TDK – szervezői szemszögből

interjú Iványi Tamással, a TDK kari titkárával

2020. november 12-én a korábbi évek gyakorlatától eltérően, online rendezik meg a Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK). Az esemény szervezési hátteréről Iványi Tamással, kari TDK titkárral beszélgettünk.

Hogyan foglalnád össze, mit jelent számodra a TDK?
A TDK tehetséggondozást, inspirációt jelent – egy helyet, ahol mind oktatói, mind hallgatói visszajelzésekből építkezhetünk és fejlődhetünk azok által, valamint értékes kapcsolatok kialakítására is nyílik lehetőség.
Viszonylag régóta tartó kapcsolatom van a TDK-val. Amikor az egyetemre kerültem – 12 éve –, már az alapképzés során háromszor részt vettem a konferencián, valamint a mesterképzés alatt is két alkalommal indultam. Amikor átkerültem oktatói oldalra, ismét intenzíven kezdtem részt venni – először konzulensként majd a kari konferencia szervezőjeként – a szervezésben. Tulajdonképpen, az egész egyetemi életemet átszövi a Tudományos Diákköri Konferencia: ennek köszönhetően kezdtem el a PhD képzést, valamint így kerültem a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékre.

Melyek azok a szervezési és háttérfolyamatok, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a konferencia sikeresen, nehézségek nélkül valósuljon meg?
A kari feladatok teljeskörű ellátásához két dolog kulcsfontosságú: a központi feladatok elvégzése elengedhetetlen a kari titkár számára, és vannak olyan teendők, melyeket nagyrészt a szekciókhoz kapcsolódó tanszékek valósítanak meg. A konferencia két fő szakaszból áll: a délelőtti szekcióülésből és az esti eredményhirdetésből. Előbbiben fontos szerepe van a szekciók bizottságainak, valamint a szekciót gesztoráló tanszéknek; utóbbi teljesen központi. Ha bármelyik szakasz kivitelezése sérül, a konferencia nem lesz sikeres, ezért mindkettő maximális odafigyelést igényel. Az idei évben a szervezési feladatok más jellegűek. Ugyan nem kell termet foglalni vagy díszíteni, de elő kellett készülni a Microsoft Teams-en a gördülékeny lebonyolítás érdekében. Mindemellett felettébb fontos háttérfolyamat az adminisztrációs munka, mely magába foglalja a weboldal hibátlan működését, az oklevelek és emléklapok eljuttatását a hallgatókhoz és témavezetőkhöz, illetve a helyezettek pénzjutalmainak dokumentálását, valamint lényeges feladat az OTDK-ra történő ajánlás is. Emiatt is én azt gondolom, hogy nem a konferencia napján, hanem pár héttel később, a teljes szervezési folyamat lezárásakor tudom csak bátran kijelenteni, hogy sikeres volt. A munka azonban még ekkor sem ér véget: tavasszal az országos konferenciára is készülni kell és további terveink is vannak a tehetséggondozásra. 

Mi alapján történik a szekciók besorolása? Hogyan alakulnak ki a bizottságok?
Minden szekciót igyekszünk egy-egy tanszékhez rendelni, így azok szakmailag felelnek a szekciókért, és pontosan meg tudják ítélni, hogy melyik dolgozat hova illik a leginkább. Ebben az is segít, hogy a hallgatók megjelölik, hogy ők hova sorolnák témájukat. A szekciók kialakításának technikai része, hogy az megfeleljen az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) feltételeinek, amennyiben a témák és a dolgozatok száma azt megengedi: minimum hat, maximum tizenkét fő lehet egy szekcióban.
A bizottságok a szekciók véglegesítése után alakulnak ki, a tanszékekkel egyeztetve. Ennél a feladatnál nagy a szabadságunk: a tanszék akár külsős szakembert is felkérhet; választható, hogy egy vagy két elnöke legyen a szekciónak; valamint a bizottság lehet akár három- vagy négytagú is. 

A TDK tehetséggondozást, inspirációt jelent – egy helyet, ahol mind oktatói, mind hallgatói visszajelzésekből építkezhetünk és fejlődhetünk azok által, valamint értékes kapcsolatok kialakítására is nyílik lehetőség.

Melyek a döntéshozatal alapjául szolgáló fő szempontok, melyeket a bizottságok tagjai figyelembe vesznek? Milyen esetben jelölnek egy kutatást OTDK-ra?
A szekcióülés után az elnök, a titkár és a szekció tagjai elvonulnak és körülbelül egy óra alatt döntenek a pontszámokról. Ehhez segítségül kapnak egy előre meghatározott sémát – melyet a hallgatók is láthatnak előzetesen – ami igazodik az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) pontrendszeréhez. A TDK-zók 40 pontot kaphatnak az előadásukra – a bizottság tartalmi és formai részeket egyaránt figyel. A beszéd érthetősége, valamint az előadás felépítése is lényeges szempont. Az írásbeli dolgozat és az előadás pontjainak összegéből alakulnak ki a végső pontszámok, illetve a helyezések.
A kari szabályozás szerint OTDK-ra bárkit lehet jelölni, aki helyezést ért el, ezen belül a döntést a szekció bizottsága hozza meg. A zsűri tagjai a korábbi évek tapasztalatai alapján is látják, hogy melyek azok a dolgozatok, amelyek OTDK-n is megállják a helyüket, hiszen ez már a 35. OTDK, amire diákokat javaslunk.

Mely elismerések számítanak a legrangosabbnak?
A helyezések mellett vannak központi különdíjak, melyekről a kari Tudományos Diákköri Bizottság dönt, illetve vannak olyan különdíjak, amelyekre az csak felterjeszti a hallgatót, és a Rektor Úré vagy az adott alapítványé a végleges döntés. A legrangosabbnak többek között a Rektori Különdíj számít, melyet minden karról egy hallgató kaphat meg – anyagi szempontból is ez a legkiemelkedőbb. Igen rangos még a Pro Progressio Alapítvány különdíja és a Dékáni Különdíj is. Idén említésre méltó kitüntetés a Gábor Dénes-díj, mely egyetemi szintű díj, minden évben egyetlen hallgató kapja – idén egy GTK-s diák lesz a szerencsés és erre legközelebb nyolc év múlva kerül ismét sor. Témavezetői oldalon is vannak különdíjak: a legjobb oktatók – akik az évek során számos hallgatót támogattak és konzultáltak – díjazásban részesülnek. A Bizottság minden évben egy oktatót terjeszthet fel a Rektori TDK emlékplakettre és egyet a Pro Progressio Alapítvány oktatói különdíjára.

Szerző: Homlok Anna
Kép: Iványi Tamás