Fenntartható fejlődés a GTK-n

Mi indokolta a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék névváltoztatását? 

Néhány hónapja a Karon gondozott egyik tanszék neve megváltozott, az új név pedig nem más, mint Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék. Dr. Zilahy Gyula tanszékvezetővel beszélgettünk a névváltoztatás előzményeiről, a téma aktualitásáról és a tanszék jövőbeli terveiről.

Mi indokolja a Tanszék névváltoztatását? Miért pont erre esett a választás?  

Tanszékünk immár több mint harminc éve működik a BME-n. Ez alatt az idő alatt jelentős változások történtek az általunk oktatott és kutatott tudományterületeken. Oktatási és kutatási profilunk mára már jóval szélesebb, mint a kezdetekben művelt, klasszikus környezetgazdaságtan területe. Kiterjed a fenntartható fejlődés tágabb értelemben vett környezeti, társadalmi, gazdasági és műszaki vetületeire is. Ezért annak érdekében, hogy a Tanszék neve jobban tükrözze széles tevékenységi területünket, indokoltnak éreztük a fenntartható fejlődésnek a Tanszék nevében történő megjelenítését.  

Általánosságban is elmondható, hogy a Tanszék munkatársai különböző végzettséggel és oktatói/kutatói irányultsággal rendelkeznek, azonban a fenntarthatóság minden esetben közös nevező.

Az elmúlt több mint harminc évben országosan is ismert, vezető műhellyé váltunk, de számunkra nagyon fontosak a gyökereink, ezért mindenképpen szerettünk volna megőrizni elnevezésünk egy hagyományos elemét is. Ezzel egyrészt működésünk folytonosságára utalunk másrészt pedig arra, hogy még ma is az egyik kiemelt oktatási és kutatási területünkként kezeljük a környezetgazdaságtant.  

Hogyan zajlott a névváltoztatás folyamata? 

A névváltoztatás folyamata – bár számos adminisztratív feladattal járt –, mégis zökkenőmentesen zajlott. A tanszéki kollektíva egy személyként támogatta a változtatást, hiszen ez nem egy hirtelen jött ötlet volt, hanem egy hosszú, több éve folyó beszélgetés eredménye. A névváltoztatáshoz természetesen szükség volt a különböző kari és egyetemi fórumok egyetértésére is: a GTK Kari Tanácsa és az Egyetem Szenátusa is egybehangzóan támogatta a javaslatunkat. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a Tanszék új nevét mind a hazai, mind a nagy számú nemzetközi partnereinkkel is megismertessük.  

A névváltoztatáson kívül lesznek-e további módosulások a Tanszéken? 

A változtatás célja alapvetően nem új oktatási vagy kutatási területek kijelölése volt, hanem tevékenységi területünk jobb megjelenítése, de természetesen folyamatosan próbálunk megfelelni azoknak a kihívásoknak, melyeket az általunk művelt tudományterületek állandó, gyors változása jelent.  

Nagy örömünkre szolgál, hogy napjainkra rendkívüli mértékben nőtt a környezeti, társadalmi kérdések iránti érdeklődés mind a tudományos világban, mind pedig a gyakorlatban.

Ennek eredménye, hogy folyamatosan növekednek oktatási elfoglaltságaink (Tanszékünk legtöbb tárgya a GTK-s hallgatókon kívül az Egyetem valamennyi tanulója számára is elérhető), és a kapcsolódó hazai és külföldi pályázati tevékenységünk is komoly feladatokat ró a munkatársakra. A közelmúltban kiegészült a Tanszék egy fiatal adjunktussal és a jövőben is tervezünk bővítést. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy szép számmal jelentkeznek hozzánk doktorandusz hallgatók is határon innen és túl, akik a már meglévő tapasztalatok mellett biztosítják a friss és innovatív gondolatokat és kutatási, illetve oktatási irányokat. 

Az oktatott tárgyakat tekintve mire számíthatnak a hallgatók? Lesznek specifikus képzési lehetőségek a fenntarthatóság témakörében? 

Tantárgyainkat folyamatosan fejlesztjük, amit a terület dinamikus fejlődése is megkíván. Kis túlzással szinte naponta jelennek meg olyan új koncepciók, amelyeket be kell építsünk az oktatási anyagokba, hogy korszerű képzést tudjunk nyújtani. Számos új tárgy is megjelent a kínálatunkban, mint például a Fenntartható fejlődés gazdaságtana, vagy a Fenntartható üzleti modellek című tantárgy, amelyek mind egy-egy terület megalapozását, az érdeklődés felkeltését célozzák. Igyekszünk gyakorlatias, újszerű módszertanokon alapuló tárgyakat is kínálni, úgy, mint a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat szimuláló szerepjáték, melyet ugyan csak két éve indítottunk, de már most is népszerű a hallgatók körében. 

Tanszékünk számára kiemelten fontos az általunk gesztorált, több mint egy évtizede kínált Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szak (RKG), amely a fenntartható fejlődés számos aspektusával foglalkozik és ezért lényegében „fenntarthatósági mesterszakként” működik. A mesterszakon nappali és levelező képzési forma mellett angolul is lehet tanulni négy féléven keresztül három BME Kar nyolc tanszékének célzottan fenntarthatósággal foglalkozó tárgyait. Külön örömöt jelent számunkra, hogy 2022 telén az általunk gondozott RKG szakra jelentkeztek a legtöbben az országban. 

Sok figyelmet szentelünk ezen kívül a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott, és Tanszékünk aktív közreműködésével zajló Környezetmérnök képzésének is. 

Fontos számunkra, hogy azoknak a hallgatóknak is lehetőséget nyújtsunk – és ők egyre többen vannak –, akik nem csak egy-egy tárgy keretében szeretnének megismerkedni a fenntarthatóság témájával, hanem jobban elmélyülnének a problémák természetének a megismerésében és a megoldások keresésében. Az említett szakokon kívül ezért specializációkat is kínálunk, egyelőre a Műszaki menedzser alap- és mesterképzésen, de a jövőben szeretnénk felmérni a lehetőségét további specializációknak is.  

A BME-s hallgatók számára elérhető továbbá a Tanszék által kiállított Zöld Bizonyítvány, amely bár nem nyújt akkreditált végzettséget, de tájékoztatást ad arról, hogy a tulajdonosa legalább öt, a Tanszék által oktatott tárgy keretében alapos ismereteket szerzett a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó különböző területeken. A több mint tizenöt éve indult program keretében mára már ezres nagyságrendű hallgató szerezte meg a bizonyítványt és viszi hírét a Tanszéknek. A bizonyítvány – korábbi hallgatóink tapasztalatai alapján – előnyt jelenthet az álláskeresésben is. (A Zöld Bizonyítvány igénylésének és jogosultságának feltételeiről a következő linken lehet tájékozódni: http://kornygazd.bme.hu/hu/zold-diploma). 

Jelenleg a Karnak milyen fenntartható fejlődési törekvései vannak? Milyen célokat tűzött ki a jövőre nézve? 

Tanszékünk igyekszik tartalmas szakmai kapcsolatokat ápolni az Egyetem összes olyan tanszékével és kutatócsoportjával, amelyek a fenntartható fejlődés területeivel kapcsolatos oktatási vagy kutatási tevékenységet végeznek. Ez azért is fontos, mert egyetlen tanszék nem lehet képes lefedni a fenntartható fejlődés valamennyi aspektusát. Az általunk oktatott és kutatott legtöbb területen fontos az interdiszciplináris megközelítés, amit csak együttműködő partnerekkel valósíthatunk meg. Számos kar több tanszékével is jó kapcsolatot ápolunk, amit például a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) egyetemi megvalósítása során is kamatoztathattunk. A fenntartható fejlődés elvei a GTK küldetésében is megjelennek, azonban a nemzetközi – és egyre inkább a hazai – tapasztalatok is azt mutatják, hogy még számos lehetőség áll a rendelkezésre ezen a téren. 

Mennyire tartja fontosnak a jövőre nézve, hogy a Kar és az Egyetem mélyebben foglalkozzon a fenntarthatóság kérdésével? 

Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy egy olyan intézmény, mint a BME és azon belül a GTK kiemelt helyen foglalkozzon a fenntarthatóság kérdésével. Ez napjainkban már minimumfeltétel egy ilyen nagy múltú és versenyképes egyetem esetén a társadalom részéről, illetve a nemzetközi rangsorokban is hangsúlyos szerepet kap a kérdés. Ehhez a Tanszékünk egyfelől az egyetemi képzésekbe integrált fenntarthatósági témájú tantárgyakkal tud hozzájárulni, amihez a kutatási eredményeink szolgáltatják a folyamatos megújulás alapját. Emellett, a készülő egyetemi szintű fenntarthatósági stratégia előkészítésében a Tanszék több munkatársa is szerepet kapott, vagyis a BME vezetése is fontosnak érzi a Tanszék szerepét és jelentőségét a közös munkában.  

Mire a legbüszkébb a Tanszék elmúlt években elért eredményei közül? 

A fenntartható fejlődés ügye már több mint három évtizede foglalkoztatja a Földünkért aggódó szakembereket és civileket, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy szűk csoportot érdeklő témából a társadalom széles rétegei számára is fontos kérdés váljon. Ma már talán mindenki egyetért azzal, hogy alapvető változásokra van szükség mind a vállalati tevékenységekben, mind az életmódunkban ahhoz, hogy egy élhető bolygót tudhassunk a magunkénak 50-100 év múlva is. Tanszékünk, egy kis lelkes műhelyként, már a kezdetektől fogva bekapcsolódott ebbe a munkába és a sok ezer hallgató oktatásán keresztül sikerült hozzátenni az elért eredményekhez. 

Tanszékünk jelentős tapasztalatot szerzett a fenntartható fejlődés számos területén, amit szívesen megosztunk másokkal is közös projektek, kutatások során. Az eltelt időszakban több tucat hazai és nemzetközi projektben vettünk részt, jelenleg is három Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) pályázatot koordinálunk. 

Rendszeresen részt veszünk a hazai tudományos közéletben, például az MTA Regionális Tudományok Bizottságának és a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának a munkájában és nemzetközi konferenciákat is rendezünk, mint az International Sustainable Development Research Society éves konferenciája volt 2020-ban. Közintézmények és vállalatok számára is végzünk tanácsadási munkát, aminek az eredményeit azután az oktatásban is kamatoztatjuk.  

De a legbüszkébbek talán mégis hallgatóinkra vagyunk, akik az alap- és mesterképzések keretében oktatott tárgyainkat a gyakorlatba ültetik és az egész országban, sőt külföldön is rengeteget tesznek a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés ügyéért. 

Szerző: Korom Dorina