A curling GTK-s bajnoka – Kalocsai Vera

Hogyan találtál rá a curlingezésre, avagy hogyan talált rád a curlingezés?

Anyukám egyik középiskolás osztálytársa már a kezdetektől belevonódott a sportba és egy osztálytalálkozón említette meg, hogy ki lehet próbálni. Ez 2005 nyarán volt, ebben az évben nyitott meg itthon a curling pálya. Szeptembertől már részt vettem a junior programban, majd egyre több fiatal kezdett curlingezni és végül a mi kis csapatunk is szépen lassan összeállt.

Az UTE curling csapatának vagy tagja. Mennyire számít ez a csapat országos szinten nívósnak? Klub szinten mi a legjobb elért eredményetek?

Erre az évre értük el, hogy az UTE a legtöbb igazolt játékossal rendelkező klubbá nőtte ki magát. A mi csapatunk egy nagyon fiatal, lendületes csapat, tavaly még mindenki junior korú volt, azaz 21 év alatti. Ebben az évben pedig mi voltunk a legtöbb felkészülési versenyen, így azt mondhatom, hogy talán mi számítottunk a legesélyesebbnek is a Felnőtt Országos Bajnokságban.

A Magyar Junior Női Válogatottnak is tagja vagy. Hogyan és mikor kerültél be a válogatottba?

A Magyar Curling Szövetség – az összes többi országéhoz képest – egy nagyon kis szövetség. Természetesen részt vettem válogatón, de amikor én 2011 szeptemberében bekerültem ebbe a csapatba, nagyon kevés junior korú játékosunk volt még. Az első félévet Kanadában töltöttem egy curling fakultációs középiskolában, majd 2012 januárjában játszottam az első junior Európa-bajnokságot. Az első évben csiszolódott a csapat, a következő négy évben azonban már mindig érmesek voltunk.

Elég szép eredményeket érsz el például Világbajnokságon is. Mik a legnagyobb személyes sikereid?

A 2013-as Európa-bajnokságon junior válogatottként mondhatni, szinte a semmiből meneteltünk a döntőig. A külföldi edzők, csapatok már akkor felfigyeltek ránk, ez volt az első siker 2013 januárjában. Onnantól két ezüst-, egy bronzérem, illetve ebben az évben már Junior Világbajnokság B-n szintén bronzérem. A junior Európa-bajnokság kvalifikációs rendszere szerint csak a győztes juthatott ki az elitnek számító Junior Világbajnokságra. A 2013 márciusában megrendezett Junior Világbajnokságra azonban a B-világbajnokság első három helyezettje juthatott ki, ezért a mi csapatunk is részt vehetett a versenyen. Egyszerű matematika révén, hét igen nagy nemzetnek számító csapat (Kanada, Svédország, Skócia, Korea, USA) már előző évek eredménye alapján kvalifikált, így a maradék három nemzet, sorra Oroszország, Japán és Magyarország a 8.-ik, 9.-ik és 10.-ik helyen volt rangsorolva. Mi ezen a Világbajnokságon a legjobb négybe bejutva (Kanada, USA és Korea mellett (egyetlen európai csapatként) még elődöntőt is játszottunk, miután a 3-4 rájátszásban megvertük Koreát. Sajnos ezután kétszer kikaptunk és a negyedik helyen végeztünk. A legnagyobb meglepetést egyértelműen mégis mi okoztuk.

Miután felnőtt kategóriában először megnyertük az Országos Bajnokságot, nagyon újonc és fiatal csapatnak számítottunk. Akkoriban a B-csoportban volt Magyarország, és előtte csak egyszer sikerült hazai csapatnak kiharcolnia, hogy feljusson az elitnek számító A csoportba. Nagy küzdelmekben, utolsó lehetőségeinket is kihasználva jutottunk el az elődöntőig, ahol végül hosszabbításban győztük le az osztrákokat és jutottunk fel ezzel az A csoportba. A tavalyi debütálásunk az elitben nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. Az Európa-bajnokságon a tízedik helyen végeztünk, ami így is nagyon szép eredmény, hiszen ekkor még minden játékos junior korú volt. Idén az Országos Bajnokságon másodszorra sikerült címet védenünk, ezért novemberben újra a B-osztályból folytatva szeretnénk kivívni az A-csoportos indulás lehetőségét.

Elég ritkán hallani hazánkban a curlingről. Mennyire találod ma Magyarországon elterjedt sportnak?

Manapság már egyre többen kíváncsiak erre a sportra. Eljönnek, kipróbálják és rájönnek, hogy nem is olyan könnyű. Magyarország összesen 150 igazolt játékossal rendelkezik, míg egy curling nemzetnek számító Kanadában, szinte minden ötödik utcában van egy curling pálya. Svédországban külön gimnáziuma is van, Skóciában (ami egyébként a curling őshazája) szinte minden háztartásban megvannak a kellékek, hogy bármikor játszhassanak. Egyre több média megkeresésünk is van. Például egyes sikereink után sportműsorokba invitálnak minket, de szerepeltünk már az Édes Életben és az Éjjel-nappal Budapestben is.

Hogyan szoktak reagálni az emberek, amikor meghallják, hogy curlingezel?

Többnyire az emberek első reakciója: „Jaj igen, azt láttam már az Eurosporton, amikor ott sepregetnek a jégen, nagyon vicces, de szoktam nézni.” Ha kipróbálták már, akkor tudják, hogy nem is olyan könnyű. Többször kapom azt is vissza, hogy ez nem is valódi sport, meg igazából nem is kell semmit csinálni.

Általában mennyit edzel egy héten? Az egyetem mellett nem nehézkes kivitelezni az edzéseket, versenyeket?

A versenyszezon általában szeptemberben kezdődik és áprilisban ér véget. Az egész szezon több szakaszra oszlik. Előző évben három világversenyen vettünk részt, idén pedig szintén ennyire készülünk. Elsősorban a felnőtt Európa-bajnokságra készülünk, ami november utolsó tíz napjában kerül megrendezésre. Tavaly januárban és márciusban még junior kategóriában vettünk részt a világversenyeken, idén viszont már a felnőtt világbajnokságra és a téli Universiade-ra készülünk. A felkészülés nyáron heti három konditermi erősítő, illetve kardió edzésből áll, majd augusztus legvégén jeges edzőtáborban vagyunk, ami után már a versenyekre készülünk. Szezonban általában heti három jeges edzésünk van, ami elsőre kevésnek tűnhet, de szinte minden második héten valamilyen másik országban versenyzünk. Az edzések fontosak, de a versenyrutin nagyon sokat számít, főleg, mert mi még igen fiataloknak számítunk. Számomra leginkább az Európa-bajnokság környéke a nehézkes, hiszen ahogy visszajövök a versenyről, máris 12.-ik hét van az egyetemen, és szinte mindenből pót zh-kat kell írnom. Volt már olyan, hogy éjfél körül szálltunk le, és éjjel még tanultam, mert másnap reggel nyolc órakor zh-t írtam.

Milyen gyakran jársz versenyekre? Külföldön szoktál inkább versenyezni vagy itthon?

Magyarországon egyetlen curling csarnok található Kamaraerdőn, és ott is csak két „sheet”, azaz pálya van. Skóciában pl. Braehead-ben egy bevásárlóközpontban is egy nyolc sheetes curling pálya található. Külföldön a több évtizedes tapasztalattal rendelkező jégmesterek mondhatni a világversenyhez közelibb jegeket csinálnak, sokkal korszerűbb eszközökkel, mint amilyenek itthon vannak. A curlingben nagyon fontos a jég minősége, többek között ezért is versenyzünk sokat külföldön. Másodsorban olyan nívós csapatok ellen játszani, mint amilyenek egy-egy Master eseményen jelen vannak hihetetlen nagy fejlődést biztosítanak számunkra. Egy szezonban többnyire Csehországban, Svájcban, Szlovákiában, illetve Észtországban versenyzünk, de tavaly nyáron például Kanadában edzőtáboroztam.

Mennyire számítanak a világmezőnyben erősnek a magyar csapatok?

Vegyes párosunk, Palancsa Dorottya és Kiss Zsolt kettős, immáron kétszeres világbajnok. Dóri azonban még csak most lett 21 éves. Nagyon nagy meglepetés volt 2013-ban, hogy győzni tudtak, ráadásul Kanadában. Onnantól kezdve felfigyeltek erre a kis nemzetre. 2015-ben ismét meg tudták nyerni a világbajnokságot, így például nőiben és juniorban is tudták már az ellenfelek, hogy erős csapattal van dolguk. Palancsa Dorottya a mi csapatkapitányunk, a helyettese pedig én vagyok. Nem mondanám, hogy a legnagyobb favoritoknak számítanánk egy-egy nemzetközi versenyen, de az elmúlt években nagyon sok szép sikerünk volt, mind junior, mind felnőtt kategóriában.

Hogyan néz ki nálatok egy curling edzés?

A curling sportág nagyon sok technikai részből áll össze és rengeteg gyakorlás kell ahhoz, hogy valakiből jó curling játékos legyen. Speciális jégen játszunk, kis vízcseppek vannak a jég tetején. Ezeket söpörjük le, ahhoz hogy a kő gyorsabb legyen, vagy ne kanyarodjon annyit. Maga a curling, játék neve, az angol curl igéből származik, ami „becsavar”-t jelent, ahogy a kövek is fordulnak a jégen. Edzéseken rengeteg mindent kell gyakorolni. Például a kicsúszást, a kőelengedést, az erőket, ugyanis nagyon nagy különbség van egy gyors és egy lassú kő között, illetve a csapat összhangja, kommunikációja rettenetesen fontos, amit éles helyzetekben, versenyeken a legjobb gyakorolni, de edzésen is külön feladatokat szoktunk erre csinálni.

Mennyire költséges sport a curling?

Ahogy az ember elkezdi a curlinget, egyre jobban fejlődik, úgy gondolkozik el saját curling cipőn, illetve seprűn. Ezek mellett nekünk profi curling játékosoknak, van még egy stopperóránk, illetve kesztyűnk is, amiket szintén az alapfelszereltséghez sorolnék. A jobb seprűk negyvenezer forinttól kezdődnek, nem mindegy például, hogy miből készült. A könnyebb seprűvel egyszerűbb söpörni, ezért a karbon, fémszálas seprűk igen drágák. Egy curling cipő is szintén kb. harmincöt-negyvenezer forinttól kezdődik. A cipőnek két teflon korong van az alján, ami biztosítja a csúszást és ezeknek nem mindegy a vastagsága. Minél vastagabb, annál jobban csúszik. Egy profi versenycipő olyan hetven-nyolcvan ezer forint környékén mozog.

Sokat utazol? Mennyi a saját költség az utazásaidból?

Egyetemi csoporttársak már szinte meglepődnek, ha látnak órákon, illetve egyáltalán az egyetemen. Rengeteget utazom, főleg az őszi félévben. Szerencsére az eredményeink alapján egyre több támogatást kapunk a MOB-tól, illetve tavaly első félévben megkaptam a Magyar Sportcsillagok ösztöndíjat is, ami jelentős támogatás volt. Többnyire a versenyek során magunknak a saját ellátást kell fizetni. Kis szövetség vagyunk, így a kapott támogatás többnyire csak az utazásra, nevezési díjakra és a szállásra elég, a többiről magunknak kell gondoskodni. A BME-n eddig minden alkalommal az élmezőnyben végeztem a Sportösztöndíjban, illetve Jó tanuló, Jó sportoló ösztöndíjban is, ami szintén egy kis hozzájárulás a sport karrieremhez.

Vannak meglepő történeteid a curlingezésről?

Nagyon sok vicces történetünk van versenyekről. A csapatban jó az összhang, versenyszezonban szinte együtt élünk. Nekem a sport nagyon sokat ad, hiszen az évek során a csapattársaimmal a legjobb barátokká váltunk, és a párkapcsolatom is jelentős mértékben kötődik a curlinghez. Külön kiemelni történetet nagyon nem tudok, talán azt, mikor egy svájci kis faluban, Champéry-ben megrendezett EB alatt egy ott élő magyar család jött le nekünk szurkolni, ami tényleg nagyon meglepő volt.

Mik a rövid- és a hosszú távú céljaid a curlinggel?

Természetesen 2018-ban az olimpia, amire még nem kvalifikáltuk magunkat, de egyre közelebb vagyunk hozzá. Addig még két világverseny is dönt a kvalifikációról. 2017 januárjában lesz az Universiade, én pedig februártól Erasmusra megyek Hollandiába. Olyan egyetemet választottam, ahol a közelben tudok curlingezni, így nem kell kihagynom ezt az időt. A felnőtt országos bajnokságra pedig hazautazom. A hosszú távú céljaim egyenlőre kicsit bizonytalanok, mert mester képzésre külföldre (Eindhovenbe) jelentkezek, ahova ha felvesznek tudok csak tovább gondolkodni arról, hogy ott hogyan és milyen csapatban van lehetőség továbbra is curlingezni.