Az Építészmérnöki Kar hallgatója, angol nyelven, már több félévben is felvett GTK-s órákat. Először a Sajtóismeretek és sajtójog órán találkoztam vele. Íjászatról, vitorlázásról és az angol nyelvről kérdeztem.
Miért a BME, miért az építészmérnöki pálya?
A szüleim itt, a BME-n végeztek 1986-ban, mindketten a Villamosmérnöki Karon, így a mérnöki véna adott volt. Tizenhat éves korom körül kezdtem rájönni, hogy építész szeretnék lenni: volt bennem egy művészibb véna is, ami a szüleimben nem volt meg, és nagyon elkezdett érdekelni az építészet. 2011-ben jöttem vissza Magyarországra Vietnámból, és úgy döntöttem, hogy itthon akarok maradni. Gondolkodtam Miskolcon és Pécsen, de valójában a BME volt mindig is a cél.
Akkor Vietnám hogyan kötődik hozzád?
Anyukám vietnámi. Édesapám magyar, de exportos, azaz rengeteg specializált villamosmérnöki munkát végez külföldön. 2010-ben Vietnámban kapott munkát és a mai napig ott dolgozik. A gimi közepén egy fél évet még ott voltam kinn.
Ezért beszélsz ilyen jól angolul?
Ezért is, meg első osztálytól egészen ötödikig szintén külföldön éltem: egy évet Törökországban és négy évet Izraelben. Aztán sokkal később, amikor gimis lettem, mindenképpen kéttannyelvűbe akartam menni, és a szüleim ennek örültek is. Mindig az volt az álmuk, hogy külföldön tanuljak tovább, csak én rebellis voltam, és itthon akartam maradni. Nem bántam meg.
Egyetem mellett sportolsz. Mit? Hogyan van időd rá?
Íjászkodom, vitorlázom, síelek, és újabban elég sokat tekerek. Próbálkoztam futással is, de az annyira nem jött be, meg úsztam is, de ezek a sportok maradtak meg. Az íjászatot 2004 óta űzöm, a vitorlázást 2006 óta. Ez a kettő a nagy szerelmem. Az egyetem mellett most elég szűkösen tudom csinálni: az utóbbi egy évben kevesebbet lőttem, de előtte rengeteget. Az egyetem előtt megvolt az Országos Ifjúsági Összesített Első Hely, most a felnőttek között még nehezen találom a balanszot a tanulással. Ősszel a Bercsényi Kollégiumba fogok költözni, amellett van egy íjászpálya, és ott fogok majd lőni szerintem, hetente háromszor-négyszer, stresszlevezetésképpen.
Az Idegen Nyelvi Központ pályázatán is indultál. Mi volt az pontosan?
A Facebookon találtam rá egy érdekes hirdetésre. Az INYK hirdetett meg egy pályázatot Nyelvi Koktélparti címmel, hogy angolról vagy angolra lehet prózát, verset, újságcikket is, azt hiszem, fordítani – sőt, nem is volt kötelező az angol: lehetett más idegen nyelv is. Már gimnáziumban is sok verset írtam, és volt egy olyan, amelyet nagyon régóta le akartam fordítani angolra. Így nekiálltam és egy fél délután alatt sikerült. Nyolc versszakos volt, az a címe, hogy Vágyak völgye.
Említetted, hogy GTK-s tárgyakat is hallgattál. Melyek voltak a kedvenc tárgyaid?
A Sajtójog órákon kívül talán az Érveléstechnika–logika volt a kedvenc órám, Geng Viktornál vettem fel. Nekünk szabadon választott tárgynak számít, de kötelezővé tenném. Az érvelés, a szakmai vita ugyanannyira fontos egy mérnöknek, mint a szilárdságtan vagy a szerkezettan, hiszen hogyan győzzek meg bárkit is az igazamról, ha nem vagyok meggyőző. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel még láthattam tanítani Farkas Jánost. Nekem szociológiát tanított az építész karon mint kötelező tárgyat, de mindenképp érdekelt a társadalomismeret. A tanár úr a félév végén ajánlotta, hogy vegyem fel az órát, ha kedvet érzek hozzá. Egy év halogatás és ütközés után sikerült felvenni az órát, úgy, hogy ez legyen az egyetlen órám az nap. De nem volt ezzel semmi gond. A kedd délutánjaim azzal teltek, hogy szociológusok társadalomelméleti és társadalomtudományi cikkeit olvastam, és a tanár úr magyarázatainak köszönhetően elsőre meg is értettem. Sajnálattal hallottam, hogy elhunyt, mivel egyike volt azoknak a tanároknak, aki nem csak magyarázott az órán, hanem a diákjait is bevonta a témába, és kikérte a véleményüket.
Hol látod magad pár év múlva?
A képzés után szeretnék még továbbtanulni egy kicsit, nagyon gondolkodom a tolmácsképzésen és ugye elkezdtem a Fordító Kört (FoK) is az építész karon, és így már gyakorlok is rá.
Ezt te kezdeményezted?
Igen, a karon belül egy öntevékeny körként. Jelenleg tizenkét taggal üzemelünk, és lényegében szakmai jegyzeteket, szakmai szövegeket szeretnénk fordítani a kar számára. Múlt félévben lettünk hivatalosak: elismert minket a HK.
Mit gondolsz alapvetően a több nyelv tanulásáról?
Szerintem az angol a kulcsa mindennek. Ha valaki tanulni akar, új dolgokat megismerni, sokkal több dolgot, mint amire a saját országa korlátozza, akkor mindenképpen az angol a kulcs. Rendszeresen forgatni kell és nyitni a zárakat. Nővérem a híve a nyelveknek, ő a nyelvzseni a családban: öt nyelven beszél folyékonyan/anyanyelvi szinten, és élvezi a nyelvi kavalkádot a fejében. Azt mondta, ha már nincs arra időm az egyetem mellett, hogy több nyelvet tanuljak, akkor az angolt fejlesszem tökélyre. Minden erőmmel ezen vagyok.