A Kelemen Kabátban együttes 2003-ban alakult, és elsődleges céljuk a polgárpukkasztás volt. Aztán pár év múlva történt valami, és a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakjai lettek. A Maradjatok gyerekek és a Nyári dallam című slágerek milliós nézettséggel bírnak, az együttesnek már három stúdióalbuma jelent meg és folyamatosan turnéznak. Szerecsenkirály, vagyis Horváth Boldizsár, a GTK hallgatója, és az együttes frontembere válaszolt a Get to Know kérdéseire.
Valljuk be, nem egy szokványos bandanév a Kelemen Kabátban. Miért kapta ezt a nevet az együttes?
Ez sajnos titok.
A 2003-as alakuláskor nem a hazai népszerű zenei irányzatok felé mozogtatok, sokkal inkább a polgárpukkasztás felé. Mi volt a célotok akkor?
Most sem a hazai, sokkal inkább a nemzetközi zenei irányzatok és színvonal inspirál a zenei stílusokat és a felvételek hangzását tekintve. Az ösztönzött minket, hogy érezzük jól magunkat, és ez máig sem változott, csak most már – picit érettebb emberek lévén – közérthetőbbek a közvetített üzenetek: érzelmek is megfigyelhetők a dalainkban.
Számítottatok 2011-ben a Nyári dallam kapcsán ekkora sikerre?
Teljesen ösztönösen vágtunk bele, fogalmunk sem volt, hogy hogyan készül egy videoklip, vagy hogyan kell egy zenekart professzionálisan menedzselni. Igazából bele sem gondoltunk, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen dalnak. Csináltuk, mert tetszett ez a világ.
Mit gondolsz, mi volt a titok, ami miatt a videót már több mint egymillióan látták?
A Nyári Dallam – a különböző feltöltéseket és az általunk leszedetett nagy nézettségű kalózfeltöltést összeadva – kb. 5-6 milliónál járna most. A titka az, hogy egyrészt egy pozitív és könnyed dal, másrészt egy kiváló kritikája a 90-es évek popzenéjének.
Az elmúlt években a polgárpukkasztástól eljutottatok a mainstream popig, ha lehet így mondani. Mi motivált benneteket az új irány felé?
Egy idő után az embert új kihívások, irányok motiválják. Jópofa dolog Nyári dallam-szerű dalokat írni, és nagyon fontos részét képzik a diszkográfiánknak, de egy idő után az ember megunja ezt a dolgot. Sokkal nagyobb kihívás megírni pl. egy Szívdöglesztő című dalt, mint három sör után 15 perc alatt írni egy jópofa gúnyos valamit. Most már fokozottan odafigyelünk a prozódiára, ragrímek kerülésére, a hangzás tökéletességére.
Lehet az új képviselt zenei iránynak valamilyen nevet adni? Vagy „szimplán” pop, esetleg valamilyen kevésbé szokványos elnevezés?
Ez a Kelemen Kabátban stílus. A zenei stílusok elnevezése egy alapvetően hibás mechanizmus, csak egyelőre nincs jobb a köznyelvben. Szerintem az előadó-dalcím lenne a megfelelő kombináció, és akkor biztos, hogy azonos dologról beszélnének az emberek.
Beszéljünk kicsit az Egyetemről! A BME-n hallgatsz jelenleg is. Milyen szakon?
A GTK Kommunikáció és Médiatudomány alapképzésén, de sajnos immár 2 éve szüneteltetem a tanulmányaimat a zenei karrierem miatt.
Amikor komolyabb sikereket értetek el, az Egyetem részéről – ide sorolva az oktatókat is – kaptál-e valamilyen támogatást?
Én nagyon sokat, és nagyon hasznos tudást kaptam itt egy inspiráló, haladó szellemű és magas színvonalú oktatói körtől. Munka-szituációkban a mai napig használom azokat az irányokat, gondolatokat, amiket itt elültettek bennem. Sajnos a komolyabb sikerek idején már nem jártam be. Tudok pár tanárról, akiket nagyra tartottam, és szeretik a zenénket – ez nagyon jól esik.
A Karon van-e kedvenc tárgyad és tanárod?
Igen, több is; de mivel eltérő területeken, ezért nem akarom őket rangsorolni.