Egyetemtől az értékalapú befektetésig
január 18, 2022
Jubileumi díszoklevelek a GTK-n
január 21, 2022

GTK UP+GRADE az Online Nyílt Napokon

eseménybeszámoló 

A BME GTK Online Nyílt Napok eseménysorozat keretein belül két izgalmas és rendkívül hasznos workshop valósult meg a GTK UP+GRADE programnak köszönhetően. A 2020-ban indult hiánypótló kezdeményezés célja a diákok és hallgatók felkészítése az egyetemi évekre és a munka világára tankönyvből nem tanulható készségek fejlesztése által. Beszámolónkat olvashatják az önismerettel, időmenedzsmenttel és történetmeséléssel foglalkozó eseményekről. 

Hatékonyan a mindennapokban – önismeret és időmenedzsment 

Az első alkalmon Balogh Blanka pszichológus, a GTK UP+GRADE szakmai vezetője kalauzolt el minket az önismeret és időmenedzsment világába. Az esemény túlmutatott egy egyszerű előadáson: az elméleti tudás mellett a gyakorlatban is alkalmazható tanácsokkal lettünk gazdagabbak, és ezekből néhányat ki is próbálhattunk Blanka vezetésével. Elsőként a stressz típusairól és hatásairól hallhattunk, melynek szemléltetésére az öklünket kellett egyre erősebben összeszorítanunk, majd elernyesztenünk. Amikor stresszt kiváltó eseménnyel találkozunk, akkor hasonló folyamat játszódik le a szervezetünkben is. A nyugalmi állapotot (kinyújtott, ellazított kéz) egy stresszt kiváltó történés szakítja meg , amikor az egész testünk mentálisan és fizikailag is megfeszítve dolgozik azon, hogy ellenálljon a stresszornak és az egyensúly helyreálljon (ökölbe szorított kéz). Végül bekövetkezik a kifulladási szakasz (elernyesztett kéz).  

Mit kezdhetünk mégis ezzel az érzéssel? Hogyan kezelhetjük a stresszt? Blanka előadásából megtudhattuk, hogy számos lehetséges megküzdési stratégia létezik, ugyanakkor fontos, hogy olyan módszert alkalmazzunk, ami számunkra is jótékony hatással bír. A mindennapokban erre egy jó példa a szeretteinkkel való beszélgetés, a felőlük érkező támogatás elfogadása. Ehhez kapcsolódóan megnéztük azt is, hogy a workshopon résztvevők életében jelenleg milyen stresszfaktorok játszanak jelentős szerepet, illetve ők maguk miként küzdenek meg a stresszt okozó eseményekkel. A válaszok szerint legtöbben kommunikációval próbálják feloldani a szorongást, de felmerültek olyan módszerek is, mint a pihenés, mozgás vagy éppen a sírás. A legmeglepőbb válasz talán a halogatás volt, hiszen a köztudatban ez egy negatív tevékenységként van számontartva. Blanka rámutatott, hogy létezik egyfajta pozitív, kreatív halogatás is, aminek során folyamatosan azon gondolkodunk, mi lenne a legjobb megoldás, majd a határidő közeledtével összeérnek a szálak és teljes egészében látjuk a képet, hatékonyabban dolgozhatunk.  

A későbbiekben arra is választ kaptunk, hogy mit tehetünk általánosságban a rossz stressz megelőzéséért.

Iránymutatást kaptunk a tudatos tervezéssel kapcsolatban, aminek köszönhetően könnyebben be tudjuk osztani az időnket, átlátjuk a teendőinket, és egy váratlan esemény bekövetkeztében sem állunk tanácstalanul a helyzet előtt, azonnal rendelkezésünkre állhat egy alternatív megoldás. 

Blanka segítségével bepillantást nyerhettünk két konkrét technikába, a SOAR analízisbe és a WOOP célállításba. Rögtön meg is tapasztalhattuk a saját bőrünkön, mennyire hasznos, ha időt fordítunk a terveink, a lehetőségeink, a vágyaink, a bennünk rejlő erősségek és a potenciálisan felmerülő akadályok figyelmes áttekintésére. Kiscsoportokban beszélgettünk a stratégia kipróbálásához köthető élményeinkről, és egyértelmű konklúzió volt számunkra, hogy ezek a listák mind írásban, mind szóban valóságosabbá tették az addig csak gondolatban létező terveinket és lehetőségeinket – mindez megnyugvást is keltett bennünk.  

Az esemény végig rendkívül változatos volt: hol elméletben ismerkedtünk meg a stresszel, a megküzdéssel és a tervezéssel kapcsolatos stratégiákkal, hol pedig mi magunk is kipróbáltunk egy-egy módszert a gyakorlatban, hol közösen szedtük össze az ezekhez fűződő saját tapasztalatainkat. Az alkalmat remekül keretezte annak felmérése, ki hogyan  érkezett: mennyire érdeklődő, energikus és vidám. Zárásként ugyanezen kérdéseket áttekintve kirajzolódott, hogy már néhány óra alatt is egyénenként javult a hangulat. Mindez talán annak is köszönhető, hogy Blanka rávilágított a pozitív megközelítés lehetőségére, ami mindannyiunknak nagy segítséget és kitartást adhat a hétköznapokban. Így az sem meglepő, hogy a résztvevők a „Mit viszel magaddal?” kérdésre olyan visszajelzéseket adtak, mint „pozitív átértékelést”, „inspirációt”, „hasznos módszereket” és „megkönnyebbülést”. 

Beszélj! – A történetmesélés ereje 

A második alkalom nagyszerűen kiegészítette az önismeret és időmenedzsment kérdését, melynek fókuszában a nyilvános beszéd és a magabiztos előadói készségek álltak. A témában szakértő Horváth Ádám, a European Association of Employer Branding Agencies igazgatósági tagja, a Brandfizz Employer Branding cégvezetője és a Pestbeszéd Toastmasters Klub tagja vendégelőadóként szintén interaktív eseménnyel várta a résztvevőknek. A gyakorlatokat megelőzően a nyilvános beszéd történeti hátteréről hallhattunk, majd megtudtuk, miként lehet egy történetet érdekesen, hitelesen és emlékezetesen elmesélni, valamint, hogy mitől válik valaki jó előadóvá.  

Ahhoz, hogy a történetmesélés valóban izgalmas legyen, olyan fontos elemek meglétére hívta fel a figyelmünket Ádám, mint az egyszerűség, a váratlanság, a lényegre való törekvés, a hitelesség, az érzelmi hatás és a strukturáltság. Ezeket a szempontokat a Némó nyomában című animációs film példáján keresztül vettük sorra, amit mindössze hat mondatban foglalt össze Ádám, mégis lenyűgöző módon, a mese minden lényeges része szerepelt benne, miközben az érdekesség és a hitelesség kritériumai is megvalósultak. Bár a példa egy fiktív történet elmeséléséről szólt, könnyedén átültethető a valóságba. A mindennapokban számtalan alkalommal kerülhetünk olyan szituációba, amikor elő kell adnunk valamit, fenn kell tartanunk a közönségünk figyelmét, illetve azt is szeretnénk, ha a későbbiekben emlékeznének ránk. 

Előadói képességeinket különböző módszerekkel fejlesztettük, amelyek mind azonnal beépíthetők. A kezdetben nagy kihívást jelentő feladatok – például önmagunk bemutatása egy perc alatt, a memóriagyakorlat, ahol egy történettel kapcsolatban minden apró részletet vissza kellett idézni – kiváló felvezetései voltak az elmetérkép (mind map) memorizációs technikának.

A néhány perces felkészülési idő nem hagyott lehetőséget a mélyebb átgondolásra, mégis figyelemfelkeltő, érdekes beszédek születtek a korábban ismertetett tanácsoknak és eszközöknek köszönhetően. 

Az indító és záró feladat között érzékelhető volt a résztvevők előadói és történetmesélő készségeinek fejlődése, ami egyértelmű bizonyítéka annak, mennyire jól hasznosítható módszereket tanulhattunk ezen az alkalmon is. 

Szerző: Kovács Zsófia