Tudományos svédasztal: dínók, forradalmárok és detektívek a terítéken

Hogyan kapcsolódnak a dinoszauruszok Sherlock Holmeshoz és a kognitív idegtudományhoz, 17. századi tudós forradalmárok a női művész-természettudósokhoz? A közös nevező a BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék munkatársai, akik a Kutatók Éjszakáján, 2016. szeptember 30. délután négy órától a Műegyetem könyvtárában szórakoztató és egyben elgondolkodtató előadásokkal avatják be az érdeklődőket mindennapi kutatásaikba.

Idén is változatos és izgalmas menüt kínálnak a Kutatók Éjszakáján a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék oktatói az érdeklődő laikusok szellemi étvágyának kielégítésére.

Péntek délutáni uzsonnára Bárdos Dániel az őslénytankutatás és a filozófia kapcsolódási pontjait tálalja: „Előadásomban azt vizsgálom, mit tudhatunk a dinoszauruszok színéről, és általában az ember előtti időkről. Vajon mi alapján állapítják meg az őslénykutatók, hogyan is néztek ki ezek a 65 millió éve kihalt lenyűgőző állatok?” – teszi fel a kérdést a harmadéves doktorandusz, akinek kutatása összeköti az ismeretelméleti problémákat a paleontológiával.

Izgalmas történetek rovarokról és detektívekről

Az este második fogásaként egy műalkotásokkal gazdagon illusztrált, történeti prezentáció következik. „1699. július 10-én Maria Sibylla Merian ötvenkét évesen azzal a szándékkal indult el az egzotikus dél-amerikai Suriname felé, hogy az elkövetkező öt évet az őserdő eddig ismeretlen rovarfajainak tanulmányozásával és illusztrálásával töltse. Az expedíció azonban majdnem az életébe került” – vezeti fel Bíró Gábor István a saját korában sikeres természettudós, művész és vállalkozó Merian életét és tudományos munkásságát bemutató előadását.

Tizennyolc órakor Egres Dorottya és Petschner Anna vacsora helyett nyomozásra invitálják a közönséget, ahol a bűntény megoldása közben a tettes személyén kívül más kérdésekre is fény derül. „Arra keressük a választ, lehet-e belőlünk is egy Sherlock Holmeshoz hasonló nagyszerű következtetőmasina” – tudtuk meg az előadóktól, akik az érveléselmélettől kiindulva a zseniális detektív történetein keresztül a sikeres nyomozások gyakorlati titkaiig fogják kalauzolni a hallgatóságot.

Mit tudhatunk modern tudományos világképünről és cselekedeteink mozgatórugóiról?

Az intellektuális estebéden Zemplén Gábor Áronazt fogja körüljárni, hogy a 16-17. században lezajlott úgynevezett tudományos forradalom leghíresebb szereplői mennyire voltak forradalmárok saját korukban, és miképp váltak hitelessé az utókor számára. „A békésen megőszülő, általános tiszteletnek örvendő csillagászok és matematikusok pontosan milyen rendet is akartak felforgatni?” – teszi fel a költői kérdést Zemplén Gábor, aki Kopernikusz vagy Newton jelentőségét innovatív matematika-használatukon keresztül mutatja majd be.

Az este összeállításból a desszert sem maradhat ki: Gyarmathy Ákos előadásában a mindennapi élet szempontjából is izgalmas kérdéseket firtat. Mi minden vezérli viselkedésünket? Felelősek vagyunk-e szokásainkért és előítéleteinkért? „Az utóbbi évek kognitív idegtudományi kutatásai alapján úgy tűnik, nem csak az alvajárók nincsenek tudatában tetteiknek. Sok esetben ugyanis agyunk, hogy spóroljon erőforrásainkkal, ébrenlétünk során is automatizmusok segítségével vezérli viselkedésünket” – avat be minket Gyarmathy Ákos az előadás tudományos háttérébe. Mégis, hogyan tudjuk visszaszerezni az irányítást? Hogyan lehetünk felelősek saját cselekedeteinkért?

Ha valaki a fenti kérdésre (is) szeretné megkapni a választ: a Műegyetem könyvtárában idén is betekintést nyerhet a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéken végzett sokszínű kutatásokból. Az előadók és a tanszék munkatársai mindenkit nagy szeretettel várnak.