A digitális óriások nyomában – kutatás a fogyasztóvédelem jövőjéről
augusztus 7, 2026
Emlékezetes nyár a SWUFE-nál, élménybeszámoló
szeptember 3, 2026
2026. augusztus 18, kedd
A digitális platformok alapjaiban alakítják át a zeneipart – de vajon kik és hogyan formálják valójában ezt az átalakulást a háttérben?
Erre a kevéssé kutatott kérdésre keresi a választ Dr. Barna Róza Emília, a BME GTK oktatója, aki az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával azt vizsgálja, hogyan szervezik újra a digitális közvetítők – a lemezkiadóktól a digitális terjesztőkön át a közös jogkezelőkig – a magyar és kelet-európai zeneipart, és milyen hatással vannak az alkotók lehetőségeire, munkájára és mozgásterére a platformosodás korában.
A kutatás a platformosodás és a mesterséges intelligencia térnyerését vizsgálja a kulturális iparágak, azon belül kiemelten a zeneipar területén Magyarországon és a kelet-régióban. A kulturális iparágak platformizációját vizsgáló kutatások többsége vagy a streaming- és közösségimédia-platformok működésmódjaira (algoritmusok, üzleti modellek), vagy az alkotók szempontjaira (megélhetés, munkakörülmények) összpontosít. Kevesebbet tudunk azonban az alkotók és a platformok között közvetítő új, vagy éppen hagyományos, de új szerepköröket felvevő, kevésbé látható szereplőknek – mint a digitális terjesztők, ügynökségek, lemezkiadók, közös jogkezelők – az alkotók munkájára, lehetőségeire, valamint az iparági diskurzusokra gyakorolt hatásáról, a helyi zene(ipar)i mező újraszervezésében betöltött szerepeiről, valamint a helyi/régiós és globális szereplők közötti közvetítő funkcióiról. Különösen kevés adatunk van minderről a globális centrumországokon kívüli régiókból, miközben az említett közvetítők itt kiemelt szerepet játszanak a helyi alkotók lehetőségeinek alakításában.
A kvalitatív módszerekre építő kutatás fő szempontjait a tér, a munka és a hatalom dimenziói jelölik ki. A térbeli aspektus kapcsán cél többek között annak vizsgálata, hogy a digitális közvetítők milyen (új) térbeli hálózat kialakulásához vagy megerősödéséhez járulnak hozzá; és hogy mit jelent az e hálózatokban megvalósuló tudáscsere a zenei alkotás szempontjából. A munka aspektusa kapcsán, hogy a közvetítők hogyan befolyásolják az alkotók munkáját a kontroll–autonómia tengely mentén, azaz hogyan erősítik vagy enyhítik a platformoknak és az MI-alapú technológiának való kitettséget; hogy hogyan befolyásolják mindezt olyan társadalmi szempontok, mint a kulturális munkások erőforrásai és az ezeket meghatározó társadalmi helyzet. Végül a hatalom aspektusa mentén kérdés, hogy a szabályozás milyen mozgásteret biztosít az alkotóknak; a közös jogkezelők és más szakmai szervezetek milyen szerepet játszanak e tér alakításában; és hogyan írhatók le e helyi vagy helyben beágyazott szereplők pozíciói a gazdasági, politikai viszonyrendszerben.
A kutatás a magyarországi, illetve kelet-európai tapasztalatokat előtérbe helyezve árnyalt, összetett szociológiai megközelítéssel tervez hozzájárulni a területet uraló nyugatcentrikusság feloldásához. A zenészek, zeneipari dolgozók változó munkakörülményeinek, társadalmi helyzetük által is befolyásolt lehetőségeinek és korlátainak feltárása nemcsak új szociológiai tudást nyújthat, hanem kultúrpolitikai vagy dolgozói érdekképviseleti szempontból fontos társadalmi tudást is.
Korábbi kapcsolódó publikációk:
Barna, E. 2025a. Music Streaming, Platform Labor, and Intermediaries. In: Music Streaming Around the World, D. Hesmondhalgh (szerk.). University of California Press, 48–63.
Barna, E. 2025b. Working in Music on the Semiperiphery: Local Cultural Production and Global Capitalism. CEU Press.
Barna, E. 2026. Digital music distributors in Eastern Europe: Cultural intermediaries and power relations in the platformised recording industry. International Journal of Cultural Studies. https://doi.org/10.1177/13678779261460917
