Üzleti, nemzetközi, technológiai – különleges gazdaságtudományi képzési rendszer a BME GTK-n
február 13, 2017
Jelentkezési lehetőség a Regionális és Környezeti Gazdaságtan mesterszakos képzésre
február 17, 2017
Lipcsei Kriszti mindössze 23 éves és mégis kevés olyan lélegzetelállító hely van, ahol ne járt volna. 2015-ben, mikor már egy éve járt a GTK-ra, eldöntötte, ő márpedig stewardess lesz. A Fly Emiratesnél fog dolgozni és a levegőben éli majd „szürke hétköznapjait”.
Mennyire hiányzik a GTK?
Életem nagyon fontos része volt az az időszak, amikor a GTK-ra jártam, nem telik el nap, hogy ne jutna eszembe egy-egy ZH, buli, vagy kolis délután. Azóta is próbálok minden Kari napra és Kolimpiára hazajönni.
A szerződésed lejárta után tervezed, hogy visszajössz?
Mire lejár a szerződésem, addigra 25 éves leszek, a BME-n pedig nem tudnám folytatni levelezőn a szakomat. Egyelőre úgy néz ki, hogy – áruló módon – a Corvinuson fogom levelezőn befejezni a szakomat.
Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha valaki az Emirates-nél dolgozik?
Nagyon szigorú szabályok szerint élem az életem, mind az országból kifolyólag, mind a cég profilját illetően. Nagyon kell figyelnem, hogy mit posztolok a social média felületein, illetve kulturált magatartást várnak el tőlem külföldön is, ha a munkám végett utazom. Előny természetesen az utazás, ami mindenért kárpótol, valamint az anyagi biztonság sem elhanyagolható szempont.
Másfél év alatt mi volt a legemlékezetesebb emléked, ha lehet egyáltalán választani?
Volt egy nagyon fárasztó és nehéz utam Indiába, ahol főleg idős embereket vittünk haza Dubaiból, akik akkor ültek életükben először repülőn. Nem beszéltek angolul, ezért a repülés során a kommunikáció is nehéz volt velük. Mikor landoltunk, az egyik néni odajött hozzám, a vállamra tette a kezét, becsukta a szemét és megáldott hindiül. Őt követte, az összes utas (kb. 130 ember). Mindenki, aki az én oldalamon szállt ki a gépből, egyesével megállt előttem és megáldott. Nem kell mondanom, hogy könnyes szemmel búcsúzkodtam. A másik kedvencem az volt, amikor Aucklandben kiugrottam Új-Zéland legmagasabb tornyából, 328 méterről. Mivel hihetetlen tériszonyom van, ez volt életem egyik legeszelősebb élménye.
Hogyan alkalmazkodtál a munkáddal járó életstílushoz?
A bőröndöm az életem. Állandó készenlétben állok minden évszakra, országra, kultúrára. Ki tudom húzni heti 10 óra alvással, de azt hiszem ezt még az egyetemen tanultam. Eleinte nehéz volt megszokni a pörgést, hogy állandóan úton vagyok. Mára már kimondottan élvezem és frusztrál, ha huzamosabb ideig egy helyben kell maradnom.
Milyen elvárásoknak kellett megfelelned, amikor a Fly Emirates-hez felvételiztél?
Őszintén megmondom, a konkrét feltételeket a mai napig nem tudom. Ezek az információk féltve őrzött titkok a cégnél, amiket csak nagyon kevés ember ismer. Fontos szempont, azonban a folyékony angol nyelvtudás, a jó problémamegoldó és kommunikációs készség, valamint a nyitott természet.
Volt olyan pont, amikor ki akartál szállni és inkább visszamenni Székesfehérvárra?
Volt. Szerintem ez egy ilyen munkánál természetes. Ezeken az időszakokon túl kell lendülni, keresni kell egy kapaszkodót, legyen az egy úti cél vagy épp a következő hazalátogatás.
Milyen érzés mindent magad mögött hagyni és egy „folyamatosan úton levős” életet elkezdeni?
Hihetetlen felszabadító, azt hiszem, ezek lesznek életem legszebb évei. Tény, hogy ezt nem fogom életem végéig csinálni, de ki ne akarná a húszas évei elején körbeutazni a világot, és mindezzel még pénzt is keresni?
Itt az ideje, hogy okot adj az irigykedésre! Melyik az a Top5 hely, ahova az Emiratesnek köszönhetően jutottál el?
Auckland (Új-Zéland), Rio de Janeiro (Brazília), Fokváros (Dél-Afrika), Phuket (Thaiföld), Budapest (Magyarország) – tette hozzá Kriszti mosolyogva.
