Legyél Te is Demonstrátor!
augusztus 31, 2020
ÚJ JÖVŐKÉP MNB Tanulmányi Verseny 2020
szeptember 1, 2020

Szabvál ajánló – A mesterséges intelligencia etikája

Interjú Dr. Héder Mihállyal, a tárgy oktatójával

A mesterséges intelligencia etikája (BMEGT41V105) egy új szabadon választható tantárgy, ami a 2020/2021 őszi félévben indul. A mesterséges intelligencia (MI) filozófiájával, és azon belül annak etikai kérdéseivel foglalkozik. A három kredites kurzus teljesítéséhez két zh-n kell megfelelniük a hallgatóknak, melyek igaz-hamis és rövid kifejtős kérdésekből állnak össze.

A mesterséges intelligencia etikája teljesen új tantárgy, ami a 2020/2021 őszi félévben indul először. Milyen folyamatok állnak a tárgy kigondolása, elindítása mögött?
Egy egyetemi hallgatónak szüksége van arra, hogy tájékozott legyen az Európai Unió vagy a világon mindenhol ismert Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) által kiadott szabályozásokról. Ilyenek készülnek jelenleg az MI-vel kapcsolatban. Fontos, hogy tudja, mit jelentenek ezek, tudjon a témáról gondolkodni, kritikusan értékelni azt – ezzel a céllal indult el a tárgy.
Rengeteg apró jel, kérdés jutott el hozzánk, amik összeadódva arra utaltak, hogy szükség lenne egy tantárgyra kimondottan az MI etikával kapcsolatban. Email megkereséseken, interjú felkéréseken túl a hallgatók esszéiből is azt láttuk, hogy ez egy olyan a téma, ami nagyon foglalkoztatja őket. 
A tematika összeállításánál megnéztük, hogyan oktatnak hasonló témákat , színvonalas műszaki egyetemeken szerte a világon. Mivel egy etikai fókuszú tárgyról van szó, nagyon érdekes volt annak is utánajárni, hogy a filozófiában hogyan jelenik meg ez a kérdés, témakör. Ezek alapján összeszedtük, melyek azok a fontos kérdések, amikre választ kellene adni a tárgy során, és ehhez a kérdéslistához választottunk kellő szakirodalmat – így alakult ki a tárgy tartalma.

A mesterséges intelligenciát egyre több területen használják napjainkban. Mely alkalmazási módok szerepelnek a kurzus tematikájában?A félév során a mesterséges intelligencia alkalmazási területeinek nagy részéről szó lesz. 
Én MI-nek neveznék mindent, amiben gépi tanulás van, azonban ez a fogalom az idő előrehaladtával szűkül, mert amikor valami nagyon elterjedt lesz, inkább csak egy jó szoftvernek kezdik tekinteni. Ilyen az Office szoftverben lévő helyesírás ellenőrző – ezt valaha MI-nek tekintették, de ma már senki nem így gondol rá. Ezzel szemben például a Grammarlyt, ami ténylegesen tanul és gépi tanulási folyamatok vannak benne, még MI-nek tekintjük. Helyesírás ellenőrző mesterséges intelligenciához hasonlók az interneten működő keresőmotorok és ajánlórobotok, a bankok oldaláról használható szoftverek, a videóvágás.
Sok helyen megjelennek ezek a szűk, célzott intelligenciával felruházott MI programok és alkalmazások, amik tényleg nagyon intelligens viselkedést mutatnak a saját feladatkörükön belül. Fontos, hogy kitérjünk ezekre a gazdasági felforgató potenciáljuk miatt: munkahelyeket szüntethetnek meg és más jellegű munkahelyeket teremthetnek.
A másik kategória a megtestesült, de nem humanoid robotok – olyan mobilplatformok, amiket gépi intelligencia vezet. Ide tartoznak az önvezető autók, repülők, hajók, vagy akár űrhajók is. Az önvezető platformok közé sorolhatók még a hadi robotok, melyek nagy számban létezhetnek a jövőben, így nekünk is foglalkoznunk kell a határőr robotok és a harctérre küldött MI robotok kérdésével. Az vita kérdése, hogy ez megengedhető-e, mennyire jó vagy rossz ötlet, de az nem, hogy mindenképpen beszélnünk kell a témáról.
Ezen kategóriákkal számos alkalmazási területet lefedtünk, de szeretnénk egy másik irányból is megközelíteni a témát: lehet-e tudatos vagy érző a mesterséges intelligencia? Lehet egyáltalán arra gondolni, hogy az MI-re mesterséges személyekként kell tekintenünk, akiknek kötelességünk jogokat biztosítani? 

“Célom, hogy a résztvevők képesek legyenek mélyebb szakmai vitákban részt venni a témával kapcsolatban – például átlátni, milyen vonzatai vannak egy mesterséges intelligencia alkalmazás bevezetésének vagy adaptálásának az üzleti folyamatokba.”

Ön szerint hogyan befolyásolhatja a hallgató gondolkodásmódját, a mesterséges intelligencia felhasználásához való hozzáállását a kurzuson való részvétel? Kiknek ajánlja a tantárgyat?
Minden műegyetemi hallgatónak ajánlom a tárgyat, mert aki a BME-re beiratkozott, annak nincs menekvés az MI elől. A GTK-sokon, mint jövőbeli döntéshozókon rengeteg olyan mérnök hallgató van, akik nem csak felhasználói kapcsolatba kerülnek a mesterséges intelligenciával, így nekik ez a kurzus különösen érdekes lehet. Célom, hogy a résztvevők képesek legyenek mélyebb szakmai vitákban részt venni a témával kapcsolatban – például átlátni, milyen vonzatai vannak egy mesterséges intelligencia alkalmazás bevezetésének vagy adaptálásának az üzleti folyamatokba.
A kurzus során a mesterséges intelligencia nem túl hosszú, de annál izgalmasabb történetével is foglalkozunk majd, ennek pedig önmagában is komoly gyakorlati haszna lehet. A hallgatók a történetből megérthetik, hogyan változtak meg a trendek és hogyan élednek újra műszaki megközelítési irányok az MI területén, egészen az 50-es évektől napjainkig, így jobban érthetik a jelen folyamatait is. Ráadásul a történelem kapcsán közérthetően elmagyarázzuk az MI főbb műszaki megoldásait is, amik a kezdeti megoldásokon keresztül sokkal jobban megérthetők, mint a jelenlegi komplex rendszerek vizsgálatával. A fentieket kiegészülnek a morálfilozófia alapjaival, így várhatóan a hallgatók jobban értenek majd etikai kérdésekkel kapcsolatos vitákhoz vagy egyszerűen csak a gondolkodáshoz is.
Összességében, a kurzust elvégző hallgatók felelősebb állampolgárok lesznek az MI fejlesztést, valamint annak felhasználását illetően.

Szerző: Balogh Emese Éva
Kép: Dr. Héder Mihály