Visszatekintés: OHV eredmények 2. rész

A 2020/21-es tanév őszi félévében a GTK oktatói közül 15-en nyerték el a hallgatók bizalmát annyira, hogy az OHV alapján a Műegyetem legjobb száz oktatója közé kerültek. A rangos listába való bekerüléséről számos oktató nyilatkozott magazinunknak: válaszaikat egy háromrészes cikksorozatban mutatjuk be. Ezen sorozat második részében arra kaphatunk választ, hogy oktatóink miben látták az őszi félév sikereinek kulcsát.

Elek Nikolett: Azt hiszem, a kulcs a hallgatóbarát, könnyedebb légkör és a tudásátadás, következetesség közötti egyensúly. Igyekszem a diákok fejével is gondolkodni, segíteni őket, fókuszálni a felkészülésüket, ugyanakkor nem „ingyen kreditet” kínálok. Számomra az is fontos, hogy a motivált, jól teljesítő hallgatókat jutalmazzam, hogy érezzék, a befektetett energia már rövidtávon is megtérül. A személyes sikereimhez persze hozzájárultak a mestereim, kollégáim is, az évek során sokat tanulhattam tőlük.   

Oroszné Dr. Perger Mónika: Fontosnak tartom, hogy a tananyag illeszkedjen az adott képzés profiljához, és igyekszem az ott tanuló diákok számára hasznos és gyakorlati munkájuk során is alkalmazható tudás átadására. A fő célom, hogy megmutassam a pszichológiai ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságát a különböző képzéseken tanuló hallgatóknak.

Dr. Kun Ágota: Kiváló évfolyammal dolgozhattam együtt ebben a félévben is: nagyon nagy szerepük van a hallgatóknak abban, hogy egy oktató mennyire tud kiteljesedni az oktatói munkájában, főleg ebben a nehezített időszakban. Azzal, hogy jelen voltak az órán, lelkesen, aktívan és elkötelezetten, lelkesítően és inspirálóan hatott vissza rám. A hallgatók támogató hozzáállása és az általam érzékelt, valódi tanulási vágyuk nélkül nem kaptam volna ilyen elismerést. 

Horváth-Czinege János: Minden félévben végzem a feladatomat, legjobb tudásom szerint tartom az óráimat és előadásaimat. Teljes meglepetésként ért az elismerést hozó levél. Ha szó szerint veszem a kérdés szövegét, nyilván a hallgatóim támogattak, amelyet most így távolból nagy hálával köszönök. 

Dr. Buzási Attila: Nagyon sok támogatást kaptam a tantárgy elindításakor a tanszékemről és a kari vezetéstől is, hogy egy teljesen új szabadon választható kurzust nyithassak. A legtöbb támogatás azonban éppen a hallgatóktól érkezett: az említett pozitív visszajelzések mellett a konstruktív kritikai észrevételeik mindig egy jobban sikerült félév felé tereltek. A félév végi értékelésen kívül az előadások közben is sokszor alakul ki párbeszéd – ezt kifejezetten ösztönözni szoktam –, ahol a különböző karról érkező hallgatók nem egyszer az én ismereteimet is bővítették. Kicsit tehát ez egy oda-vissza tanulási folyamat, de remélem azért az én irányomból több az új információ.  

Dr. Molontay Roland: Mivel az elismerés a hallgatói értékeléseken alapszik, ezért elsősorban a hallgatói támogatást szeretném kiemelni. A távoktatás miatt ebben a félévben jóval nehezebb volt a félév közben a hallgatói visszajelzéseket az oktatásba becsatornázni. Míg a tanteremben sokszor a hallgatóság apró rezdüléseiből is érezni lehet, hogy mennyire követik az előadást vagy melyik anyagrész igényel bővebb magyarázatot, addig ugyanezt kikapcsolt kameráknak és lenémított mikrofonoknak beszélve sokkal nehezebb megtenni. Külön örülök, hogy a hallgatóság úgy érezte, hogy a távoktatás során is sikerült azért megtalálnom a megfelelő módszereket. 

Dr. Bíró Gábor István: Nagyon hálás vagyok az elismerésért a hallgatóknak. Folyamatosan követem a visszajelzéseiket, nemcsak az OHV, de más formális és informális rendszer keretében is. Szeretném hinni, hogy támogatta az elismerést, hogy a kurzusaimat igyekszem játékosítani, együttműködésre és versenyre egyaránt építő módon fejleszteni. Ebben is óriási segítséget jelentenek számomra a hallgatók.  

Dr. Kovács István: A hagyományos, offline előadásokon már megtapasztaltam, hogy mi működik a hallgatóknál, és mi nem. Magam is meglepődtem, hogy idén is sikerült bejutnom a legjobb 100 oktató közé, ugyanis saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy mennyivel nehezebb az online órák megtartása. Az elmúlt egy évben folyamatosan fejlesztem az előadásaim, és próbálom jobban bevonni a hallgatókat. Azt gondolom, hogy ez a siker annak köszönhető, hogy az offline és az online oktatási munkám gyökere ugyanaz: igyekszem alkalmazkodni az ügyfeleink, vagyis a hallgatóink elvárásaihoz. 

Dr. Héder Mihály: A stimuláló közeg, az érdekes témák és a kedves hallgatók! Na jó, igazság szerint, a stimuláló közeget a járvány miatt inkább csak emlékezetből idéztem fel, –számomra mindig fontos volt a tanterem hangulata. A Teams-en a hallgatók csak egyforma fekete téglalapok, de ha lehunyom a szemem bármikor valamelyik túl keskeny, de mégis hangulatos E épület-beli terembe képzelhetem magam, ahol a hallgatók full frontálisan ki vannak téve az előadásaimnak. Ha még egy ilyen félév lesz, akkor talán krétaport is szórok magamra a hangulat kedvéért, de inkább ne legyen. Mindemellett igyekszem mindig alaposan felkészülni és szisztematikusan figyelem, feljegyzem a hallgatói visszajelzéseket is, hogy javítani tudjak az óráimon. 

Dr. Tófalvy Tamás: Nagyon nehéz volt az őszi félév, rosszul viseltem a bezártságot és azt, hogy nem tudok a hallgatókkal a megszokott módon élőben beszélgetni, vitázni, ami szerintem alapvetően az egyetem lényege. Még a Nature is megírta – tehát innen már abszolút igazságnak tekinthető – hogy az oktatók mentális egészségét is meglehetősen kikezdi az elszigeteltség. Tudom azt is, hogy a hallgatóknak is milyen nehéz, hogy a szokásos közösségi életből kiszakítva, egy képernyő előtt kell egyetemre járni (is). Az, hogy a hallgatók ilyen körülmények között is úgy érezték, hogy tudtak meríteni a kurzusból, visszamenőlegesen is erőt ad. Tehát a kérdésre a legrövidebben válaszolva: a hallgatók erőfeszítései és visszajelzései támogattak, és a visszajelzésük azt a reményt adja, hogy ez a támogatás kölcsönös volt. 

Dr. Benedek András: 1986 óta folyamatosan tanítok a tanszéken, kutatóként oktatáselmélet fejlesztésével és kutatásával is foglalkozom, így a tapasztalatok mellett az innováció és változás teszi aktuálissá kurzusaimat. 

Dr. Láng Benedek: A BME-n társadalomtudományt oktatni nagy kihívás, meg kell mutatni a – többségében mérnökkari vagy gazdálkodási képzésre járó – hallgatóknak, hogy az ilyen témák relevánsak lehetnek a számukra. Ez prezentációs és oktatástechnikai kihívások elé állít, amelyeket, ha az oktató jól teljesít, akkor a hallgatók pozitív véleményükkel jutalmaznak.

Szerző: Csaba Nikolett
Tablókép forrása: BME GTK Facebook oldal
A cikkben azon oktatók szerepelnek, akik válaszoltak szerkesztőségünk felkérésére és hozzájárultak a megjelenéshez.