Megjelent az Információs Társadalom folyóirat 2020/2-es száma

Az Információs Társadalom 2020/2-es számában angol nyelvű technikafilozófiai és mérnöki oktatásfilozófiai cikkek érdekes kombinációját prezentáljuk az olvasónak.

Gonçalves (Ecole polytechnique fédérale de Lausanne, Svájc) és társai svájci, kínai, orosz és kolumbiai példákat vizsgálnak arra vonatkozóan, hogy nemzetközi és interdiszciplináris gyakornoki projektek és feladatok hogyan, és milyen eredménnyel mozdítják ki a hallgatókat a komfortzónájukból.

Kálmán Anikó (BME) és Linda Citterio (European Distance and E-learning Network) áttekintő cikket készítettek a SEFI (European Society for Engineering Education) 2019 konferenciáról, bemutatva annak legfontosabb témáit és fókuszait, többek között a növekvő hangsúlyt a mérnökhallgatók „soft” skilljein és az egyre növekvő komplexitáson.

Greet Langie és Sofie Craps anyaintézményük, a belga KU Leuven egyetemén alkalmazott, komplex kompetenciaelemző és párosító módszertant mutatják be, amellyel új tantervet készítettek a mérnökhallgatók számára.

Nádasi Eszter (BME) a kultivációelmélet felhasználásával a sebészábrázolások potenciális hatásait elemzi, amelyek a médiareprezentációtól a társadalom szélesebb rétegei felé mutatnak.

Jesse de Pagter (TU Wien, Ausztria) a robotokra, mint emergens technológiákra esettanulmányként tekintve azt vizsgálja, hogy a társadalmi elvárások hogyan alakítják a technológiát, valamint  hogy a technológiával kapcsolatos narratívák sokaságának milyen hatása van az adott technológiába vetett bizalom alakításában.

Veli-Pekka Pyrhönen, Sonja Niiranen és Eila Pajarre (Tampere University, Finnország) kvantitatív alapon elemezték azt, hogy milyen szórás mérhető a mérnökhallgatók önértékelésében a különféle kompetenciáik fontosságát illetően az egyetem elvégzésekor, majd ezt a tanterv elemeivel vetik össze, így azonosítva a tantervek megjújításának lehetőségeit. 

Ellen Sjoer (The Hague University of Applied Sciences, Hollandia) és Petra Biemans (Inholland University of Applied Sciences, Hollandia) a régi munkakörök eltűnésének és az újak megjelenésének hatását vizsgálják az oktatási rendszerre nézve. Természetes, hogy ez a folyamat óriási kihívások elé állítja mint az oktatási intézményeket, úgy a cégeket, amikor mukakör-profilokat hoznak létre. A szerzők egy kísérleti megoldást mutatnak be az új munkakörök pozícionálásához.

Eugenia Stamboliev (University of Plymouth, Nagy Britannia) a „gondoskodó” (egészségügyi) robotokhoz kapcsolódó adat-etikai kérdésekkel foglalkozik. Az ilyen megoldások egyik fontos eleme a pontos és állandó monitorozás, ráadásul minél antropomorfabb az adott megoldás, annál több és személyesebb adatot képes gyűjteni. A cikk ennek lehetséges negatív következményeit mutatja be.

Brad Tabas és Klara Kövesi (ENSTA Bretagne, Franciaország) az európai mérnöki tantervek és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot vizsgálják. A fenntartható fejlődés elősegítésére a képesség-diverzitás növelését tartják alkalmasnak a mérnökök köreiben, amelynek felvázolják elméleit hátterét, és bemutatják a gyakorlati problémamegoldó erejét is.

Gareth Thomson (Aston University, Nagy Britannia) 32 alany bevonásával pályakövetéses vizsgálatot végzett gépészmérnökök körében. Vizsgálatának középpontjában a projektalapú tanulás, a disszertációírás, a gyakornoki időszakok hatása volt a későbbi munkahelyi boldogulásukra és előmenetelükre.

A cikkek és a folyóirat teljes száma is elérhető, olvasható, letölthető az alábbi oldalon:

Információs Társadalom 2020/2-es szám