Fontos kapcsolatok, megbízható csapat és kitartás: egy marketing ügynökség története

Dallos Zoltánnal, a DLX MEDIA marketing ügynökség alapítójával beszélgettünk 

Dallos Zoltán 2019-ben alapította meg a DLX MEDIA marketing ügynökséget, azóta többek között létrehozott egy közel 500 főből, potenciális munkakapcsolatokból álló adatbázist. Zoltán mesélt a cégről, a csapatról, a sikerhez vezető útról és arról, hogy hogyan érdemes frissdiplomásként vállalatot alapítani.

Kik vagytok Ti? Mi a cég fő profilja? 

A DLX MEDIA egy online marketing ügynökség, ahol tartalomgyártással, videókészítéssel és szakértői márkaépítéssel foglalkozunk. A cég 2019-ben alakult, de ezzel a tevékenységgel már több, mint hat éve foglalkozunk. Ügyfeleink között találunk gasztro vállalkozásokat, kis- és nagykereskedéseket, tréningcégeket, logisztikai központokat, egészségügyi szolgáltató cégeket és többek közt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is, ami egy igazán megtisztelő feladat. 

Mi a titkod, hogyan építettél fel egy tizenöt fős ügynökséget? 

Lépésről lépésre! Korábban pénzügyi és energetikai cégeknél dolgoztam középvezetőként, így volt már gyakorlatom abban, hogyan kell vezetni és motiválni 10-20 fős csapatokat. Viszont amikor a sajátodat építed, a saját kockázatodra, az teljesen más – sokkal nehezebb.  

Már az elején tudtam, hogy csapatot szeretnék építeni és nem egy “one-man-show” típusú bizniszt. Emiatt már az elejétől kezdve több fórumon is hirdettem, hogy kollégákat keresek. 

Abban hiszek, hogy mindenki foglalkozzon azzal a területtel, amiben igazán jó, és amit szívesen csinál. A legelső asszisztensünk, Ildikó, már 2016-ban csatlakozott hozzánk, amikor még el sem indult a vállalkozás. Ez arra volt jó, hogy már a legelején elkezdtem delegálni és kiszervezni azokat a feladatokat, amiket vagy nem szeretek csinálni, vagy annyira időrablók, hogy emiatt nem tudok haladni a lényegi munkáimmal. 

Ezt követően 2019-től folyamatosan hirdettünk, toboroztunk és elkezdtünk egy adatbázist építeni a lehetséges jövőbeni kollégákból, potenciális alvállalkozókból. Ebben az adatbázisban ma már közel 500 fő van, ők mind az elmúlt két évben jelezték, hogy valamilyen formában szívesen dolgoznának velünk. Azt gondolom, hogy ez az igazi titkunk, vagyis, hogy mindig van erőforrásunk a munkák elvégzéséhez, és nem akkor kezdünk el kapkodni ember felvétel után, amikor szükség van rá, hanem már jóval előtte felkutatjuk a tehetségeket. 

Egy tartalomgyártással foglalkozó ügynökségnek sok területet le kell fednie. Ennek fényében hogyan épültök fel szervezetileg? 

Ezt két irányból közelíteném meg. Egyrészt jelenleg az alábbi öt szolgáltatási területen segítünk az ügyfeleinknek: videós tartalomgyártás, podcast készítés, YouTube-csatorna menedzsment – ide tartozik bármilyen vizuális tartalom elkészítése, akár interjúk, image videók, cég- és termékbemutató videók, rendezvényfelvételek elkészítése.  

A másik szolgáltatásunk a szövegírás: blog bejegyzések, sajtóközlemények, SEO célú cikkek, weboldalak szövegezése.  

Ezen kívül közösségi média menedzsmenttel is foglalkozunk: kreatív tartalmak tervezése, gyártása, publikálása az ügyfelek social media felületein (Facebook, Insta, Linkedin, TikTok). 

Cégünk vállal sajtómegjelenésekkel, PR kampányokkal kapcsolatos munkákat is – segítünk az ügyfeleinknek bejutni az online sajtóba a kapcsolatainkon keresztül –, illetve egyszerűbb weboldalak fejlesztésével is foglalkozunk: ez cégbemutató vagy landing oldalak kivitelezését jelenti. 

Én foglalkozom a stratégiával, hozzám tartozik a lead generálás, ügyfélszerzés, HR, pénzügyek, rendszerek és kontrolling. Illetve van egy operatív vezetőnk, hozzá a teljes ügyfél kiszolgálás tartozik, az ő feladata és felelőssége, hogy a háttércsapat munkáját koordinálja. Jelenleg összesen három ügyfélmenedzser dolgozik nálunk, ők állnak kapcsolatban az ügyfelekkel és ők osztják be a többiek munkáját. 

Foglalkoztok online és offline marketinggel is? Ha igen, tudnál mesélni arról, hogy miben különbözik a munkásságotok egy reklámügynökségétől? 

Jelenleg csak online marketinggel foglalkozunk, néha úgy érzem, hogy még így is túl sok területet fedünk le. Nagyon csábító, hogy egy vállalkozás komplex megoldásokat nyújtson és minden területen kiszolgálja az ügyfeleit, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy jobban megéri fókuszálni, specializálódni egy fő területre és abban kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Nekünk is több évbe telt mire rátaláltunk az igazi erősségünkre, a tartalommarketingre és tudtunk nemet mondani olyan munkákra, amik bár nagyon csábítóak voltak, de mégis kívül estek a fókuszunkon. 

Mik azok a platformok, amelyek rendelkezésre állnak a szakértői márkaépítés során, illetve melyik platformnak milyen előnyei és hátrányai vannak? 

A szakértői márkaépítés a legjobb hosszú távú stratégia minden cégnek, cégvezetőnek, de akár egyéneknek is.

Azt mondják, hogy “a személyes márka az, amit akkor mondanak rólad, amikor kimentél a szobából”. Manapság ezt az online térben nagyon tudatosan lehet építeni, számos eszköze van – például videót készíthet az ember. A világon, a YouTube statisztikák szerint, több mint 30 millió YouTube-csatorna létezik, a felhasználók több, mint 500 órányi tartalmat töltenek fel minden egyes percben. Mivel a Google és a YouTube egyfajta könyvtárként működnek, vagyis a robotok szorgalmasan keresnek a tartalmakban, ezért egy jól elkészített és optimalizált videót akár évekkel később is megtalálnak a felhasználók, és folyamatosan szállítja a nézettséget. 

A videós tartalomgyártásnál egy fokkal könnyebb a podcast indítás, interjúk, hanganyagok készítése. Ma már ennek elég alacsony az eszközigénye, kis túlzással a mobilunkkal és egy headsettel is el tudunk indulni. Nyilván, ha komolyan gondoljuk, akkor érdemes jó minőségű tartalmat gyártani és egy profi stúdiót bérelni. A podcast-piac abszolút feltörekvőben van és azért olyan népszerűek ezek a tartalmak, mert kitölti azokat az idősávokat, amikor más fajta tartalmat amúgy nem fogyasztanánk. Így az inspiráló podcastekből tudunk tanulni futás, kutyasétáltatás, vagy akár mosogatás közben is. 

A márkaépítés során a sajtómegjelenések is rendelkezésre állnak. Természetesen itt nem a nyomtatott sajtóra gondolok, hiszen azt már kevesen fogyasztják, viszont az online médiumokba való bejutás a szakértői márkaépítésnek egy nagyon jó és fontos eszköze. Ez egyrészt lehet SEO célú, vagyis, hogy a Google találati listáján minél jobb helyezést érjünk el a tartalmainkkal, valamint lehet PR célú, vagyis, hogy minél inkább presztízs oldalakon jelenjünk meg szakértőként, amit később fel tudunk használni a bemutatkozó anyagaink során. Nekem például nagy mérföldkő volt, hogy a Forbes-ban megjelent egy vendégcikkem a YouTube-csatornák fontosságáról. 

Ha jól át van gondolva a tartalom, akkor mindegyik platformnak csak előnye van. Egyetlen hátránya ennek a márkaépítésnek, hogy nagyon sok munkát és időt kell beletenni, valamint kitartónak kell lenni, mert nincs siker egyik napról a másikra. 

Manapság rengeteg videó kerül fel a YouTube-ra, szinte elveszünk a sok tartalom között. Mitől lehet sikeres, nézett egy YouTube-csatorna? Hogyan tegyük különlegessé a videókat? 

Nagyon jó a kérdés, hiszen az előző pontban említettem, hogy percenként 500 órányi videót töltenek fel a tartalomgyártók, ez azt jelenti, hogy egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy végignézzük a YouTube-ra egy nap alatt feltöltött összes videót. Ezért teljesen jogos a kérdés, hogy mégis hogyan vegyenek észre minket? 

A YouTube-nak, a Google-höz hasonlóan nagyon fejlett algoritmusa van. Pontosan tudja, hogy melyik az értékes tartalom és melyik az, ami nem releváns a látogatóknak. 

Az első fontos mutatószám, ami meghatározó a CTR – click through rate, vagyis átkattintási arány. Ez a százalékos mutató azt jelenti, hogy hányszor jelentünk meg a YouTube főoldalán, és ebből hányan kattintottak rá a videónkra. Ez azt jelenti, hogy fontos, hogy figyelemfelkeltő legyen a videó, amit egy jó és releváns címmel, valamint egy jó borítóképpel tudunk fokozni. 

A másik elengedhetetlen tényező az AVD – average view duration, vagyis átlagos megtekintési idő. Ez azt mutatja, hogy mennyire minőségi a videónk, mennyi ideig nézi a felhasználó átlagosan. 

A YouTube-nak az a célja, hogy minél több időt tölts el a platformon, ezért díjazni fogja azokat a videókat, amit a fogyasztók sokáig néznek, vagyis leköti őket a tartalom. Érdemes mindig szem előtt tartani, hogy értéket, valamilyen hasznos tartalmat, információt, inspirációt adjunk át a nézőnek. 

Sok ügyfél megfordult már nálatok. Szerintetek milyen kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozó legyen? 

Az első a kitartás. Nagyon ritka, hogy valaki pár hónapon belül lesz sikeres, ezt inkább években szoktuk mérni. Mi például öt éve működünk a piacon, és még mindig úgy érzem, hogy csak a felszínt kapirgáljuk. 

A második a sales. Az egyik legfontosabb szerintem az értékesítési és kommunikációs készség fejlesztése. Rengeteg jó szakembert látok, aki nem tudja eladni magát, ezért nem tud sikeres vállalkozást építeni.  

A harmadik, pedig a kapcsolatok. Fontos, hogy nyitottan álljunk hozzá a piachoz, és minőségi kapcsolatokat építsünk. Ezért érdemes eljárni üzleti találkozókra, meetupokra, konferenciákra és a szünetben a kávégép mellett odalépni más vállalkozókhoz. 

Manapság egyre több fiatal gondolkozik startupban. Mik egy végzős diák lehetőségei, ha van egy jó vállalkozás ötlete, amit szeretne felépíteni? 

Azt mondják, hogy az ötlet 1%, a megvalósítás 99%. Egy sikeres vállalkozáshoz, ahogy az előző pontban is említettem, szükség van kapcsolatokra, egy jó csapatra, valamennyi tőkére az induláshoz és legfőképpen kitartásra.

Jó ötlete nagyon sok embernek van, de kitartása ahhoz, hogy végig is csinálja – ez már keveseknek. 

Szerintem érdemes tapasztalatot szerezni, mielőtt belevág az ember egy vállalkozásba, ezért nem árt egy-két helyen dolgozni, alkalmazottként vagy gyakornokként. Belátni nagy cégek működésébe, beleszippantani a vállalati kultúrába, és ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve állni a vállalkozás indításnak. 

Mit javasolsz a fiataloknak, mi legyen az első pár lépés az ötlet megszületése után? 

Az első lépés mindenképp az információgyűjtés, mozgolódás a témában. Érdemes akár egy blogot, akár egy YouTube-csatornát indítani a témában, megvizsgálni külföldi példákat, esettanulmányokat, kooperációt keresni az adott területen, szakértőkkel beszélgetni, kutatásokat végezni. 

Ahhoz, hogy elkezdjünk személyes márkát építeni, még nem feltétlenül kell a legnagyobb szakértőnek lennünk: a kommunikáció során azt is bemutathatjuk, hogy hogyan indulunk el és miket tanultunk a folyamat során. Ez még hitelesebbé és emberközelibbé teszi a történetet, ezzel pedig tudnak kapcsolódni a nézők, olvasók. 

Összefoglalva, rengeteg lehetőség áll rendelkezésre manapság a személyes és szakértői márkaépítésre, érdemes ezt mindenkinek tudatosan gondoznia, akár alkalmazotti, vezetői ambíciói vannak, akár saját vállalkozást szeretne indítani. 

Ha érdekel bővebben a téma, akkor nézzétek meg Zoltán személyes blogját, vagy a DLX MEDIA weboldalát. 

Szerző: Szilágyi Márk István
Képek: DLX MEDIA