„Számomra nem volt kérdés, hogy a marketinget a Műegyetemen oktassam.” – beszélgetés Kovács Istvánnal

Kovács István szakadatlan lelkesedésével, mindig segítőkész hozzáállásával és a zöld tea erejével az egyik legjobb hangulatú marketingórákat hozza a karunk életébe. Mesélt arról, honnan érkezett, és miként szerette meg a marketinget.

Hol és minek tanultál, mielőtt idejöttél?

Vallomással tartozom: a túlsó partról, a Corvinusról érkeztem. Az akkor még Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem révkomáromi kihelyezett képzésén szereztem meg az okleveles közgazdaságtudományi diplomámat. Felvidéki vagyok, Rimaszombat környékéről származom, és a Rimaszombati Kereskedelmi Szakközépiskolában végeztem középiskolai tanulmányomat.

Miért ezt a képzést választottad?

Bár az angolt autodidakta módon, tévéből tanultam, országos versenyt is nyertem, és nagy álmom volt, hogy angol nyelvtanári diplomát szerezzek a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, azonban mégis a közgazdaságtudomány mellett döntöttem. Talán abból a megfontolásból is, hogy az angolt az adott közgazdász képzésen is szépen fejleszthettem.

Hogy kerültél a BME oktatói közé?

A Műegyetemre az egyetem elvégzését követően, 2007 szeptemberében kerültem. A BME GTK mellett azért döntöttem, mert a tudományterület mellett az is döntő volt számomra, hogy milyen oktatási lehetőségeim lesznek, illetve milyen munkakörülményeket tud az egyetem biztosítani. Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy kétoldalú volt ez a döntés, vagyis munkáltatói részről is határozott igent kaptam, valamint, hogy mind az infrastruktúra, mind az oktatáspolitika szempontjából az egyik legkorszerűbb karon oktathatok. Mivel kísérletező típus vagyok, és mindig keresem az új megoldásokat, valamint mindig nyitott vagyok az innovációra, ezért számomra nem volt kérdés, hogy a marketinget a Műegyetemen oktassam.

Hogy érezted magad diákként, majd oktatóként?

Az egyetemi lét minden percét imádtam, számomra a legjobb időszak volt, és azzal, hogy oktató lehetek, picit kitolhatom ezt a korszakot.

Leginkább azt élvezem, hogy munkanapokon nem kell mindig pont 8-ra beérni, mert tulajdonképpen éjjelibagoly-típus vagyok és szeretek sokáig aludni. Hozzáteszem, picit morcos is vagyok, ha pénteki és szombati oktatási napokon velem kezdenek a hallgatók a mesterképzésen. Bízom benne, hogy azért ez az órák színvonalán nem látszik – egy nagy bögre zöld tea csodákra képes!

Mi tetszett meg a marketingben?

A marketing a középiskolában lett szinte az első perctől a kedvenc tantárgyam. A menedzsmenttudomány és azon belül a marketing leginkább azért tetszik nekem, mert lehet, hogy első pillanatra „megfoghatatlan”, puha tudományterületnek tűnik az ökölszabályokra, matematikai képletekre és fizikai jelenségekre épülő természettudományok mellett, viszont ennek ellenére – vagy talán pont ezért – az élet minden területén működik! Egy jó marketinges nem szégyelli kimondani, hogy e tudományterület mellett további, akár teljesen eltérő szakterületekbe is bele kell kóstolni, hogy a marketing sikeres legyen. Meg merem kockáztatni, hogy a marketing önmagában soha sem működne, mindig társítani kell más tudományterületekkel. Viszont másik oldalról is közelítsük a meg a témát! Tudunk-e olyan tudományterületet mondani, ahol nincs szükség marketingre?

A gyógyszermarketingtől kezdve a startup-vállalkozásokig, a Kiszel Tündéktől a politikai választásokig, minden területen mérvadó a marketing, és a közeljövőben ez még inkább igaz lesz.

Beszéltél a marketingről nagy általánosságban. De vajon melyik részterülete tetszik a leginkább és miért?

Én jobban szeretem oktatni a részterületeket, illetve azon marketinges témákat, amelyek egyéb tudományterületeket érintenek. Kezdetben nagy rajongója voltam a vásárlói magatartásnak, de azt a BME GTK-n az egyik legjobb oktató, dr. Petruska Ildikó oktatja igen színvonalasan – ha nem az egyik legszínvonalasabban az országban. Az egyik kedvenc tárgyam a Szolgáltatásmarketing, amelynek az a története, hogy a kolléganőmnek, dr. Szalkai Zsuzsannának gyermeke született, ezért át kellett vennem a tárgy oktatását. Kezdetben nagy fejtörést okozott, őszintén megmondva számomra is elvont területnek tűnt. Azonban minél inkább beleástam a témába magamat, számos érdekességre és összefüggésre bukkantam. Kolléganőm munkájára építve továbbfejlesztettem a tananyagot és a visszajelzések alapján a hallgatók is megkedvelték a tárgyat.

Hogy sikerül beosztanod az idődet? Mennyi szabadidőd jut a hobbijaidra?

Nincs az a szabadidő-mennyiség, amit ne tudnék kellemesen eltölteni olyan fontos dolgokkal, mint tévézés, láblógatás, mozizás, közös programok barátokkal, kirándulás itthon és a nagyvilágban. Szeretek főzni és sütni, a fortélyokat édesanyámtól lestem el, aki végzettségét tekintve cukrász. Olvasni is szeretek, falom a képregényeket – na, egy újabb titok…

Mit tanácsolnál a hallgatóknak, ha most kezdenéd az egyetemet ezekkel a tapasztalatokkal?

Haverok, buli, Fanta… – hogy egy jó marketing szöveggel kezdjem. Ne csak éljenek, kétszázhússzal éljenek, zizegjenek, legyenek kíváncsiak és nyitottak a világra, s igazodjanak el benne, valamint, tudják megkülönböztetni a fake news-t a valódi hírektől – talán most ez a legfontosabb –, és persze kérdezzenek sokat, nagyon sokat, a fásultság a társadalom legnagyobb ellensége.

Az interjút készítette: Szabó Emese
Fotó: Földesy Fanni