TDK – szervezői szemszögből
november 12, 2020
Frissítve! Változások a tanév rendjében a koronavírus-járvány miatt
november 16, 2020
A 2020/1-es magyar szám tartalmát hat izgalmas, nagyrészt adatvezérelt tanulmány adja.
Barnucz Nóra és Fónai Mihály kutatása kérdőíves módszerrel 2014 tavaszán a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíradonyi Tankerületének öt intézményében készült 7-8. osztályos tanulók körében, 230 fő bevonásával. A kutatás során a hátrányos helyzetű tanulók idegen nyelvi órákon használt IKT-eszközök iránti attitűdjét vizsgálták.
Az e-sport, mint társadalmi jelenség a 2000-es évek elején jelent meg több évtizedes „egyedfejlődése” nyomán. Azóta is terjeszkedik, egyre szélesebb rétegeket érint valamilyen módon. Első ránézésre az információs társadalom egy szubkultúrájáról van szó. A Békési Zsolt és Kovács Klára tanulmánya részben ezt a feltételezést hivatott vizsgálni és azon keresztül pedig feltárja, hogy milyen alapvető csoportjellemzőkkel bírnak az e-sportolók.
A paksi atomerőmű bővítésének deliberációja nem kizárólag a parlamentben, pódiumbeszélgetések vagy vitadélutánok alkalmával zajlik, hanem az interneten is. Paks 2 diskurzusa polilogikus, miként sok szereplő, eltérő pozíciókat felvéve változatos helyszíneken kommunikál. Egres Dorottya tanulmánya az IssueCrawler szoftver segítségével azonosítja az online tevékenységük alapján releváns szereplőket, vizualizálja a szereplők hyperlink hálózatát, valamint a szereplők honlapjainak kvalitatív elemzésével támogatóként vagy kritikusként kategorizálja a közöttük lévő hyperlink kapcsolatokat. A kutatás célja a virtuális vitatér koncepciójának értelmezése Paks 2 esetén keresztül.
Majó-Petri Zoltán, Prónay Szabolcs, Huszár Sándor és Dinya László cikkükben a digitalizáció jelenségvilágának azon szeletével foglalkoznak, mely a felsőoktatással kapcsolatos. Írásuk első részében bemutatják, hogy a felsőoktatás tömeges személyre szabásának működési modellje lehet egy Massive Open Online Course (MOOC) alapú oktatási modell.
Magyarországon, a 2019 évi nagyböjt időszakában egy nyilvános felhívásra jelentkező 173 résztvevő négy hétig vállalt teljes Facebook-inaktivitás során naplózta tapasztalatait, amelyek részeként egyre növekvő felhasználói tudatosságról is beszámoltak. Az így kapott narratívákat Mihalik Judit a tanulmánya kvalitatív tartalomelemző módszerrel elemezve mutatja be, kiemelve, hogy a mintavételben és így az eredmények értelmezésében az önkéntességnek, azaz a résztvevők belső motivációjának igen fontos szerepe volt.
A szemmozgáskövetét a tudósok a kezdetekben a látás és olvasás folyamatainak a megértésére használták, ma már azonban gyakran jelenik meg a szemmozgáskövetés mint kiegészítő pszichofiziológiai módszer a marketing, valamint a web- és szoftverergonómia különböző területein is. Szabó Bálint cikkében a szemmozgáskövetés történelmét és e-kereskedelemben történő alkalmazási lehetőségeit mutatja be két hazai vállalkozás webáruházának a példáján keresztül, úgy, hogy az elméleti ismeretek összefoglalása mellett gyakorlati útmutatást is ad az ipari érdeklődők számára.
A cikkek és a folyóirat teljes száma is elérhető, olvasható, letölthető az alábbi oldalon:
