„Az ilyen jellegű általánosításokat és kommenteket fölöslegesnek és felettébb bántónak gondolom” – Interjú Sándor Judittal

Sándor Judit kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgató a 2022-es Tudományos Diákköri Konferencián harmadik helyezést ért el a Micsoda magamutogatás! – Az online coming out visszhangja című írásával.  A dolgozata az online coming out hatására kialakuló diskurzusok elemzésére összpontosul a YouTube, TikTok platformokon. A kutatása célja a pozitív és negatív visszajelzések arányának, jellegének és hosszú távú hatásainak vizsgálata volt.  Juditot a témaválasztásról, a TDK-val kapcsolatos élményeiről kérdeztem.

Írta: Mátyási Brigitta

Mi motivált abban, hogy belevágj a TDK-ba?

Az írás mindig is egy nagy szerelem volt számomra, egy fantasztikus önkifejezési eszköznek tartom. Gyerekkorom óta szerettem írni az engem foglalkoztató témákról, kérdéskörökről. Egy tudományos dolgozat megírásával igazi kihívás elé állítottam magam, hiszen ez egy (viszonylag) új terület számomra.

Ezenfelül az egyetemi tanáraink, így például a témavezetőm is, folyamatosan promótálták a lehetőséget az óráinkon, így akárhányszor hallottam erről, egyre inkább úgy éreztem, hogy érdemes lenne belevágnom.

Hogyan találtad ki a témádat, miért ezzel kezdtél el foglalkozni?

Miután megfogalmazódott bennem a szándék, természetesen egyből elkezdtem olyan témákon gondolkozni, amikről nemcsak szívesen írnék, de szívesen kutatnék is.
Az LMBTQ+ közösség, az őket érő diszkrimináció és a feléjük tanúsított attitűdök már régóta foglalkoztat, igazán a szívügyemnek gondolom. Több hónapon keresztül önkénteskedtem például egy LMBTQ+ szervezetben, ahol sokat tanultam és informálódtam a témát illetően.

Az elmúlt években a közösséget érintő internetes tartalmak száma szignifikáns növekedésnek indult. Számos olyan influenszer és tartalomkészítő tett közzé coming out videót, akit én is követek, és mindig érdeklődéssel figyeltem a videókra érkező visszajelzést, hiszen ezek a tartalmak rendkívül megosztóak. Innen jött az ötlet, hogy érdemes lehetne ezzel a témával mélyebben foglalkozni, amelyet a konzulensem is tárt karokkal fogadott.

Hogyan gondolsz vissza a dolgozatírásra és előadásra?

A dolgozatírás időszaka nagyon izgalmas, de egyben stresszes is volt. Viszonylag kevés idő állt rendelkezésre, próbáltam folyamatosan utolérni magam. A témámat nagyon szerettem, és a témavezetőm is folyamatosan motivált, hogy folytassam, így a végén fáradtan, de büszkén adtam be a dolgozatom.

Az előadás számomra egy nagyon pozitív élmény volt. Rengeteget készültem a prezentációra, és úgy gondolom, hogy ez érződött is. Büszkén és boldogan mutattam be kutatásom eredményeit, a végén pedig nagyon megkönnyebbültem. Számomra az is elképesztően jó érzés volt, hogy több diáktársammal egyszerre írtuk, majd prezentáltuk a dolgozatainkat, mindvégig támogatva egymást – ez sokat segített.

A dolgozatod során YouTube és TikTok tartalmakat elemeztél. Miért pont ezt a két felületet választottad?

A két felületet azért választottam, mert szerettem volna a tartalomelemzésem során az audiovizuális tartalmakra fókuszálni; úgy gondoltam, hogy ebből tudom a legjobban kihozni a maximumot. Emellett még azt is fontosnak gondolom megemlíteni, hogy a legtöbb online coming out tartalom a YouTube-on, a TikTokon és Instagramon érhető el.

Az első coming out videót, amit valaha láttam, azt a YouTube-on tekintettem meg, és a legtöbb tartalomkészítő, akit követek, ide töltötte fel az ilyen jellegű tartalmakat. Mostanság pedig a TikTokon jön velem szembe egy-egy ilyen jellegű videó.

Volt olyan ismerősöd, aki nyíltan felvállalta szexuális irányultságát egy internetes platformon? Ha igen, akkor inkább pozitív vagy negatív visszajelzéseket kapott?

Természetesen van, nem is egy ilyen ismerősöm, aki nyíltan vállalja szexuális/nemi orientáltságát online, viszont azt hozzá kell tennem, hogy túlnyomórészt nem magyar nemzetiségűek. A kutatásom során magyar és külföldi tartalomkészítők videóit is elemeztem, és a fogadtatásban elég nagy különbségeket vettem észre – ez igaz arra is, ahogy az ismerőseim tartalmaira reagálnak. A külföldi barátaim ilyen jellegű tartalmai sokkal harsányabbak, ők jobban merik hangoztatni hangjukat és túlnyomórészt pozitív visszajelzéseket kapnak, míg a magyar ismerőseim pont az ellenkezőjét tapasztalják.

A kutatásod során melyik negatív kommentet találtad a legbántóbbnak az összes közül?

Egyértelműen a WhisperTon videóira érkezett kommenteket. Annak ellenére, hogy Ton külsője és önkifejezési eszközei nem feltétlen felelnek meg a heteronormatíva által megalkotott tradicionális férfiének, és korábbi tartalmai is utaltak szexuális orientáltságára, nem érdemelt meg ilyen jellegű kommenteket. A videóban Ton a következőképp fogalmaz: „Igen, én, Ton, meleg vagyok! De talán, ami még fontosabb, hogy én, Ton, Ton vagyok.” – ezt mondatot sokan kifiguráztak, mint például ’Az ég meg kék.’, ’Én, xy, férfi vagyok.’ stb. Az ilyen jellegű általánosításokat és kommenteket fölöslegesnek és felettébb bántónak gondolom.

Az interjú a Szociológia és Kommunikáció Tanszék másodéves alapszakos, Újságírás 2. kurzusának keretei között készült.