Kit illet az Interneten Orbán Viktor neve?

A címben feltett kérdés nem elméleti: a miniszterelnök nevének domain névkénti választása összefüggésében merült fel néhány évvel ezelőtt. Az esetet – sok más, híres üggyel együtt – azon a Magyar Tudomány Ünnepén, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, november 26-án megtartott tudományos tanácskozáson idézték fel, ahol e speciális jogterület néhány kiváló hazai művelője várta az érdeklődő közönséget. A szimpóziumra a Magyar Jogász Egylet Civilisztikai Szakosztálya és a Páneurópa Jogász Unió és a BME társrendezésében került sor, az alkalmat pedig a magyar domain-regisztárció felszabadításának 15 éves évfordulója adta.

A vendéglátó kar nevében dr. Pázmándi Kinga intézetvezető, tanszékvezető egyetemi docens üdvözölte az előadókat és a vendégeket. Rövid bevezető előadásának címe – Domain-regisztráció és használat – informatikai valóság a normatív rendszerek határán – egyben az est mottója is volt. A domainjogi viszonyok speciális jellemzője, emelte ki, hogy ezeket nem az állam szabályozza, hanem maga az informatikai szakma. Nincs olyan „domaintörvény”, mondta el a docens asszony, ami az igénylés és használat feltételeit előírná, van viszont egy egyedülálló sikertörténetnek számító szakmai önszabályozó rendszer. Ez a rendszer el tudta érni, hogy a 2000-es liberalizáció, azaz a szabad névigénylés lehetővé tétele után – sok országgal szemben, ahol ez bekövetkezett – ne alakuljanak ki kaotikus állapotok. De többet is tett ennél: azzal, hogy az igénybe vétel, használat feltételeit polgári jogi eszközökkel, szerződési alapon határozta meg, s ehhez a megfelelő garanciákat, vitarendezési fórumokat is társított, hosszabb távon is elkerülhetővé tette a konfliktusokat.

Pázmándi Kinga nyitotta meg a tanácskozást

Hogy ezt hogyan sikerült elérni, azt Mayer Erika, ügyvéd, az Infomediator, a domainjogi jogvitákban eljáró testületeket összefogó szakmai szervezet vezetője, a Páneurópa Jogász Unió elnöke mutatta be referátumában. Mint elmondta, az első magyar domain nevet 1991. októberében regisztrálták (ez volt a sztaki.hu), s egészen 2000 márciusáig egy kötött rendszer érvényesült: csak az kérhette valamely domain név részére történő használatba adását, aki a név felett valamilyen kizárólagos joggal (anyakönyvezett neve, cégnév, sajtótermék címe) rendelkezett. A liberalizáció 2000-ben azt jelentette, hogy a domainregisztrációs szabályzatban rögzített módon bárki bármilyen nevet igényelhetett – amennyiben azonban az igénylésnek akadálya volt, az más jogait sértette volna, a delegálásra nem kerülhetett sor.

Mayer Erika ügyvéd, az Infomediator vezetője, a Páneurópa Jogász Unió elnöke

Az előzetes névválasztással kapcsolatos vitákban egy jogi szakértőkből álló testület, a már használatba vett domain nevek visszavonásáról pedig a döntnökök határoznak: az este előadói közülük kikerült szakemberek voltak. Pintz György szabadalmi ügyvivő, az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tanácsadó Testülete (ISZT TT) tagja, regisztrációs döntnök a szellemi tulajdon joga, közelebbről a védjegyjog és a domainjog összefüggéseiről beszélt. Mint elmondta, ahogy világszerte, Magyarországon is ez jelenti az egyik legkényesebb, a jog szempontjából legérzékenyebb területet, hisz a látszólagos hasonlóságok ellenére (kizárólagos használati jog) számos különbség is van a kettő között: amíg a domain név csak egy internetes cím elérését teszi lehetővé, ugyanaz a szóvédjegy – ha más területen folyó gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, akár több jogosultnak is kiadható.

Pintz György szabadalmi ügyvivő az iparjogvédelem és a domainjog kapcsolódási pontjairól beszélt

Soós Andrea ügyvéd, szintén TT-tag és döntnök, a versenyjogi szabályok érvényesüléséről beszélt. Számos példát hozott fel az elmúlt évek gyakorlatából, mikor azért nem lehetett versenyjogi alapon jogsértést megállapítani, mert a felek – a panaszos, és aki a domain nevet ténylegesen használta – nem számítottak egymás piaci versenytársainak. Olyan ügyekre is hivatkozott, ahol a domain névkénti használat alapozta meg valamely elnevezés kereskedelmi névkénti elismerését, s ezzel más névkizárólagosságokkal szembeni védelmét.

Jambrik Gergely ügyvéd, az ISZT TT tagja, regisztrációs döntnök

Jambrik Gergely ügyvéd, TT-tag, aki szintén tevékenykedik döntnökként is, a névkizárólagosság jogának (személy- és cégnév) a magyar domainregisztrációban betöltött szerepéről szólt. Mint a tanácskozáson korábban elhangzott: azzal, hogy egy Orbán Viktor nevű (a miniszterelnöktől különböző) magánszemély az orbanviktor.hu domain nevet korábban használatba vette, az elsőbbségi elv érvényesült, s nem volt olyan jogi eszköz, ami kötelezhette volna őt a politikus névrokon részére való átruházásra. Ez az ügy szerencsésen és vita nélkül megoldódott (a korábbi használó lemondott a névről a politikus javára), más esetekben azonban komoly konfliktusok merülhetnek fel a kizárólagos jogok ütközéséből, vagy akár abból is, ha valaki – akár meglepetésként – szeretne másnak domain nevet delegáltatni. A névjog ugyanis, mutatott rá az ügyvéd, csak személyesen gyakorolható – így aki szerelmének az annak nevével egyező domain nevet szeretne karácsonyra ajándékozni, valószínűleg elutasítással találkozik majd.