Betekintés a hazai zeneipar világába – III. KommON Szakmai est

Szó esett egy nagy, átfogó kutatásról, amely keretén belül tavaly és idén is felmérték a magyar zeneipart egy gazdasági elemző közreműködésével. Emellett beszámolt a zeneipar két nagy ágának (élőzene és hangfelvételek) jelenlegi helyzetéről, és arról, hogy a hangfelvételek piacának „megugrásával” hogyan nőtt a jogkezelések mértéke.

Kiderült, hogy hazánkban az elsődleges zenehallgatási csatorna (amennyiben csak azt vesszük figyelembe) még mindig a rádió, viszont ha az elsődleges és másodlagos csatornákat összesítve nézzük, akkor a YouTube a győztes. Ezen kívül meglepő adat volt (számunkra), hogy az olyan zeneszámok aránya, amelyeket minden részletében profi stúdióban vettek fel, csupán 32%. Ennek egyik magyarázata (a pénzügyi evidenciákon kívül) az lehet, hogy rengetegen rendelkeznek már kiváló minőségű hangrögzítő felszerelésekkel.

Tóth Péter Benjamin bemutatta nekünk a lemezkiadók hagyományos modelljének felborulását is, melynek oka, hogy több szegmensűvé vált a munkájuk. Feladataik körébe tartozik többek között a koncertek szervezése és lebonyolítása, a stratégiai tervek megvalósítása és kivitelezése, az online megjelenések kezelése, és az egyedi jogosítások is. Viszonylag új jelenség, hogy ezeket egy zenekar saját maga is kézben tudja tartani, valamint olyan lehetőség is van számukra, hogy a szegmensek egy részét ők kezelik, a többi rész kezelésével pedig megbíznak egy kiadót.

Szó volt még az üzletekben hallható háttérzenékről, valamint arról, hogy ha üzletben szól a rádió, azután szintén kell jogdíjat fizetni, amelyet az Artisjus Szervezői Jogvédő Iroda Egyesület szétoszt előadói, kiadói és artisjus részekre.

Magyarországon jelenleg körülbelül 30 000 üzlet fizet ilyen módon jogdíjakat.

A magyarországi koncertfogyasztásról megtudhattuk, hogy – habár körülbelül 33 000 koncert van hazánkban egy évben – az emberek csupán 42%-a jár rendszeresen koncertekre, 20%-uk megközelítőleg egy darab koncerten vesz részt egy évben, és 38%-uk egyáltalán nem jár zenei koncertekre.

Ennek tekintetében az adatok szerint, körülbelül 3000 zenei előadó tud megélni abból, amit csinál, habár ebben a zenét oktató emberek is benne vannak. Ide sorolható még a zenészek zenével kapcsolatos eloszlásához tartozó néhány adat is: élőzenei bevételek: 42%, jogdíjak: 29%, oktatás: 10%, pályázatok: 7%, fizikai értékesítés bevételei: 5%, egyéb, zenei bevételek: 4%, digitális értékesítés bevételei: 3%.