A GTK legérdekesebb szabadon választható tárgyai

A BME GTK hallgatóinak bizonyos számú kreditet szabadon választható tantárgyakra kell fordítaniuk. Ezekre tekinthetünk lehetőségként is, nem csak kötelezettségként. Ennek jegyében szedtünk össze nyolc érdekes „szabvált” a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karról.

Érveléstechnika – logika

oktató: Elek Nikolett

Véleménye mindenkinek van. De védeni is tudja? A kurzus legfőbb célja az érvelési készségek fejlesztése és a kritikai attitűd kialakítása. Szakmai és magánéletünkben is vannak olyan helyzetek, amikor kénytelenek vagyunk kiállni saját véleményünk, álláspontunk mellett. Sokan sokféleképpen próbálnak meggyőzni minket a hétköznapokban; fontos, hogy a felénk áramló érveléseket megfelelően értékelni is tudjuk. Közéleti példákon keresztül, gyakran aktuális témákra reagálva ismerkedünk meg a különböző érveléstechnikai jelenségekkel, fogalmakkal. Sokaknak nehézséget okoz már önmagában a konfliktusok felvállalása is, a vitákban való részvétel. Az órai csoportos feladatok és az önként jelentkezők részvételével megvalósuló viták során önbizalmat és rutint is lehet szerezni ezen a téren. Sokszor érezzük, hogy valami hiba van az adott érvelésben, de erre rámutatni, a hibát felcímkézni nem tudjuk. Az órán az ilyen érvelési hibákról és megfelelő kezelésükről is szó esik.

Reklámszociológia

oktató: Virányi Péter

A kurzus célkitűzése, hogy ismereteket adjon a reklámkommunikációról, mint a társadalmi kommunikáció egyik sajátos formájáról. A kurzuson a hallgatók betekintést kapnak a reklámok társadalmi szerepéről, készítési sajátosságaikról, a médiaválasztásról, a kreatív tervezés néhány módszeréről. A jelentkezők megismerkednek a reklámok történelmével, természetével, fogadtatásukkal, hatásukkal, valamint hatékonyságuk néhány vizsgálati technikájával. Betekintést nyernek az egyes médiumok sajátosságaiba, a gerillamódszerekbe. A kurzus olyan kérdésekre keres (és talál) válaszokat, mint például: hogyan készül a reklám? Milyen törvényszerűségeket célszerű figyelembe venni? Milyen lépésekből tevődik össze a reklámkészítés? Hogyan épül fel egy reklámkampány? Hogyan lehet a hatékonyságát, hatását ellenőrizni? Milyen technikai feltételeknek kell eleget tennie? Az órán azt is megtudhatják a hallgatók, hogyan képezik le a reklámok a társadalmat, hogyan tükrözik annak értékeit.

Technológia és ember

oktató: Nádasi Eszter, Héder Mihály

Hány ember nyúl ébredés után rögtön az okostelefonjához? Nem csak azért, hogy lenyomja az ébresztőt, hanem, hogy ellenőrizze az e-mailjeit, képbe kerüljön a világ és a közösségi média híreivel. Közhely, de a technológia valóban átszövi mindennapjainkat – ha ezt felismerjük, beláthatjuk azt is, hogy fontos megérteni technologizált környezetünk működését, főleg, mert nem csak a jelenünket, hanem a jövőnket is meghatározhatja. Az órán az elgondolkodtató esettanulmányok mellett gondolatkísérletekre is sor kerül. A tárgy témáinak egy része valós élet-halál kérdéseket vizsgál, középpontba állítva azt, hogy vajon kipusztíthat-e bennünket a technológia. Kell-e félnünk például a mesterséges intelligenciától, melyet a jövő egyik legmeghatározóbb iparágának tartanak? Jelent-e fizikai fenyegetést, vagy átalakíthatja olyan mértékben a munkaerőpiacot, az értékeinket és az életmódunkat, hogy azzal már egy másik fejezet kezdődjön az emberiség történetében?

Trend és divat

oktató: Jász Borbála

Mi a művészet? Erre a látszólag egyszerű kérdésre a tantermi előadásokon túl kirándulásokon, épületbejárásokon és kiállításlátogatásokon keressük a választ, egyúttal részt veszünk a félév aktuális művészeti és kulturális eseményein. Megvizsgáljuk, hogyan tükrözik vissza a művészeti alkotások alkotóik motivációit, a művészt befolyásoló életkörülményeket és miként jelenik meg a művészet a mindennapi tárgykultúránkban. Feloldjuk a magas- és tömegkultúra szembeállítását, hiszen egyazon ember szeretheti az operát és a hardcore-t is, s feltárjuk a valódi ellentmondást, amely a művészet és a giccs között feszül. A kurzus során közösen rájövünk, hogy semmi baj nincs velünk akkor, ha mi voltunk azok a középiskolában, akik soha nem tudták megválaszolni a kérdést: mire gondolt a költő?

Csoportdinamika

oktató: Blaskó Ágnes

Feltehetően nem csak azért „állnak sorba” a Neptunban ezért a kurzusért, mert tömbösített, könnyen teljesíthető és mert izgalmasan hangzik, hogy a csoport a Javítóintézetbe vonul az órák egy részére. Hanem mert a hallgatók együtt ámulnak el, amikor meglátják, hogy egy csoportban összezárva miféle rejtett kötelékek hálójában igazítjuk egymáshoz félszeg vagy éppen mindent uralni vágyó megszólalásainkat. Vagy hogy valójában a láthatónál jóval többen vannak jelen az órán, hiszen ott nem lévő emberek, intézmények is beleszólnak a diskurzusunkba. Ezek igazi kalandok és felismerések a kurzusvezetőnek és a csoportnak egyaránt. A dinamikák feltárását a szociodráma módszere segíti, amely a tavaszi félévben különösen nagyot domborított. A csoport részletesen felfejtette, milyen dinamikák működhetnek egy zárt intézményben, majd a Budapesti Javítóintézetben tett látogatás során kiderült, hogy elképesztően nagy az egyezés a csoport előzetes elképzelései és a tapasztaltak között.

Piaci játszmák

oktatók: Szalai László, Ligeti Zsombor, Bernek Ágnes, Vígh László, Bánhidi Zoltán

A gazdaságtudományok által vizsgált mintázatok – például a világ országainak eltérő fejlettsége vagy a társadalmon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek – végső soron egyéni szereplők egymással összefüggő döntéseinek következtében alakulnak ki. Ezek a döntések a szereplők között létrejövő játszmák eredményeként születnek. A tantárgy keretében különböző játszmákat szimulálunk és modellezünk, amelyek során a hallgatók aktív résztvevőként ismerkedhetnek meg a döntéshozatal és a stratégiaalkotás lépéseivel. A kurzus kiemelt célja, hogy a stratégiaialkotás képességét fejlesztve a hétköznapi játszmák során gyakorlati előnyökhöz juttassa hallgatóit. A tananyag elsajátításához és a tantárgy teljesítéséhez korábbi gazdasági irányú tanulmányok nem szükségesek.

Társadalmi tabuk és kommunikáció

oktató: Rajkó Andrea

A „mindenről lehet beszélni” tartalmú vélekedés ellenére a tabuk alattomos módon vesznek minket körül. Látszólag ma már a kényesebb témák megvitatására is találunk teret, akár szemtől szemben, vagy az online térben. Valóban így van? Valóban vannak eszközeink arra, hogy például a családon belüli alkoholizmusról, lelki erőszakról, szexuális különbözőségekről, testi fogyatékosságról vagy csak testi másságokról érdemi diskurzusokat indítsunk a környezetünkben? A tabu a kommunikáció fekete báránya, amelyre az ismert kommunikációs sémák nem vonatkoznak. Az órán kiderül, hogy mely társadalmi tabuk miért vannak még mindig életben és az is, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezeket megértsük vagy ledöntsük.

A vezetővé válás pszichológiája

oktató: Répáczki Rita

A kurzus anyagának elsajátítása részben előadások, részben e-learning keretei között történik. A félév fő célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a vezetéslélektan fő témáival, kérdéseivel, dilemmáival, illetve hogy bepillantást kapjanak a vezetővé érés folyamatába, és abba, miként válhat valaki jó vezetővé. Az előadások során szó esik a vezetői identitás fejlődéséről, a csapatok irányításának sajátosságairól, a vezetői motivációs lehetőségekről és a vezetőket érő stresszről. Az előadások közötti időszakokban kerül sor az e-learninges munkára, amely lehetővé teszi, hogy mindenki tetszőleges helyszínről, online hozzáféréssel, neki kényelmes időben haladjon a tananyaggal és a teljesítendő feladatokkal.

Összeállította: Abonyi Ákos