„Az embernek a teljes élete megváltozik, hogyha ezeket a légzéstechnikákat alkalmazza”

Liska Jánossal nemcsak a Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék kurzusain találkozhatunk, hanem a BME Sportközpontban is. Bár János életéhez mindig hozzátartozott a mozgás, a sportlétesítménybe – csakúgy, mint az E épületbe – elsősorban tanítani jár: hatha jógát oktat.

Hogyan lettél jógaoktató?

Nagyon szerencsés vagyok, mert Gazdagréten az első jógaórámat egy indiai jógitól (Mukesh Kothari) kaptam, aki nagyon motiválólag hatott rám. Aztán egy egyéves jógaoktató képzés és jópár workshop után volt lehetőségem Indiában részt venni egy négyhetes képzésen. Egyébként szerintem YouTube videókból és könyvekből nagyon sokat lehet tanulni – de legtöbbet talán a saját diákjaim visszajelzéseiből tanultam az évek során.

Milyen típusú embereknek való a jóga? Számít a temperamentum?

A hatalmas választékból mindenki találhat neki való irányzatot, viszont az a tapasztalatom, hogy Magyarországon nagyon aránytalan a nemek összetétele; sokkal több nő jógázik, mint férfi. Erre számtalan magyarázat van, sokak szerinte például a jóga férfiatlan – ami persze elég vicces, ha figyelembe vesszük, hogy Indiában nagyon sokáig a nők voltak eltiltva a jógától-, de az a magyarázat is hihetőnek tűnik, hogy a magyar férfiaknak annyira dinamikus az elméjük, hogy egyszerűen nem bírják ki, hogy hosszú időt kelljen egy matracon ülniük. Sőt, azt is hallottam – bár ezt nem tudom, mennyire igaz -, hogy még a konditermek közül is azok a legsikeresebbek, ahol sokat lehet sétálni a gépek között, és így nem kell egy helyben maradniuk. Ettől függetlenül persze a temperamentumosabb emberek is élvezhetik, kortól, nemtől függetlenül, már csak azért is, mert a jógának több változata létezik. Van, ahol nagyobb hangsúlyt kap az alakformálás és a fizikai állóképesség növelése (dinamikus stílusok és hot-jóga), így azok is megtalálhatják a kedvükre valót, akiknek a légzőgyakorlatokat középpontba állító hathajóga nem elég dinamikus.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy ezt valaki megtanulja?

Ez elképesztően változó. Az átlagnak heti két jógával a második hónap körül szokott jönni a változás, amikor rájön, hogy a légzést hogyan tudja befolyásolni. Pszichológiailag ez nagyon fontos, hiszen innentől kedve látszik a fejlődés, és lesz hite, hogy nem hiába csinálja ezt az egészet. Persze én elfogult vagyok a spirituális dimenzióval, de az a tapasztalatom és a hitem, hogy az embernek a teljes élete megváltozik, hogyha ezeket a légzéstechnikákat alkalmazza. Óriási hatással van a gondolkodásra, a testi-lelki egyensúlyra. Nekem például a tanszéken határozottan megváltoztak a lehetőségeim és a kilátásaim, amikor elkezdtem jógázni.

Ezek alapján, ha nem tévedek, a jóga a hallgatóknak különösen hasznos lehet stresszkezelés vagy akár a koncentráció javításának szempontjából.

Hogyne! Bizonyított, hogy egyes légzőgyakorlatok már tíz perc után növelik a koncentrációt. Ehhez még nem is kell jógázni, csak a kilégzést kell lassítani, nyújtani, és máris megnyugszik az idegrendszer. De a légzésen kívül van más gyakorlat is, ami segíti a tanulást. Mivel a testi egyensúly lelki egyensúlyt hoz létre, az egy lábon állást is érdemes gyakorolni. A fejenállás pedig azt szimbolizálja, hogy az ember bízik a döntéseiben, bízik a fejében lévő dolgokban, ezért segíti az öntudatosság fejlődését és a tiszta gondolkodást. Sőt, a keringés élénkítésén keresztül rendkívül vitalizáló is – ha már a kávé nem hat, akár 1 perces fejenállással is azonnal felfrissülhetünk. És ezek csak kiragadott elemek: a jógában annyira sok mindenre kell figyelni egyszerre, hogy ha valaki elkezdi ezeket az ászanákat tanulni, akkor a koncentrációképessége automatikusan fejlődik.