A köztes megoldás – egy hely, ahol az egyéni fejlődésed kezdődik – Avagy a BME legkalandosabb oldala

Írta: Benedek Bianka

Gondolkodtál már azon, hogy milyen lehetőségeid vannak az egyetemen utazás és felfedezés szempontjából? És ha igen, milyen tapasztalatokat és életre szóló élményeket kaphatsz ezektől? Egyetemünk hallgatóját, Debreczeni Dávidot, az ESTIEM szervezet tagját kérdeztem élményeiről, aki a 2022/2023-as őszi félévben a Pénzügyekért és Vállalati kapcsolatokért felelős alelnöki posztot is betöltötte. 

Mennyi ideje és miért csatlakoztál a szervezethez?

Két éve csatlakoztam, úgy éreztem ugyanis, hogy ez egy olyan közösség, amihez tartozni szeretnék. Mindemellett szerettem volna utazni, de úgy éreztem, hogy az Erasmus túl hosszú lenne nekem. Ebben a szervezetben pár napos, de legfeljebb egy hetes utazásokon lehet részt venni, ami számomra sokkal kézenfekvőbb. Szerintem sikerült megtalálni a számításaimat, hiszen már négy utazáson is jártam, amelyekből rengeteget tanultam.

Mesélj azokról az utazásokról, amelyeken a ESTIEM-en keresztül vettél részt.

Három külföldi utam volt, illetve volt egy nagy itthoni esemény is. Az első rendezvényemen delegáltként vettem részt egy közgyűlésen, amit fél évente szokott megrendezni az ESTIEM. Általában ez egy 300 fős esemény, ahol az általunk alkotott közösségről van szó – mindezt Porto városában tartották, több mint egy évvel ezelőtt. Számomra hatalmas élmény volt, hiszen amellett, hogy láthattam hogyan működik az ESTIEM, képviselhettem a helyi szervezetemet. Ez azért fontos, mert feladatunk is volt – szavazati jogunk van azokban a létfontosságú kérdésekben, amelyről ott döntünk. 

Részt vehettem az általunk szervezett „summer academy” keretein belül egy egyedi programsorozatban, melynek során egy hétig elvonultunk a társadalomtól, egy eldugott helyre Romániában, mindössze tízen. Itt különböző személyiségfejlesztő tréningek voltak, és az ott töltött idő alatt nem lehetett használni telefont, illetve internetet – ez eléggé különbözött minden eddigi tapasztalatomtól.

A harmadik esemény Darmstadtban volt, egy esettanulmányi versenyen, ahol egyedülálló tudást sajátíthattam el. Ezek mindegyike úgynevezett „work- hard event”- ek, ahol inkább szakmai utazásokról van szó. 

Milyen lehetőségeid voltak a szakmai fejlődésre és a kulturális tapasztalatszerzésre?

Kiemelném a nyelvtudásom fejlődését, de a legnagyobb hangsúlyt mégis a pozíciómból adódó, pénzügyi háttérről való gondoskodás jelentette. Feladataim közé tartozott a cégekkel való kapcsolattartás, illetve a kisebb szervezeten belüli pénzügyek rendben tartása. Ezen a szinten még jobban engedik a hibákat, mint a versenyszférában, így nincs akkora felelősség és nyomás, mint egy rendes cégnél. Mindezt figyelembe véve azt tartom a legfontosabbnak, hogy itt kipróbálhattam magamat alacsonyabb szinten, amennyiben pedig megtetszik ez a feladatkör, szerteágazó szaktudást is szerezhetek – ezek pedig kiemelkedő alapokat tudnak adni. 

Merültek fel kihívások a szervezeti munkád vagy az utazásaid során? Hogyan kezelted ezeket?

A szervezeti munka abból a szempontból nehéz, hogy az elnökségben heten vagyunk, és mindannyiunknak különböző személyisége van. Az összes „board”- ban (így hívjuk az elnökségeket) vannak konfliktusok, hiszen nem mindenben értünk egyet, emiatt pedig nehéz együtt dolgozni. Persze az ehhez hasonló problémákra egyedül a kommunikáció a megoldás, és nekünk a legtöbbször sikerült orvosolni.

Az interjúsorozat a Szociológia és Kommunikáció Tanszék másodéves, Újságírás 2. kurzusának keretei között készült, 2024 tavaszán.