ismert Paint program új verziójának, a Paint 3D-nek a szemmozgáskövetéses használhatósági vizsgálatában.
Tervezel még TDK-s témavezetést ezen kívül is?
Jelenleg a doktori előmenetelemre koncentrálok, ez a legfontosabb, de egy érdekes kutatásra sose tudnék nemet mondani, így abszolút nem zárkózom el semmitől.
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2018. november 14-én tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár.
Közel 100 téma kerül bemutatásra 12 szekcióban.
A konferencia nyilvános, amelynek részletes programja és az előadások absztraktjai az alább linken érhetők el: tdk.bme.hu/GTK
Szekciók és helyszínek
A menedzsment gyakorlati kérdései
BME Q. épület A. szárny, 404-es terem
Alkalmazott pedagógia
BME Q. épület A. szárny, 139-es terem
Fenntartható termelés és fogyasztás
BME Q. épület B. szárny, 104-es terem
Környezet- és regionális gazdaságtan
BME Q. épület A. szárny, 240-es terem
Környezetmenedzsment
BME Q. épület B. szárny, 105-ös terem
Közgazdaságtan, pénzügy, számvitel
BME Q. épület A. szárny, 226-os terem
Stratégiák a menedzsmentben
BME Q. épület A. szárny, 406-as terem
Szociológia, kommunikáció, filozófia
BME E. épület, 501-es terem
Termékélmény és pszichológia
BME Q. épület A. szárny, 115-ös terem
Termékmenedzsment és ergonómia
BME Q. épület A. szárny, 102-es terem
Testnevelés és Sporttudomány
BME Sportközpont
Üzleti jog
BME Q. épület A. szárny, 405-ös terem
Megtartották professzori székfoglaló előadásukat a frissen kinevezett egyetemi tanárok. Tizenegy műegyetemi oktató szakmai pályafutását és céljait ismerhették meg az érdeklődők a hagyományteremtő céllal tartott rendezvényen.
Józsa János rektor köszöntötte a Központi épület dísztermében – Kotán Attila kancellár, rektorhelyettesek, dékánok és további meghívottak jelenlétében – a Műegyetem újonnan kinevezett egyetemi tanárait, akik az ünnepélyes alkalmon bemutatták oktatói és tudományos tevékenységük professzorrá válásukban meghatározó mozzanatait, valamint beszéltek kiemelt szakmai céljukról.
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar három oktatója vehette át egyetemi tanári kinevezését szeptember1-től:
Dobos Imre, a Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára
Előadásának címe: Az input-output modelltől a Data Envelopment Analysis-ig
(Dobos Imre egyetemi tanárként érkezett egy másik intézményből, benyújtott műegyetemi pályázatáról a BME Szenátusa januárban döntött.)
Nemeslaki András, a Pénzügyek Tanszék egyetemi tanára
Előadásának címe: Egy régi indextől az új bútorozásig – Tervek a Pénzügyek és az MBA területén
(Nemeslaki András egyetemi tanárként érkezett egy másik intézményből, benyújtott műegyetemi pályázatáról a BME Szenátusa januárban döntött.)
Zilahy Gyula, a Környezetgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára
Előadásának címe: Új tendenciák a fenntartható fejlődés vállalati aspektusainak kutatásában
Gratulálunk!
(Forrás: BME Portál)
Magyarország immáron másodszor – 2005-ben az ELTE, 2018-ban pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara – szervezhette meg a termelési és szolgáltatási folyamatok kutatóinak legrangosabb európai szakmai rendezvényét. A 25. EurOMA konferencia szakmai lebonyolítását a BME a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetével (MTA SZTAKI) együtt végezte. Az angol nyelvű jubileumi találkozóra 45 országból 562-en regisztráltak, a 437 előadásból 47-et magyar oktatók és kutatók tartottak. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar részéről 14 oktató vállalt előadást a konferencián, köztük a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék, a Műszaki Pedagógia Tanszék, az Ergonómia és Pszichológia Tanszék, a Környezetgazdaságtan Tanszék, a Pénzügyek Tanszék valamint a Szociológia és Kommunikáció Tanszék munkatársai. Tovább a teljes cikkre a BME honlapján.
A 2018/2019. tanévre kiírt Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) 2018. április 9-én megjelent Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjpályázat Pályázati Kiírása pótmeghirdetés keretében újra megnyitásra kerül.
A pályázat benyújtásának a határideje: 2018. július 16. (postára adás dátuma), a támogatói döntés időpontja: 2018. augusztus 28.
A pályázati feltételek nem változtak, a pályázatok a BME ÚNKP Portálon adhatók be.
További információk itt érhetők el.
Június 6-án, szerdán Győrben, a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium 9. évfolyamos tanulóinak számolt be a BME Környezetgazdaságtan Tanszék munkatársa, Szabó Mariann doktorjelölt „A küszöb probléma a területfejlesztésben – koncentrált és elszórt piacterületek befolyása” (ÚNKP-17-3-III) Felsőoktatási Doktorjelölti Kutatói Ösztöndíjában megvalósított kutatásával kapcsolatban. Az egyetemi tanársegéd Új Nemzeti Kivállóság Program keretében megvalósuló pályázatának gyújtópontjában a piacterületek és a barnamezős területek vizsgálatának kapcsolata áll, különös figyelemmel a kevéssé sikeres fejlesztések kapcsán fellépő barnamezőből – barnamezővé válás kérdéskörére. A középiskolai tanulók részére hulladékgazdálkodási megközelítéssel beszélt az egykori ipari, katonai, stb. funkciókat ellátó, ma felhagyott, vagy épp alulhasznosított épületek megújításának feltételeiről. A kutató örömmel tartott középiskolások körében előadást, mindezt azzal a céllal, hogy a több tudományterületet átfogó témakörök iránt érdeklődésüket növelje, és hatására a tanulók a városi folyamatok figyelemmel kísérésére még inkább fogékonyak legyenek.
A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola pályázatot hirdet a 2018-2019. tanévben induló doktori (PhD) képzésben való részvételre.
Ha szeretné kutatását a gazdaságtudomány területén egy interdiszciplináris környezetben fejleszteni, válassza a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolát!
A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola célja olyan szakemberek képzése, kutatásaik irányítása, akik a különböző gazdasági tevékenységek gazdasági, műszaki és társadalomtudományi vetületeit képesek felismerni, leírni és modellezni, a felmerülő problémák megoldásához vezető megközelítéseket megfogalmazni és megfelelő eljárásokat kidolgozni. Így a választott témakörben új tudományos eredményeket hozhatnak létre, a meglévőket pedig továbbfejleszthetik.
A doktori iskolánk képzésére közgazdászok, mérnökök, műszaki menedzserek és természettudományi karon végzettek jelentkezését várjuk.
Jelentkezési határidő: 2018. május 31.
A jelentkezés feltételeiről bővebben: pályázati felhívás.
További információkért keresse folyamatosan frissülő oldalunkat.
Több mint száz nemzetközi hallgató részvételével került megrendezésre – hallgatók szervezésében és a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar támogatásával – a BME Model United Nations első konferenciája 2018. április 5. és 7. között a BME GTK Q épületében.
Az ENSZ-modellezés középiskolás diákok és egyetemi hallgatók számára kifejlesztett szerepjáték, ahol a résztvevők képviselőként, bizottsági tagokként vagy nemzetközi szervezetek szerepében ismerik meg a nemzetközi politika működését. A BME MUN résztvevői az ENSZ szabályrendszerét, struktúráját szimulálva bizottságokban vitatják meg a világ aktuális, számos terület együttműködését igénylő problémáit. A modellezés elsődleges célja egy olyan tanulási folyamat, melyen keresztül a résztvevők megtanulják az együttműködés szabályait, egymás véleményének elfogadását, fejlesztik a vita-és érdekérvényesítő képességüket – mindezt angol nyelven. Ehhez sok kitartás, felkészülés és elhivatottság szükséges.
A konferencia résztvevői öt bizottságban tárgyaltak, minden bizottság más és más témában folytatott vitákat. A delegáltak olyan aktuális problémákra próbáltak megoldást találni, mint a jemeni polgárháború, az európai migrációs probléma és menekültválság vagy a rohingyai krízis.
A csütörtöki nap záróprogramja a készségfejlesztésre fókuszált, az edUcate szakemberei tartottak workshopot a konferencia résztvevői számára.
A szakmai programok mellett jutott idő a csapatépítésre és a kulturális programokra is.
A konferencia statisztikája több mint 100 résztvevő, 35 különböző nemzetiség, 5 bizottság, 3 intenzív nap és 1 összetartó közösség.
Az esemény sikeréről az munplanet.com, a világon rendezett Model UN konferenciákat bemutató és segítő internet oldal is kiemelt hírként számolt be.
A program lebonyolításában közreműködött a BME GTK, a Heller Farkas Alapítvány, a Study in Hungary, az eeStec, az edUcate, a Budapest Bridge és az AEGEE Budapest.
Pályázati felhívás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának 2018. évi Kutatási Díjára
A BME GTK Kutatási Díjára vonatkozó 4/2018. (III. 29.) Dékáni Utasítás (csak az egyetemi intranetről érhető el) alapján a Kari Kutatási Bizottság pályázatot hirdet a Kar kiemelkedő kutatási teljesítményt nyújtó oktatói és kutatói számára. A Kutatási Díj célja a GTK munkatársai által végzett, hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedő kutatómunka elismerése és ösztönzése.
Pályázók köre
A Díjat kizárólag a Kar főállású oktatói és kutatói kaphatják a Kar profiljába tartozó tudományos és kutatási eredményeik alapján. A Díjra két kategóriában lehet pályázni. Az első kategóriába a tanársegédek, adjunktusok, tudományos segédmunkatársak, tudományos munkatársak, a második kategóriába az egyetemi docensek, egyetemi tanárok, a kutatóprofesszorok és a tudományos főmunkatársak tartoznak. A Díj, illetve a kategóriák szerinti díjak kiosztására évente egy alkalommal – a Pedagógus Napon – kerül sor. Kategóriánként legfeljebb egy-egy díj adható ki.
Pályázati feltételek
A pályázatok benyújtásával és elbírálásával kapcsolatban a vonatkozó 4/2018. (III. 29.) Dékáni Utasításban (csak az egyetemi intranetről érhető el) foglaltak az irányadók. A Bizottság a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola által alkalmazott mindenkori értékelési rendszer alapján, a tudományos teljesítményt átfogóan értékelve teszi meg javaslatát. Amennyiben a Pályázó kutatási területe az MTA IX. Osztályától eltérő osztály alá tartozik és a magyar nyelvű folyóiratok rangsorolása nem áll rendelkezésre, akkor a lektorált folyóiratokban megjelent cikkekre a legalacsonyabb (’D’) kategóriára adható pontszámot kell adni.
A Bizottság munkájának az alapját a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) feltöltött, nyilvánosan is hozzáférhető kutatási adatbázis adja. A Bizottság a javaslattételkor a megelőző három naptári évben a BME-n, illetve a Karon végzett, az adattárba feltöltött kutatói munka eredményét vizsgálja.
A pályázat benyújtása
A GTK honlapján meghirdetett Díjra a pályázó az MTMT-ből átvett, az elmúlt három év publikációit tartalmazó listájával pályázik. A pályázati anyagnak ezen kívül tartalmaznia kell, hogy melyik kategóriában kíván pályázni valamint az elmúlt három év kutatási tevékenységének rövid (maximum 2 oldalas) összefoglalását, a pontösszegző táblázatot (jelölve az egyes publikációk pontszám értékeit, a társszerzői részesedése alapján számított értékeket, valamint – az egyes publikációtípusok maximum értékeit is figyelembe véve – az elért összesített pontszámot) és annak bizonyítását, hogy megfelel a díj feltételeinek.
Díjazás
A Kari Kutatási Díjat elnyert Díjazottak névre szóló díszoklevélben, kari köréremben és pénzjutalomban (egyenként 350 000 Forint) részesülnek.
Benyújtás határideje
2018. április 30.
A benyújtás módja
A pályázatokat egy PDF-dokumentumba összeszerkesztve kell elkészíteni, és e-mail-en a következő címre elküldeni: kutatas@gtdh.bme.hu
További információ
Biró Kinga, e-mail: biro.kinga@gtdh.bme.hu
Harmadik alkalommal ad helyet a BME Q épülete a Business & Technology Conference-nek!
Számos izgalmas előadást hallhatunk a konferencia keretében a startupokról, versenyképességről és digitalizáció folyamatáról.
A február 20-án kezdődő konferencián való részvétel ingyenes viszont regisztrációhoz kötött.
További információk a Magyar Közgazdasági Társaság oldalán.
Regisztrálni itt lehet.
Érdemes elmenni!
Kiváló kutatóit ünnepelte a Műegyetem hagyományteremtő szándékkal megtartott kiemelt rendezvényén.
„Tudományos kiválóságaink a legkülönbözőbb területen nyújtanak példás teljesítményt: olyan tehetségek ők, akik még a jók között is a legkiemelkedőbbek” – fogalmazott Józsa János rektor az „Akikre büszkék vagyunk – tudományos kiválóságaink 2017” címmel a „Magyar Tudomány Ünnepe – Emberközpontú tudomány” programsorozat keretében idén először megrendezett műegyetemi ünnepségen (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2017-ben elismert műegyetemi kutatókról és tevékenységükről szóló korábbi cikkünk itt olvasható – szerk.).
„Minden díj egyben inspiráció is. A Bolyai János Kutatói Ösztöndíj célkitűzése az, hogy olyan alkotásokhoz, tudományos eredmények leírásához vezessen, amelyek az MTA doktori fokozathoz vezetnek” – fűzte tovább gondolatait Levendovszky János. „E célok nagyon szerencsésen esnek egybe egyetemünk humánpolitikai céljaival is, hiszen egy intézmény tudományos teljesítményének meghatározó eleme e fokozattal rendelkező tudósainak száma.”
A 2017. évi műegyetemi Bolyai János Kutatói Ösztöndíjasok között egy kollégánk a GTK oktatója közül is megkapta az elismerést:
Molnár György egyetemi docens (GTK) a neveléstudomány területén