A Filipper Grip egy magyar fejlesztésű eszköz, amellyel a sportközpontokban, uszodákban, wellnessben vagy akár még a strandon előforduló nyomógombos zuhanycsapot benyomott állapotban tartja a zuhanyzás idejére, így nem kell újra és újra megnyomni azt, elég egyszer. Összesen 120 ml tusfürdőt és sampont tárol és adagol ki, valamint szekrénykulcs/ kártyatartó rekesze is van. A termék elérte a szabadalom szintjét a szinte minden felületen tapadó funkciójával. A startup indulásáról Tóth Áron társalapítóval beszélgettünk. |
Mi volt az, és honnan jött az ötlet?
Az alapítótársam termékmenedzsment szekcióban írt egy TDK-t a termék alapvető igényeinek a felméréséből, én voltam a témavezetője. Ő mondta, hogy zavarja ez a gomb, drága kicserélni, úgyhogy találjunk ki valamit, amit felragaszthatunk. Volt fókuszcsoportos vizsgálat, kérdőíves felmérés, és bemutatta az első prototípust. Ez ki volt nyomtatva 3D-ben, és megnéztük, hogy tetszik az embereknek, milyen igényeik vannak. Ez a téma OTDK-ra is eljutott, és ekkor kezdtünk el gondolkodni, hogy mit hogyan kéne. Elindultunk egy A verzióval, ami csak a gombot tartja meg, de rájöttünk, hogy ez nem lesz jó, kéne plusz dolog is. Azt tanultuk, hogy egy funkcióért nem csinálunk terméket, legyen valami többletfunkciója. Gyorsan tovább is gondoltuk, tettünk bele tusfürdőt és sampont, mert az csak kell; mindig bezárjuk a szekrényt, úgyhogy legyen benne szekrénykulcs, és tapasztalatból jött, hogy több helyen már chip kártya van, azt is biztonságosan kell tárolni zuhanyzás közben. Ezeket mind beleraktuk, és így lett meg végül a termék: ezeket mind tudnia kell, de hogy hogyan, azt nem definiáltuk az elején. Pályáztunk több helyre, végül egy év után szereztünk befektetést.
Abból, amit alap- és mesterszakon tanultál, mit tudsz hasznosítani?
Műszaki menedzser alap- és mesterszakon végeztem. A Q épület abban az évben lett kész, amikor ide jöttem, még nem volt wifi mindenhol, meg ha bedugtuk a konnektort, volt, hogy elszállt az áram. Ugyanazon az ajtón jövök be ma is, amin akkor, de még nem unalmas.
Amit termékmenedzsmenten tanultunk nagyon hasznos volt. Valós termékről kellett írni, megnéztük a gyárat, így nem először találkoztam a folyamattal elejétől a végéig, ami a termékinnovációt illeti.
Meglepő módon, a számvitel volt még hasznos, amikor be kellett adnunk a pályázati anyagunkat, hogy befektessenek a cégünkbe. Ki kellett számolni, mi hogy térül meg, melyik költségsor hogy van, akkor jól jött – bár többet kellett volna tanuljak ahhoz, hogy ezt valóban jól tudjam kamatoztatni.
Termékfejlesztésen a termékmenedzsment stratégiák közül tudtam felhasználni dolgokat. Az elméleti háttér inkább arra jó, hogy tudjam, mihez kéne vagy mihez lehetne visszanyúlni. Most még nagyon az elején vagyunk, így bizonyos funkciók, például HR még nincsenek, viszont ROI-t és költségmegtérüléseket kellett számolnunk, ezek nagyon fontosak voltak.
Mi volt a legnagyobb tanulság és mit tanácsolnál annak, aki gondolkodik rajta, de még nem vágott bele?
A legnagyobb tanulság, hogy sose tudsz eléggé felkészült lenni, akármennyire törekszel erre, mindig lesznek meglepetések. Az optimista gondolat pedig, hogy nagyon jó, az életre nevel egy ilyen dolog. Ha valamit elkezdesz végigvinni és már van tétje, olyan dolgokra sarkall téged, amikről nem gondoltad, hogy eljutsz oda. Igaz az, hogy teher alatt nő a pálma – csak így lehet tanulni. Egyetemen megtanuljuk, hogyan kell túlélni – napról napra vagy zh-ról zh-ra-, de azt, hogy ezt hogyan tudod pénzre fordítani, ekkor derül ki.
Szerző: Balogh Blanka
Képek: Tóth Áron
Az eredeti interjú a BME GTK 2020-as Képzési Tájékoztatójában jelent meg.