Amit fontos tudni, mielőtt belevágsz a Nemzetközi politikaelmélet kurzusba

Interjú Póra Andrással, a tárgy oktatójával 

Póra András a Nemzetközi politikaelmélet oktatója mesél a tárgy céljáról, fontosságáról, főbb témaköreiről. A kurzus a Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatóknak kötelező, de más képzés hallgatóinak is meleg szívvel ajánljuk.

Már több éve tanít Nemzetközi politikaelméletet a BME-n, mit gondol, mi a tantárgy fő célja? 

Elsősorban a hallgatók műveltségének bővítése. Úgy gondoljuk, hogy minden hallgatónak (igen, még mérnököknek is), de főként a Nemzetközi gazdálkodás szakosoknak nagy szüksége van arra, hogy eligazodjon a nemzetközi politika rejtelmeiben. Ehhez nem árt némi történelmi, politikai és filozófiai tudásanyag, ugyanis a jelenbéli események döntő része is nehezen értelmezhető vagy legalábbis nagyon könnyű áldozatul esni a manipulációnak. 

Össze tudná foglalni röviden, miért tartja fontosnak a tárgy oktatását? 

Napjainkban, a fake news korában, a széleslátókör és a műveltség felértékelődik, ehhez nyújt segítséget a tárgy.

A Wikipédiát bárki meg tudja nyitni, de az ott – és amúgy általában a médiában – megjelenő információk helyes értékeléséhez elengedhetetlen az ilyesfajta tudás. Ha pedig valaki esetleg külügyi, diplomáciai pályára készül, akkor nem kell részletesen kifejteni, miért fontos ez számára. 

Az általános tapasztalat az, hogy a hallgatók többsége – bár számos kivétel is akad – középiskolából nagyon gyenge történelmi és zéró közeli politológiai, filozófiai ismerettel érkezik az egyetemre. Ezt természetesen nem tudjuk teljeskörűen pótolni, de kísérletet teszünk rá, sőt, a tárgy egyes specifikus témáiban (pl. nemzetközi jog) még bővítjük is. 

Nagyon gyakran érkezik olyan visszajelzés, hogy valaki eddig nem szerette és nem is értette igazán a globális történelmet, nagypolitikát, de a kurzus hatására ez megváltozott, sőt, elkezdett kimondottan érdeklődni; könyveket, tanulmányokat olvasni.

Ilyenkor érzi azt az oktató, hogy volt értelme ennek az egésznek, hiszen a tudáson túl saját lelkesedését is sikerült – valamilyen szinten – átadnia. 

Úgy látom, hogy nagyon sok témát ölel magába a tárgy. Hogy lehet ezt a sok tudást egy féléves kurzus alatt átadni?  Hogyan épül fel a tananyag, mik azok a témakörök, amelyeket érint a Nemzetközi politikaelmélet óra? 

„Végigrohanunk” a globális történelmen európai szemszögből nézve, a történelmi kontextus kapcsán pedig a kor politikai gondolkodását, vezető filozófiai eszméit nézzük meg az államról, politikáról, diplomáciáról és szuverenitásról. A 20. századhoz érve térünk rá a modern diszciplína főbb iskoláira, szintén a történelmi kontextussal együtt (ami a megértéshez elengedhetetlen). Külön előadások vannak a nemzetközi jogról, történetiségében és a jelenlegi keretrendszert ismertetve. A fentiekhez kapcsolódva, az egyes korok nemzetközi gazdasági rendszeréről is van szó – hiszen mégiscsak a GTK-ról van szó. 

Ősszel olasz vendégelőadónk is volt, aki az Egyesült Királyság 19. századi birodalmi ideológiájáról tartott egy rendkívül érdekes előadást. A kurzus utolsó előadásain az ismert modern gondolkodók is sorra kerülnek, Fukuyamától Dani Rodrikon át Harariig, vagy éppen a modern Thuküdidész csapdájáig, amiről a Harvard Egyetem kutatói írtak pár éve egy nagyon érdekes könyvet, az USA-Kína versengésre kihegyezve. 

A tárgy gerince egyébként fedi a kurrens nyugati tankönyveket. A kötelező és az ajánlott olvasmányok a vezető amerikai és angol egyetemekével azonosak. A kurzus során számos további ajánlott tanulmány és kötet is elérhető az érdeklődők számára, jelenleg ez a halmaz hetven körüli anyagot számlál. Külön érdekességképpen minden előadáshoz popkulturális ajánló is van, ha valaki esetleg onnan szeretné megközelíteni a témát. 

Általában milyen típusúak és milyen nehézségűek a számonkérések? 

A járvány előtt főként esszékérdésekből állt a vizsga, némi teszttel fűszerezve. A hallgatók többsége inkább nehéznek tartotta, hiszen a tananyag rendkívül nagy. Ezt az előadáson is érzékeltetni szoktam: főként, hogy ne egy vagy két estét szánjanak rá a vizsgázók. Aki megérti, annak nem gond a kívánt jegyet elérni – ezzel együtt a jeles érdemjegy nem gyakori, szóval szerintem büszke lehet rá, aki megugorja. 

A vírus és a „nem-jelenléti” működés miatt 2020-ban online tesztsorra álltunk át, ami névlegesen könnyebbé tette a vizsgát, de mivel nagyon sok kérdés (100+) és kevés az idő, nem következett be az átlag olyan nagymértékű emelkedése, mint esetleg egyéb kurzusokon. Bár igaz, hogy bukni nagyon nehéz egy online vizsgán; mindenki tudja, miért. Mindenesetre a járvány lecsengése után az esszés verzió visszatért, még ha a hallgatók döntő többsége valószínűleg nem is lelkesedik ezért annyira. 

Szerző: Szilágyi Márk István
Kép: Póra András