„Egyedi brand, egyedi élmény vagyunk”

Milyen szervezési folyamatok zajlanak nálatok a téli hónapokban?

A nyári időszak már elsősorban a rendezvények lebonyolításáról szól, a szervezési folyamatok inkább az év többi részében zajlanak, így télen is. A rendezvényszezon lezárása után van egy szakasz, mikor a fesztiválok kiértékelése történik. Minden részleg vezetője ír egy beszámolót és egy tervezetet, hogy milyen javaslatai vannak a változásokra ezek alapján határozzuk meg a következő évi stratégiáinkat. Utána megkezdődik a stratégia megvalósítása, ez már valódi szervezői tevékenység, aminek rendezvényenként megvannak a felelősei. A miénk annyiban különbözik a hagyományos cégstruktúrától, hogy minden eseménynek van egy felelős vezetője, aki az összes osztállyal együttműködik. Emellett a cég rendelkezik egy boarddal, ami a tulajdonosokból, a cégvezetőkből, a rendezvények projektvezetőiből, ill. a technikai-, a hr-, valamint a pénzügyi vezetőből áll. Velük közösen hozzuk meg a stratégiai döntéseket egy-egy rendezvényre vonatkoztatva.

Homogén vezetők visznek inkább előre egy vállalkozást, vagy ha mindenkinek különböző meglátásai vannak?

Ez attól is függ, hogy milyen munkafolyamatokat kell elvégezni. Vannak olyan tevékenységek, ahol jobb, ha szakbarbárok dolgoznak, és vannak olyanok, ahol nagyobb kreativitást, csapatmunkát igényel a projekt. A mi szakterületünkön inkább az a jó, ha önálló egyéniségek vannak, akik szívesen szólnak bele mindenféle terület munkájába, ötletelnek, próbálnak újítani. A rendezvényszervezés egy bonyolult logisztikai feladat, itt egyébként is előny, ha a szereplők átlátják a teljes folyamatot, ha minden részterülettel képben vannak, hogy végül a nagy egészbe jól tudjanak illeszkedni. Így a dolgozóknak is sokkal erősebb az érzelmi motiváltsága a rendezvények kapcsán. Egyfajta önmegvalósításként is viszonyulnak a feladataikhoz.

Több párhuzamosan futó vállalkozás esetén hogy dönthető el, hogy valamelyikbe már nem érdemes több energiát fektetni?

Vannak egyrészt adatok, másrészt érzések. Nekünk is volt néhány projektünk, ami nem jól sikerült, ezért nem folytattuk. Például a StarGarden, amire nem volt megfelelő érdeklődés. Voltak olyan eseményeink, mint a Sport Sziget, vagy a Budapest Parádé, amik egy darabig ugyan jól működtek, de később megváltoztak a körülmények. Az ausztriai Fridge fesztiválunkat, vagy az erdélyi Félszigetet egy átalakított formában a helyi partnerünk vette át és próbálta tovább vinni, több-kevesebb sikerrel.

Akar a Sziget olyan nagy nemzetközi fesztiválokhoz hasonlítani, mint a Tomorrowland?

A Sziget egy jóval korábban létrejött fesztivál, ami saját arculattal rendelkezik, de egy fontos dolgot mindenképp tanultunk a Tomorrowlandtől: ez volt az az esemény, ami először próbálkozott meg azzal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetett látványra, mint a programra. A látványvilág nálunk is mindig fontos volt: már az első Szigeten is voltak képzőművészeti alkotások, installációk – de a Tomorrowland felcserélte a megszokott arányokat. Ezzel egy új iskolát hozott létre. Az elmúlt 15 évben nagyon sok nemzetközi fesztivál jött létre, telítődött a piac, ezért a verseny kiéleződött. Emiatt felértékelődött az egyediség: ki az, aki más valamiben, különlegeset tud nyújtani. A belga szervezők nem a kulturális sokszínűségre építettek, hanem egy műfaj mellett tették le a voksukat. Ráadásul pont jókor, hiszen az elektronikus zene akkor éppen felfelé ívelt, így hirtelen sok hasonló az EDM zenére épülő fesztivál lett, azonban ők annyira markáns látványvilágot alakítottak ki, hogy tökéletesen meg tudták magukat különböztetni a többiektől. Ez megerősített minket abban, hogy a Szigetnél is bátran fordíthatunk nagyobb hangsúlyt a látványra. Persze ebben is inkább a saját utunkat járjuk. A Tomorrowland olyan mint egy „fesztivál Disneyland”, monumentális műanyag díszletekkel. Mi viszont inkább természetes anyagokra építünk, és művészek által létrehozott egyedi műalkotásokkal, installációkkal, speciális világításokkal próbáljuk erősíteni a Sziget képi világát.

Hogyan tud kiemelkedni a ti egyediségetek?

A Sziget több próbál lenni egy zenei fesztiválnál, kulturálisan is sokszínűbb, és egy komplett nyaralás-élményt is próbálunk adni. A hazai fesztiválok szolgáltatások terén már rég lekörözik a nyugat-európai versenytársaikat. Például a higiéniai szolgáltatások a legtöbb külföldi eseményen sokkal rosszabbak. Sokszínűségben, szolgáltatásokban és a közösségi élményekben próbálunk jobbak lenni. Azt az érzetet igyekszünk megadni, hogy egyedi brand, egyedi élmény vagyunk. A „Sziget életérzés” csak nálunk élhető át.

A lányaid vagy a fiad tervezik továbbvinni egyszer a vállalkozást?

A lányaim még túl fiatalok, rajtuk még nem látom ezt. A fiamat érdekli a zene, DJ-skedik, hangmérnöknek tanult, de úgy látom nem a szervezői oldalban gondolkodik. Ez egy időben talán zavart, de közben meg büszke vagyok rá, hogy próbálja önállóan élni az életét és nem arra építi a jövőjét, hogy az én fiam. Arra próbálom ösztönözni, hogy mindegy mit csinál, csak szeresse, amivel foglalkozni akar, érdekelje, amit csinál, és akarjon benne minél jobb lenni.

Mit tanácsolnál azoknak a hallgatóknak, akik startup-ot szeretnének alapítani?

Startup ma egy divatos kifejezés, de sokan félreértik és azt gondolják, hogy egy jó ötlettel már milliárdossá lehet válni. Persze kell a jó ötlet is, de önmagában nem elég a sikerhez. A vállalkozás lényege az, hogy kockáztatsz és megdolgozol a sikerért.