„Az angol a kulcsa mindennek”
január 5, 2017
„Az ország jövőjét illetően optimista vagyok”
január 5, 2017

Pszichológusként Finnországban

Dr. Séllei Beatrix 2010-ben érkezett a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékére tudományos segédmunkatársként, majd tanársegédként tevékenykedett. 2016-ban már egyetemi adjunktusként pszichológiát tanít és tréningeket tart. A kar újdonsült tantárgya, a Pszichológia a gyakorlatban is az ő nevéhez fűződik. Finnországban Pori városában található a Satakunta University of Applied Sciences (SAMK) nevű egyetem, ott járt Bea, és erről mesélt nekünk egy interjú keretében.

 

Miért pont ezt az egyetemet választottad?

Gyakorlatilag egy teljesen véletlen konferencia-találkozásból született az egész. Tavaly szeptemberben volt egy konferencia itt Budapesten, ahol a doktori kutatási témámról tartottam előadást, a foglalkozási rehabilitációról. Beszéltem arról, hogy hogyan mérjük különböző emberek érzelmi intelligenciáját és ennek szerepét a fogyatékos emberekhez való viszonyulásban. Ebben a szekcióban volt egy személy, aki a Satakunta egyetemről jött. Nagyon érdeklődött a téma iránt és mesélt a náluk folyó gyakorlatról, végül pedig névjegykártyát cseréltünk. Mikor az Erasmus oktatói pályázatát kiírták felkerestem őket, majd megkérdeztem kimehetnék-e hozzájuk egy hétre megnézni, hogyan is zajlik náluk a korábban említett gyakorlat. Nagyon szívesen fogadták a megkeresésemet. Erről az egyetemről tudni kell, hogy a BME-nek nem volt velük Erasmus keretszerződése. Végeredményben kétoldalú szerződést kötöttünk az egyetemmel, ezáltal már nem csak oktatók, hanem diákok is választhatják úti célul.

 

Milyen szakmai programokon vettél részt Poriban?

Márciusban utaztam ki, éppen ekkor zajlott az évente megrendezett különleges Nemzetközi Hét(International Week of Pori, http://www.internationalweekpori.fi/welcome/). A helyi egyetemek kooperációjából megszületett a „University Consortium of Pori”, annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak ezek az intézmények. Ők szervezik ezt a Nemzetközi Hetet, és ebben az évben a 21. századi készségek és a jövőbeli oktatás volt a téma. Olyan tudósokat és kutatókat hívtak meg, akik az oktatásban, kiváltképpen a felsőoktatásban dolgoznak és ennek fejlesztésével, alakításával foglalkoznak. Minden nap plenáris előadásokon vettünk részt, utána pedig érdeklődés szerinti csoportokra bontottak minket, ahol ezzel a témával foglalatoskodtunk.

 

Mit tapasztaltál, mennyiben különbözik a finn oktatás a magyartól?

Mivel nem órákra jártam be, ezért a gyakorlatukról nincs tapasztalatom, viszont végig az oktatás működésével foglalkoztunk, ez pedig nagyon jó rálátást adott számomra. Egyrészt az egyetemek egyesítését mondanám különbségnek, másrészt, ami szerintem nagyon fontos, hogy náluk az egyetem nem feltétlenül egy fizikai hely, ahová be kell ülnie és ott kell a hallgatónak részt vennie az órákon, hanem inkább egy szellemi közösség, ami gondolkodási keretet ad a diákoknak. Például a finn egyetemeken elfogadják a MOOC kurzusok (Massive Open Online Courses) keretében teljesített órákat. Ez arról szól, ha mondjuk a pszichológia tantárgyat nem helyben, hanem egy másik külföldi egyetemen angolul végezted el, akkor is teljesített tárgyként számít a finn egyetemen. A módszer a nemzetközibb oktatás felé mutat, emellett az efféle kurzusok alatt az embernek saját magának kell szabályoznia a tanulását. Kihívás, hogy vajon ráveszed-e magad a készülésre. Én csináltam már ilyen kurzusokat, voltam Teacher Assistant és tényleg borzasztó nehéz belevágni saját magadtól a könyvbújásba, viszont így beépül az önállóság, az önszervező tanulás a hallgatókba. Harmadik különbség pedig, hogy a diploma megszerzéséhez három nyelvvizsgával kell rendelkezniük a hallgatóknak.

 

Három nyelv elsajátítása mindennek, épp csak könnyűnek nem nevezhető, így szerintem jogosan merül fel a kérdés, hogy ez nem sok egy picit?

Természetesen egy nyelv elsajátítása nagyon nagy feladat, nemhogy háromé, ezzel mindenki tisztában van. Pontosan emiatt itthon, a BME-n is próbálunk lehetőséget biztosítani a tanulóinknak a tanulásra különböző nyelvi kurzusok révén. Kint, Poriban, a nyelvek szerves részei a képzésnek, hiszen a tantervbe épülnek, így azok teljesítése semmiben sem igényel plusz erőbefektetést a hallgatóktól, emiatt azok megtanulása sem jelent számukra kifejezetten problémát.

 

Ha módodban állna, min változtatnál az itthoni oktatásban? Van-e esetleg olyan, amit külföldről átvennél?

Azt veszem észre az itthoni oktatással kapcsolatban, hogy bár próbálunk haladni és fejlődni a korral, még mindig ugyanolyan módszerekkel tanítunk, mint anno a szüleimet tanították – ami akkoriban teljesen jónak számított. Ma már azonban nem az ipari társadalom korát éljük, hanem az információszerzés korát. Ehhez mindenféleképpen adaptálni kellene azokat a módszereket, amikkel dolgozunk. Akár itthonra is bevezethetnénk a MOOC kurzusokat, vagy esetleg bővíthetnénk a gyakorlati óráink számát, s így a diákokkal közösen felfedezve, elgondolkodva sajátíthatnák el a tananyagokat. Szerintem ezekkel a változtatásokkal lehetne igazán sikeres a magyar oktatási rendszer.

 

SAMK rauma kirjastoKint tartózkodásod alatt volt-e részed olyan élményben, amit szívesen megosztanál velünk?

Természetesen, rengeteg élményben volt részem, még ezalatt a kis idő alatt is, de ha ki kellene emelnem párat, akkor biztosan azzal kezdeném (annak ellenére is, hogy ez nem túlságosan szakmai jellegű), hogy Poriban minden egyes egyetemi épületben található szauna. Ez számomra hatalmas meglepetés és élmény volt. Jobban belegondolva persze, a szaunák a finnek nemzeti kultúrájának szerves részét képezik, így a jelenség teljesen érthető. Az ilyen erős nemzeti kulturális jegyek mellett az egyetemük a nemzetköziségét is remekül képviseli. Pontosan ehhez a nemzetköziséghez kapcsolódik a másik emlékezetes élményem, az „international coffee” rendezvénye. Ennek lényege, hogy az Erasmusos hallgatók jobban megismerjék egymást és a különböző kultúrákat is.  Ez voltaképpen, ahogyan a neve is árulkodik, ténylegesen egy nemzetközi kávézás, hiszen a diákok a saját hazájukra jellemző ételeket és italokat készítenek, majd azokat felszolgálják. A hallgatok így körbe járva a teremben megkóstolhatják a különböző nemzetek ízeit és beszélgethetnek, ismerkedhetnek azok elkészítőivel is. Ezt remek lehetőségnek tartom az ismerkedésre, hiszen mindenki felé teljesen nyitott, a hangulat pedig remek.

 

Mikor éppen nem az egyetemi kötelezettségeiddel foglalkozol, akkor szabadidődben mivel töltöd az idődet?

Két fontos dolgot emelnék ki. Egyrészt van egy kutyám, aki korlátlan mennyiségű szabadidőmet kötné le boldogan kinti programokkal, másrészt sportolok, „dicsőség és kondi” alapon. A sport egyébként nem csak hobbi: a férjemmel közös elfoglaltság is. Arról nem is beszélve, hogy remek stresszlevezető módszer, mind a jóga, amit úgy hat éve gyakorlok, mind az állóképességet jobban igénybe vevő edzések. Most éppen TRX-re járok, de korábban évekig boxoltam és thai boxoltam is.