English for Economic and Social Sciences for Business and Communication
január 5, 2017
Communication theories
január 5, 2017

Nyelvtanulás: szorgalom, kitartás, de megéri!

Az Idegen Nyelvi Központban Dr. Sárvári Judit leköszönő és Dr. Fischer Márta új igazgatóval beszélgettünk: Hogyan kezdődött, mi változik? Mik a tervek? Előny a részkészség, de mit is jelent? A magyar betegség: nem merünk más nyelven beszélni…

 

Az Idegen Nyelvi Központ 40 éves múltra tekint vissza… Hogyan kezdődött?

S.J.: 1970-ben, akkor jött létre a Nyelvi Intézet, amely egészen 1990-ig a különböző karokon lévő nyelvoktatási egységeket foglalta magában. 1990-ben kaptuk azt a feladatot, hogy szakcsoportokat hozzunk létre, amelyek a különböző nyelvi csoportban oktató, azonos szakos tanárokat foglalták magukba. Ez a struktúra gyakorlatilag megmaradt a mai napig. Közben az intézet tevékenysége bővült, 1993-ban a klasszikus nyelvoktatás mellett beindítottuk a szakfordító- és tolmácsképzést is.

20160930-008Folyamatos volt a fejlődés, hogyan tudtak ennyi tudást felhalmozni?

S.J.:. Olyan szakmai műhelymunka folyt, amely elősegítette ezt a fajta építkezést. Konferenciákon vettünk részt, hazai és nemzetközi továbbképzésekre jutottak ki a tanáraink. Ne feledjük, hogy a ’90-es évek a világbanki nagy projektek évei, akkor gyakorlatilag minden nyelvtanárunk kijutott az adott nyelvterületre, ilyen módon felfrissítve nyelvi és kulturális ismereteit…

Hogyan változtak a hallgatói igények?

F.M.: Régebben a hallgatók ott ültek az előadáson, majd felkészültek a vizsgára. Most egy nyelvórán is pörögnie kell a dolognak, hisz az interneten gyorsan meg lehet találni a választ a kérdésekre. Ma már nem feltétlenül a tanár a figyelem középpontja, a tananyag elsődleges forrása, és ez így is van jól. E generáció gyorsan szeretne minél több információt minél színesebb formában megkapni.  E kihívásnak a Nyelvi Központ mind a négy pillérében igyekszünk megfelelni: a hallgatói nyelvoktatásban, a nyelvvizsgáztatásban, a nyelviskolában és a fordító- és tolmácsképzésünkben. Új tartalmakat tervezünk kínálni, új képzéseket akkreditáltattunk, és egyre több olyan formában gondolkodunk, amely a képzéseket közelebb hozza a változó hallgatói és piaci igényekhez, és a modern, digitális tartalmakat is ötvözi.

A nyelvi tartalmak is változnak?

F.M.: A hallgatók jó része most még az informális  közeggel találkozik:  jön egy külföldi diák, és gyorsan el kell mondani neki, milyen volt a tegnapi buli. És ez valóban nehéz dolog. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a mukaerőpiacon már a formális, hivatalos közeg lesz a meghatározó, amelyhez megint más panelek elsajátítása szükséges. A nyelvi képzésnek mindkét helyzetre fel kell készítenie a hallgatót, és ugyanez igaz a nyelvvizsgákra is. Ráadásul nemcsak a tartalom, a forma is változik. Ma már a formális levelezésben is egyre inkább az e-mail formát használjuk. Ehhez nem csak a nyelvoktatásnak, hanem a nyelvvizsgáknak is igazodnia kell, így a BME nyelvvizsgákban feladatként már az e-mail-írás is szerepel. Kihívást jelent az is, hogy a 400+ programban a célzott nyelvi fejlesztés is nagy szerepet kap, és ez új tartalmak, tantárgyak kidolgozását tette és teszi szükségessé. Végül olyan tartalmakat is fontos a tantárgyainkba bevonni, amely folyamatosan felkelti a hallgatók figyelmét. Egy GTK-hallgató számára elengedhetetlen, hogy képben legyen a világban zajló eseményekről. Ezért kiemelt szerepet kap a hírek idegen nyelven való nyomon követése – mi ebben is szeretnénk új tartalmakat kínálni.

S.J.: A sikeres nyelvtanulással kapcsolatban  három megjegyzést tennék még.: Az első, hogy nagyon sok nyelvtanulónak nincs önbizalma, úgy érzik, ha nem hibátlan, amit mondanak, nem is szabad megszólalni. Nem mernek beszélni, így pedig nincs esélyük arra, hogy a kommunikáció során fejlődjenek.

A második, hogy nyelvvizsga-fétis van ebben az országban: az oklevél megszerzésének van nyelvvizsga-követelménye, de a második, harmadik nyelvből nem feltétlenül kell nyelvvizsgázni, főleg nem komplex típusú, azaz szóbeli és írásbeli vizsgát tenni. Az is nyelvtudás, ha valaki csak olvasni tud egy adott nyelven, vagy ha írni csak alacsonyabb szinten tud, mint beszélni. Volt olyan hallgatóm, akinek rimánkodtam, mert nagyon tehetséges volt, kezdjen el új nyelvet, mert van még egy éve. A válasz az volt, hogy „úgysem jutok el vele a nyelvvizsgához”. Jó lenne, ha a hallgatóknak a szemlélete ebben változna, mint ahogy mi készen állunk arra, hogy felkészítsük őket a részkészségekre egy nyelvből.

A harmadik dolog pedig, hogy sajnos általánosan igaz, hogy a tanulóknak nincs gyakorlata a szóbeli megnyilvánulásokban az anyanyelvükön sem. Idegen nyelven megszólalni még nehezebb. Ez a probléma azonban túlmutat az idegen nyelv oktatásán. Pedig már akkor is mondhatjuk, hogy tudunk egy nyelvet, ha az a tudás csak egy részkészséget fed le.

20160930-006Visszatérve egy korábbi témához: mit is érthetünk akkor részkészségeken?

F.M.: Mielőtt válaszolnék: a Gyerekegyetemen megkérdeztük a kisdiákokat, ki hány nyelven beszél, és azonnal felmerült, ez mit is jelent. Tehát, ha meg tudom érteni egy olasz barátom levelét, az annak számít? A válasz: igen. Nyelvtudásnak számít tehát az is, amikor az egyik nyelven írsz, a másikon olvasol, a harmadik nyelven pedig inkább beszélsz. Ez sajnos még nem rögzült teljes mértékben a fejekben, pedig ez adhat lehetőséget a kisebb nyelvek számára is. Vegyük például az olasz nyelvet!  Lehet, hogy e nyelv nem is kell a munkánkhoz, de milyen jó, ha elmegyünk Olaszországba nyaralni és ott megértjük az olasz párbeszédeket, feliratokat, az egész kultúra az értéssel (e részkészséggel) közelebb kerül hozzánk. Az angol nyelvet ma már alapkészségnek tekintik, nem véletlenül választják legtöbben e nyelv tanulását. Sokan elfelejtik azonban, hogy további nyelvek tudása a munkaerőpiacon versenyelőnyt jelent – egy-egy részkészség is!

Milyen irányba halad most a Központ, mit várhatnak a diákok?

F.M.: Nagy előny, hogy az elmúlt évtizedek sokrétű tevékenységének, remek munkatársaknak és Judit elkötelezett munkájának köszönhetően széles tudásbázisra és biztos alapokra építhetünk. Továbbra is meg szeretnénk tartani a diákok számára képzési kínálatunk sokszínűségét: a 9 nyelvet, az általános és szaknyelvi kurzusokat, a nyelvvizsgázási lehetőséget, a változatos képzési (nappali és részidős) formákat és a GTK-hallgatókra szabott kurzusainkat. Újdonság, hogy a 2017/18-as tanévtől szakfordítóképzésünkbe a diákok már távoktatási formában is beléphetnek. A gazdasági szakfordító szakirány pedig kifejezetten a GTK-s hallgatók számára jelenthet majd versenyelőnyt a munkaerőpiacon. E lehetőségek jól tükrözik ama célkitűzésünket, hogy a hallgatókat a kor igényeinek megfelelő nyelvtudással vértezzük fel, minél változatosabb, színesebb formában. Ehhez már csak rájuk, rátok van szükség, azaz arra, hogy minél többen éljetek a lehetőséggel, és tanuljatok nálunk!

Milyen útravalót kíván a Központnak az elkövetkező évekre?

S.J.: Kívánom, hogy sikeresen működjön a következő 46 évben is. Hogy meg tudja valósítani mindazt, amit tervez, mert remek tanárok, remek ötletekkel dolgoznak itt. Az új igazgató személye pedig garancia arra, hogy sikerülni fog!