Interjúsorozat a 35. OTDK I. helyezettjeivel és témavezetőikkel 1.

Megyeri Mária és Szabó Bálint 

Megyeri Mária 2021. januárjában végzett műszaki menedzser mesterszakon, azon belül is termékmenedzsment specializáción. Jelenleg a Graphisoftnál dolgozik mint junior product designer. A 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekciójának Ipari termék- és formatervezés tagozatában I. helyezést ért el „Első szoftverhasználatot segítő (user onboarding) megoldások hatékonyságának vizsgálata” című kutatásával. Témavezetője Szabó Bálint, egyetemi tanársegéd, az Ergonómia és Pszichológia Tanszék munkatársa.

GTK Magazin: A kutatásod címe „Első szoftverhasználatot segítő (user onboarding) megoldások hatékonyságának vizsgálata”. Kérlek, mondd el, hogy miről szól! 

Megyeri Mária: Az onboarding fogalom legtöbbeknek a humánerőforrás menedzsment területéről lehet ismerős, ahol jelentése: az új munkavállalók hatékony integrálása a szervezetbe. A szoftverergonómia világára átültetve pedig azt az időszakot nevezzük onboardingnak, amikor egy új felhasználó először kipróbál egy alkalmazást és megérti, hogy pontosan mire is való. Mivel a közkedveltség eléréséhez egy szoftverterméknek nem elegendő a funkcionális elvárásokat teljesíteni, könnyen használhatónak is kell lennie, így a cél, hogy a felhasználók pozitív élményekkel gazdagodjanak már az első használat során is. A kutatásom középpontjában ezeknek, az első szoftverhasználatot támogató, különböző típusú „user onboarding” megoldásoknak a hatékonysági vizsgálata állt. Ehhez egy összehasonlító, szemmozgás-követéssel támogatott használhatósági vizsgálatsorozat került lefolytatásra az Ergonómia és Pszichológia tanszék laborjában, ami során 18 résztvevőnek a Paint 3D programban kellett végrehajtania különböző feladatokat. A 18 főt három csoportba soroltam be: a referencia csoport résztvevői a feladatokat onboarding megoldás nélkül végezték el, további 6 felhasználónak a feladatok előtt néhány a termékhasználatot bemutató termékbemutató (tutorial) videót gyűjtöttem össze, 6 résztvevő pedig egy általam készített, a legfontosabb funkciókat szövegesen és néhány animációval elmagyarázott onboarding megoldást kattintott végig. A használhatósági vizsgálatok után pedig a felhasználók véleménye is feltárásra került az onboarding megoldásokkal kapcsolatban egy interjúsorozat keretein belül. Ezután az eredményeket a statisztika eszközeivel vizsgáltam, amelyekből kiderült, hogy az onboarding módszerek hatékonynak bizonyulnak több mutató mentén is, így érdemes ezeket a megoldásokat alkalmazni szoftvertermékek esetében. 

GTK Magazin: Milyen jelentőséggel, tudományos értékkel bír a kutatásod? 

M. M.: A kutatás interdiszciplináris, hiszen egyaránt érinti a társadalomtudományi és a műszaki területeket. Az onboarding megoldások hatékonyságának a vizsgálata szoftvertermékek esetén még feltérképezetlen terület a szakirodalmakban, így a témakör vizsgálata tudományosan újszerűnek mondható. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megfelelő onboarding kialakítással érdemes foglalkozni a szoftverpiac szereplőinek az értékesíteni kívánt termékeik kapcsán, hiszen azok segíteni tudják az új felhasználókat a termékben rejlő érték növelésében, így hozzájárulhatnak a sikeres termékhasználat elsajátításához. 

GTK Magazin: Mit jelent számodra, hogy sikerült első helyezést elérned a tagozatodban az OTDK-n? 

M. M.: 2017-ben kezdett el érdekelni ez a tudományterület egy tantárgy keretein belül, azóta már részt vettem több kutatásban is a témával kapcsolatban. Az onboarding módszerek hatékonyságának vizsgálatával egy előző kutatás folytatásaként kezdtem el foglalkozni, és elmondhatom, hogy közel került a szívemhez. Nagyon megszerettem, és végül a diplomámat is hasonló témában írtam. Ezek miatt nagyon örültem neki, hogy egyetemi tanulmányaimat ilyen szép eredménnyel sikerült lezárnom. Az OTDK-n az „Ipari termék- és formatervezés” tagozatba kerültem besorolásra, ami számomra nosztalgikus élmény volt, mert alapképzésen ezen a szakon végeztem a GPK-n. Sok izgalmas és színvonalas téma volt ebben a tagozatban, szép prezentációkkal, ami miatt különösen örültem neki, hogy sikerült elnyernem a zsűri tetszését. 

GTK Magazin: Mi volt számodra a legnagyobb tanulság, miben fejlődtél leginkább a TDK és OTDK részvételnek köszönhetően? 

M. M.: A TDK dolgozatok elkészítése előnyömre vált a többi tantárgyból teljesítendő beadandók, vagy akár a diplomamunkám megírását illetően is. Megtanultam például szebben fogalmazni írásban, vagy precízebb lettem dokumentációkészítés terén is. Ebben sok mindent köszönhetek témavezetőmnek, Szabó Bálintnak is, amit ezúttal is köszönök neki. A konferenciákon való részvétel miatt pedig a prezentációs technikáim is sokat fejlődtek, és természetesen a szakmámban is előnyét látom annak, hogy az egyéb egyetemi elfoglaltságokon felül ezekre a kutatásokra is sok időt szántam. Elmondható, hogy valamennyire ennek köszönhetem, hogy megszerettem ezt a területet, amit most hasznosítani tudok a munkahelyemen is. 

Egy jó TDK dolgozathoz el kell mélyülni a választott témához köthető tudományterületen.

Szabó Bálint

GTK Magazin: Milyen tippeket, trükköket tud ajánlani a tudományterületen a sikeres felkészülésre, ahhoz, hogy valaki OTDK helyezett is legyen? 

Szabó Bálint: Megyeri Mária kutatása az ember-számítógép interakció tudományterületéhez köthető. Egy jó TDK dolgozathoz el kell mélyülni a választott témához köthető tudományterületen – ebben az esetben a tudományterület kialakulását, a hozzá köthető fogalmakat, valamint azokat a felhasználó-központú kutatásmódszertanokat kellett megismernie a hallgatónak, amelyet a felhasználói élmény (user experience, avagy UX) tervezéssel foglalkozó szakemberek is használnak a napi munkájuk során.  

Szerencsésnek mondhatom magam, mert a hosszú közös munka végén már egy érett kutatóval dolgozhattam együtt, aki közben el is helyezkedett ebben a szakmában.

Szabó Bálint

GTK Magazin: Témavezetőként milyen volt a hallgatóval a közös munka, hogyan alakult ki a témakör és a munkamegosztás? 

Sz. B.: Mária alapszakos hallgatóként 2017 őszén keresett meg először, hogy egy kötelezően választható tárgy keretein belül szoftverergonómiával, azon belül is a Paint termékcsaláddal foglalkozna. Ekkor még többet kellett segíteni, hiszen az információkeresés, a tudományos dokumentálás, valamint a szakma alapjainak az elsajátítása egyszerre jelentkeztek feladatként. Mivel az érdeklődés adott volt, így akkor témavezetőként a téma empirikus kutatási lehetőségeinek, valamint a TDK tevékenység hasznosságának a bemutatása volt a legfőbb feladatom. Mária két csoporttársával közösen adta elő a kutatásukat az országos fordulón 2019-ben, amellyel I. helyezést értek el. Mária ezek után úgy döntött, hogy folytatja a tudományterület megismerését az első szoftverhasználat (onboarding) témája kapcsán, amelyben sikerült annyira elmélyülnie, hogy az idei OTDK-n önállóan is I. helyezést ért el az Ipari termék- és formatervező szekcióban. Mivel Mária több kutatási ösztöndíjat is elnyert a téma kapcsán, így számtalan közös publikációt is írtunk a témában, amelynek következtében a hallgatónak nagyon-nagyon sok egyéb feladata keletkezett (cikkírás, formázás, prezentációk megtartása). Emiatt mindig igyekeztem időben válaszolni minden kérdésére, illetve tartani benne a lelkesedést – tipikusan apró “füllentések” formájában tálalva neki, hogy már nincs sok hátra, vagy szellemes megjegyzésekkel próbáltam oldani a korrektúrák mennyiségét. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a hosszú közös munka végén már egy érett kutatóval dolgozhattam együtt, aki közben el is helyezkedett ebben a szakmában. 

Szerző: Homlok Anna
Képek: Megyeri Mária, Szabó Bálint