„Minden évben végighallgatom az összes számot”

Miért kezdett el foglalkoztatni az Eurovíziós Dalfesztivál?

Egészen véletlenül történt, még 2009-ben, a tévében véletlenül meghallottam egy dalt. Akkor még azt sem tudtam, hogy az a műsor az Eurovíziós Dalfesztivál, csupán megfogott. Leültem, és végignéztem az első elődöntőt, aztán két napra rá a másodikat, majd szombaton este a döntőt. Miután véget ért a verseny sokat hallgattam a résztvevő dalokat. Ezután a korábbi versenyekkel is megismerkedtem, és lassan magába szippantott a Dalfesztivál környezete. A döntő pillanat 2009. október 22-e volt számomra, amikor az akkori Magyar Televízió bejelentette, hogy ki fogják hagyni a 2010-es dalfesztivált, nem küldenek versenyzőt Oslóba. Egyáltalán nem örültem: ez volt az a pillanat, amikortól komolyan elkezdett foglalkoztatni az Eurovíziós Dalfesztivál, éreztem, hogy erre megéri komolyabban is odafigyelni.

Az otthoni lelkes tv-nézéstől hogyan jutottál el addig, hogy már mint szakember nyilatkozz ezzel kapcsolatban neves platformokon is?

Amellett, hogy lelkesen követem a verseny világát, már lassan tíz éve aktívan szerkesztem a magyar Wikipédiát is. Mikortól bejött az életembe az Eurovíziós Dalfesztivál, szinte csak ezzel a szakterülettel foglalkoztam – és váltam az egyik főszerkesztőjévé ennek a kérdéskörnek. Ezáltal sikerült közelebb kerülnöm a tévésekhez is. Tavaly tartottak egy sajtótájékoztatót, ahol A Dal 2016 30 elődöntőbe jutott versenyzőjét mutatták be. Azért vettem részt, hogy képeket készítsek a Wikipédiára, de megkértek, hogy vegyek részt a Petőfi Dal-os tematikájú műsorában. Tulajdonképpen így avanzsáltam kvázi „szakemberré” egyik pillanatról a másikra.

Szerinted itthon mennyire cool dolog az Eurovíziós Dalfesztivál? Mennyire szorítja háttérbe a többi tehetségkutató?

2009 előtt nem igazán volt cool dolog maga a Dalfesztivál, sőt meglehetősen kevés ember tudott egyáltalán róla, hogy létezik ez a műsor. 2010-ben érte el mélypontját itthon a verseny, hiszen akkor indulót sem küldtünk az oslói versenyre. Viszont 2011-ben újult erővel tértünk vissza a mezőnybe, és utána szép lassan kiépült a hazai brand-je. 2012-ben került először képernyőre – akkor még az M1-en, ma már a Dunán – A Dal című nemzeti dalválasztó show műsor.

Én úgy látom, hogy nem igazán tudják, illetve nem is igazán áll szándékában az idol showknak háttérbe szorítania A Dalt vagy az Eurovíziós Dalfesztivált. Az is segítheti ezt a formátumot, hogy a nemzeti döntők és a nemzetközi fesztivál is a közszolgálati csatornákon fut, míg a klasszikus értelemben vett tehetségkutatók többsége kereskedelmi adókon (legalábbis Magyarországon ez így van, külföldön erre is van természetesen ellenpélda).

Az MTVA láthatólag sok energiát fektet abba, hogy menővé tegye ezt a műsort. Szerinted ez sikerült? Hogy látod te ezt az egészet? Esetleg korosztályok szerint különböző?

Szerintem sikerült, mert a dalok stílusát tekintve is elég széles A Dal palettája minden évben, így csak az nem találja meg benne a neki tetsző zenéket, aki nem akarja.

A műsornak nemzetközi szabályai vannak, de olyan kiegészítő elemeket tudtak beépíteni a műsorba A Dal készítői, amire más országok válogatóiban nem volt még példa idáig: akusztikus versenyt szerveztek, különdíjat adtak a legjobb dalszövegnek, illetve egy, a műsor által országosan ismertté vált előadónak. A televíziós és rádiós platformokon túl arra is nagy hangsúlyt fektetnek a szervezők, hogy az interneten is elérjék a célközönséget, jelen vannak a Facebookon, Instagramon, Twitteren, tumblr-ön is…

Mi az, ami téged ezzel kapcsolatban megmozgat(ott), ami miatt szerinted megéri ezzel mélyebben foglalkozni?

A dalok műfaji változatossága, az előadók sokszínűsége. Az, hogy különböző történelmű és kultúrájú országok egy helyen összegyűlnek, és két hétig zenélnek. Megmozgat a verseny világa: akárcsak az olimpián, szurkolunk annak, hogy a versenyzőnk minél előrébb végezzen, az Eurovíziós Dalfesztiválon is a magyar előadóért szorítunk. A szavazás pillanata pedig egy olyan megfoghatatlanul különleges momentum minden évben, ami önmagában magyarázat lehet arra, hogy miért éri meg ezzel foglalkozni.

Később is szeretnél ezzel foglalkozni, esetleg ezt ugródeszkának használni, vagy ez csak ennek a műsornak szól?

Szokták mondani, hogy az a legjobb, ha az ember azzal foglalkozik, ami igazán érdekli. Engem ez érdekel, és ebben el is tudnám képzelni magam. Ha viszont csak hobbinak marad meg a továbbiakban, az sem fogja elvenni a kedvem, mert szívesen csinálom. Mindenesetre annyi mindent elértem ezáltal, annyi új embert megismertem, hogy alig győzném felsorolni.

Az egyes versenyzők esélyeit mi alapján lehet megtippelni? Tipp ez egyáltalán?

Nagyon sok szempontot szoktam figyelembe venni esélylatolgatás során. Sokat számít a saját megítélésem, az első benyomás egy dalnál. Fontos továbbá a nemzetközi megítélés, a fogadóirodák által adott esélyek, valamint az, hogy milyen összképet ad egy komplett produkció. Legyen az egy videoklip, egy nemzeti döntős előadás, vagy csak egy szimpla koncertfellépés. Minden évben vegyes a felhozatal a versenyen, a nagyon jótól a nagyon rosszig megtalálható mindenféle. Én évről évre végighallgatom az összes számot. Idén a fogadóirodák a győzelemre a legnagyobb esélyesnek az oroszok indulóját, Szergej Lazarevet tartják, ahogy én is. Személyes kedvencemet viszont nem árulom el, aki kíváncsi rá, keressen fel a YouTube-on,  MrSilesianNew néven vagyok elérhető, ahol a Top 43-as videómból kiderül, hogy az én ízlésemnek ki felelt meg a legjobban.