Demonstrátori pályázatok
augusztus 23, 2022
BME Tanévnyitó 2022/2023
augusztus 26, 2022

A világgazdaság alakulása a következő 50 évben

A PricewaterhouseCoopers tanulmány összefoglalása 

A GTK Online Magazin munkatársaként fontosnak tartom, hogy megosszam a Projektfeladat II. munkám során feltárt eredményeket. A PwC 2017 februájában kiadott egy közleményt, melyben megpróbálják előre jelezni, hogyan fog kinézni a világgazdaság 2050-ben. Továbbá részletezik, hogy milyen gondokkal kerülhet szembe a jövő generációja. 

Utolsókból elsők, avagy hogyan vehetik át az eddig kevésbé fejlett országok a gazdasági dominancia stafétáját 

A tanulmányból kiderül, hogy a nyugati országok dominanciája történelmi léptékben viszonylag új és rövid jelenség. Előfordult a történelem során, hogy a közel- és távol-keleti régió adta a világ gazdasági centrumainak túlnyomó részét (például: Mongol gazdasági centrum, Bagdadi Kalifátus), így a világgazdaság súlypontjának visszatérése Ázsiába úgy is felfogható, hogy egy korábbi egyensúly visszaállni látszik. 

A 2008-as globális pénzügyi válságot leküzdve a következő évtizedekben a globális GDP évente 3%-kal fog átlagosan növekedni. A folyamatos fejlődésben kulcsszerepet játszanak majd a gyorsan növekvő országok, az állandó költségvetési és strukturális reformok. Az elkövetkezendő évtizedekben Kína fogja betölteni a vezető szerepet a világgazdaságban, átvéve az USA-tól a stafétát. 

A következő négy évtized során a fejlődő államok gazdaságai várhatóan nagyobb ütemben növekednek majd, mint a G7-ek1. A vásárlóerő-paritás alapján számított GDP átlagos gyarapodását tekintve várható, hogy 2012-től 2050-ig terjedő időszakban Vietnám vezet, majd Nigéria, India, Indonézia, Malajzia, Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika követik. 

Ez azt jelenti, hogy az E72 átvette a gazdasági vezetést a G7-től 2020-ban, 2050-re pedig Kína, az USA, illetve India válhatnak a legerősebb gazdaságokú országokká. Mögöttük messze elmaradva Brazília a negyedik helyen lesz, ezzel megelőzve Japánt. 

Ez idő alatt Indonézia, Mexikó és Oroszország nagyobb gazdaságokká válhatnak, mint az Egyesült Királyság vagy Németország. Ugyanakkor a jelenlegi orosz-ukrán háború erősen befolyásolhatja ezt a növekedést. Véleményem szerint a háború nem csak a két országra lesz negatív hatással, hanem az egész globalizált világunkra is. Törökország túlnőheti gazdasági szempontból Olaszországot. 

A későbbiekben még nagyobb szerepet kap gazdasági fejlődés szempontjából a munkaerő és a népesség alakulása. E tekintetben az afrikai és a távol-keleti országok előnyben lesznek az elöregedő országokkal szemben. 

Fontosabb lehet a biodiverzitás és a tiszta víz, mint bármikor máskor a történelem során 

Az OECD az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett olyan kutatásokra, amelyek az óceánok gazdasági szerepével foglalkoznak. Kiadtak 2016-ban egy jelentést, The Ocean Economy in 2030 címmel, ami ezt a kérdéskört próbálja kutatni. 

A tanulmány kiemeli, hogy a víz fontos megélhetési tényezőként és gazdaságfejlesztési forrásként szolgál majd 2030 körül. A vízparti országok előnyre tehetnek szert a földrajzi adottságaik miatt. 

Folytatódni fog a biodiverzitás csökkenése, főként Ázsiában, Európában és Dél-Afrikában. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) előrejelzése szerint a földi biodiverzitás (melynek mérésére az átlagos fajbőséget alkalmazzák, amely a természetes ökoszisztéma érintetlenségét mutatja) világszinten újabb 10%-kal csökken. Az erdők területe pedig 13%-kal. Ennek fő okai közé leginkább a földhasználat változása (mezőgazdaság), kereskedelmi célú erdőgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, továbbá a környezetszennyezés és a klímaváltozás tartozik. Ez a csökkenő tendencia főként a szegény vidéki és bennszülött közösségek esetében jelent majd gondot, akik megélhetése jelentősen függ a biodiverzitástól és az ökoszisztémai szolgáltatásoktól.  

Világszinten mintegy 2-5 billió amerikai dollárra tehető a biodiverzitás csökkenéséhez kapcsolódó károk nagysága. A világgazdaság 2050-re a négyszerese lesz a mainak, ami még nagyobb környezeti erőforrásokat fog felemészteni világszerte. A jövőben hatalmas problémát fog jelenti az édesvíz hozzáférhetősége is. Az előrejelzések szerint a jelenleginél 2,3 milliárddal több ember él majd súlyos vízhiány sújtotta régiókban, főként Észak- és Dél Afrikában, valamint Dél- és Közép-Ázsiában. 

A 21. század első felében végbemenő globális fejlődés kizárólag a fenntarthatóság figyelembevételével valósulhat meg. Ha nem így alakul, akkor hatalmas gondokkal kell szembenéznie a jövő generációinak. 

Források: OECD. (2016). The Ocean Economy. Párizs: OECD Publishing 

PwC. (2017). The Long View: How will the global economic order change by 2050? PwC. 

Szerző: Szilágyi Márk István
Borítókép: http://www.geopolitika.hu/hu/2017/06/12/a-vilaggazdasag-jovoje-2050-ben/ 
Kép: https://privatbankar.hu/cikkek/makro/milyen-lesz-a-vilaggazdasag-2050-ben-jott-egy-joslat-318514.html