Megjelent a The Colibris első kislemeze, a P. S.
A The Colibris 2020-ban, épphogy a pandémia előtt alakult. A korlátozások igencsak megnehezítették a próbákat, de a négy elszánt zenész mindent megtett, hogy első közös projektjük jól sikerüljön. Így végül 2021. december 16-án megjelent a zenekar első kislemeze. Az együttes dobosával, Németh Kristóffal beszélgettünk, aki nem mellesleg végzős Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató a GTK-án. |
A The Colibris egy vegyes zenei háttérrel rendelkező, huszonéves fiatalokból álló formáció, amely két éve alakult. A tagok (Németh Máté – ének és gitár, Koncz Balázs – gitár, Bánáti Benedek – billentyűs hangszerek, Németh Kristóf – dob) korábban különböző műfajokban alkottak, de jelenlegi projektjük kapcsán konszenzus van köztük a stílusjegyeket és a hangszerelést illetően.
A megismerkedésről és a kezdetekről Kristóf már-már nosztalgikusan mesélt. „Máté és Benedek már régebbről ismerték egymást, korábban is zenéltek együtt: Bedroom Pop felvételeket csináltak, de semmi komoly nem alakult. Kettejükhöz csatlakozott aztán Balázs, a szólógitárosunk. Az, hogy én megismertem őket, valójában a GTK-nak, vagyis a KomMédiának köszönhető. Volt ugyanis egy szakos bulink 2019. őszén és ott találkoztam Mátéval, aki egy csoporttársam révén került oda. Néhány héttel később összeültünk és el is kezdtünk jammelgetni – hogy lássuk, hogyan működünk együtt. Nagyon hamar kiderült, hogy elég király összhang van köztünk: emberileg is jól kijöttünk és zeneileg is gyorsan egymásra hangolódtunk.”
A The Colibris zenéjében a telt gitárakkordok és dallamvezetések dominálnak, amelyet egy akusztikus gitár és egy Rhodes zongora támogat. „A felvételek során vintage hangszerek és erősítők segítségével törekedtünk a teljes analóg hangzás elérésére.” – mondja Kristóf.
„2021. januárjában volt az első alkotótáborunk, ahol öt napig egy szobából átalakított stúdióban kizárólag a zenére fókuszáltunk: ötleteltünk, variáltunk. Ott éreztem igazán, hogy ebből ténylegesen születni fog valami, ami ráadásul nagyon klassz lesz.”
A megszólaló hangszerek és a sávok túlnyomó részét – kivéve a dobokat, amikhez profi stúdióra volt szükség – a zenekar frontemberének családi házában, valamint egy pesti garzonban rögzítették a fiúk, home-studio jelleggel.
P. S. lemezük főként a ’60-as, ’70-es évek hangszerelési és hangmérnöki hátteréből, surf és country műfajokból inspirálódott,
de a srácok arra törekedtek, hogy mindezt olyan populáris keretek közé ültessék át, amely egy nemzetközileg is piacképes terméket jelenthet. Fő céljuk, hogy levessék magukról a rétegzene címkéjét.
„A zene hangulata erősen összefonódott a vizuális elképzeléseinkkel, vagyis az olyan romantikus, naplementében vezetős atmoszférával, ami megjelenik előttünk, ha hallgatjuk a számokat.” – mondja Kristóf, társai gondolatait idézve.
Kislemezük címe a PostScript, azaz utóirat rövidítése. „Az EP megírása során tudatosan törekedtünk arra, hogy versciklus jellegű kapcsolat álljon fenn az egyes zenei művek között és szimbolikusan bemutassunk egy lelki utazást, amelyre utólag reflektál a szerző – innen ered a cím.”– mesélik most már mind a négyen. Számaikban egy hosszú szerelmi kapcsolatot dolgoznak fel, amelyet először intenzivitás és vakmerő együttlét jellemez. Az meghittség után fokozatos traumák következnek, amelyek pánikszerű és fojtogató szétválást pedzegetnek. Mindez pedig egy bizonytalan kérdéssel zárul.
A lemezen egyébként Rausch Blanka, szintén Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató vokálozik, aki saját maga is zenei tevékenységet folytat Blansch néven. A The Colibris első kislemezét meg tudjátok hallgatni Spotifyon, YouTube-on vagy Apple Musicon.
Szerző: Homlok Anna
Képek: The Colibris