Tehetséges GTK-sok – Ābstrct

interjú Raduka Renátóval (GTK) és Látrányi Luciennel

Az egyetemisták körében nem ismeretlen fogalom a techno – a nyári fesztiválok és az év közben zajló bulik éjféltől jellemzően elektronikus zenével várják a szórakozni vágyó fiatalokat. Raduka Renátó műszaki menedzser szakos hallgató, tanulmányai mellett 10 éve zenél. Alkotótársa, Látrányi Lucien 5 éve foglalkozik zenével, DJ és produceri iskolát végzett. Ők ketten alkotják az Ābstrct nevű formációt, mellyel nemcsak fesztiválokon, de a rádióban is találkozhatunk.

Mióta zenéltek együtt, honnan jött a közös formáció ötlete?
Renátó: A 2016-os Sziget Fesztiválon találkoztunk először, utána csak felületesen tartottuk a kapcsolatot. 2018-ban kaptam egy üzenetet Lucientől, hogy van-e kedvem valami újat kitalálni és alkotni vele. A műfaj nem volt kérdéses: mindkettőnk a techno mellett tette le a voksát – Lucien a melodikus vonalat, míg én a sötétebb, kemény technót képviselem. Már az első megbeszélésen rájöttünk, hogy ha összerakjuk ezt a két irányt, valami olyat alkothatunk, ami még nincs Magyarországon.
Lucien: A fő vonalat 4 óra alatt kitaláltuk, viszont a koncepció és a név nagyobb fejtörést okozott. Rájöttünk, hogy amit mi csinálunk elvontságában hasonlít az absztrakt művészeti irányzatra: illettek hozzá a vizuáljainkban megjelenő geometrikus formák és a zenénk is – így döntöttünk az Ābstrct mellett.

A műfaj nem volt kérdéses: mindkettőnk a techno mellett tette le a voksát (…)

Raduka Renátó (GTK)

Melyik fellépésetekre/megkeresésetekre vagytok a legbüszkébbek?
Renátó: Az egyik legmeghatározóbb élményem az volt, amikor lehetőségünk volt megnyitni a Holi Peace Budapest fesztivált, több ezer résztvevővel. A másik, amikor az egyik gyerekkori példaképünk, Chris Lake koncertje előtt és után is zenélhettünk. Ezen az eseményen képet is csináltunk vele – hihetetlen érzés volt amellett az ember mellett állni, akinek a zenéjén felnőttünk. Mindezek mellett eljutottunk az EFOTT-ra, a Szegedi Ifjúsági Napokra, a Strand Fesztiválra és rendszeresen zenélünk a WORLD IS MINE Radio Show-ban is, ami az egyik ismert hazai rádiócsatorna műsora.
Lucien: A Strand Fesztivál számomra azért volt kiemelkedő, mert előttünk egy másik előadó sok embert bevonzott, és ők maradtak a mi fellépésünkre is – szinte teltház volt. Elképesztő érzés volt, hogy bár a szomszédban folyt éppen a B My Lake Fesztivál – ami Európa egyik legnagyobb techno fesztiválja –, mégis a mi színpadunknál táncoltak rengetegen. 

Hogyan lehet összeegyeztetni a zenélést az egyetemmel, munkával?Renátó: Egyetem mellett abból a szempontból könnyebb, hogy nyáron nincsenek órák, így a fesztiválszezonban csak a zenére kell koncentrálnom. A vizsga- és zh időszak húzós, olyankor utazás és két fellépés között is tanulok. Ilyenkor azért is nehezebb, mert szeretünk rendesen felkészülni a fellépéseinkre – ez sok időt vesz igénybe és nem szeretjük fél gőzzel csinálni.
Lucien: Számomra a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy programok szintjén nem látok két hétnél távolabbra. Szeretném, hogy a hobbim legyen a munkám, viszont amíg nem tudunk megélni a zenélésből rá vagyunk szorulva, hogy mást is dolgozzunk.

Fontos, hogy ne azért kezdje el valaki a zenélést, hogy befusson, hanem azért, mert akkor is szereti csinálni, ha nincs senki, aki meghallgassa.

Látrányi Lucien

Van-e bármi, amit a GTK-s tudásból tudsz hasznosítani?
Renátó: Hétről hétre ki tudom próbálni, amit marketingen tanultam, például, hogy hogyan kell márkát építeni vagy éppen pozícionálni azt. Emellett a pszichológia nagyon sokat segít a stresszkezelésben – ez fellépések előtt jól jön.

Milyen tippet, tanácsot adnátok annak, aki csak gondolkodik azon, hogy belevágjon-e a zenélésbe?
Lucien: Azt tanácsolnám, hogy legyen kitartó és ne adja fel az első kudarcnál. Ha valaki tényleg zenéléssel szeretne foglalkozni, tudnia kell, hogy az első években 80% kudarc és csupán 20% siker. Fontos, hogy ne azért kezdje el valaki a zenélést, hogy befusson, hanem azért, mert akkor is szereti csinálni, ha nincs senki, aki meghallgassa.
Renátó: Szerintem az induláshoz szükséges a zeneelmélet alapszintű megismerése. Hosszú évek tudását kell elsajátítanunk, hogy élő zenét csináljunk és ne csak a lejátszás gombot nyomogassuk. Továbbá, van egy mottónk: ha egyetlen egy embernek is tudtál adni valamit a zenéddel, már megérte és nem számít a többi.

Szerző: Szabó Rebeka
Képek: Ābstrct