Interjú egy TDK első helyezett és Rektori Különdíjas hallgatóval

Győri Luca Andrea 

Győri Luca a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 3. helyezést ért el, míg az idei TDK-t egy első helyezéssel és egy Rektori Különdíjjal zárta a Marketing és Menedzsment Szekcióban „Élménybevonódást növelő innovatív marketing megoldások a kulturális szolgáltatásokban” című dolgozatával. Kérdeztük őt témaválasztásának okáról, a választott módszertanról, eredményeiről és a TDK-val kapcsolatos élményeiről.

GTK Magazin: Miért az élménybevonódással kapcsolatos marketing megoldásokra esett a választásod, milyen lehetőségeket láttál benne? 

Győri Luca: A 2020-ban bemutatott TDK dolgozatomban a limitált kiadású termékeket vizsgáltam, amiknek két fő jellemzője, hogy korlátozott ideig és/vagy korlátozott számban állnak a fogyasztók rendelkezésére. Nagyon sokat gondolkoztunk a konzulenseimmel, hogy ezt a témát folytassam-e vagy egy másik területet kutassak. Hosszas ötletelés után a limitált kiadás adta a kiindulópontot. Olyan kulturális eseményeket kezdtem keresni, amelyek egyediek, különlegesek, eltérnek a megszokottól. Miközben a digitalizációs fejlődés a magaskultúra területén is sok új, izgalmas megoldásnak ad teret (pl. virtuális tárlatok, installációk), főleg a fiatal fogyasztóknál, a szabadidőeltöltésben egyre kevésbé nyújt vonzó alternatívát egy klasszikus kultúrát megjelenítő, illetve a kultúrát hagyományos módon közvetítő esemény. Napjainkban az élmény mindent felülír, a fogyasztók döntéseiben alapelvárásként fogalmazódik meg. A gyártóknak és szolgáltatóknak tehát nincs könnyű dolguk; termékeiket és a szolgáltatásaikat olyan köntösbe kell bújtatniuk, hogy erős, pozitív és emlékezetes szubjektív megtapasztalásokat érjenek el a fogyasztóknál.  

A kultúra területén számos izgalmas és újszerű megoldással lehet találkozni, ilyen például a múzeumok, színházak éjszakája, vagy a könyvkiadók, galériák és kávézók együttműködéseként születő programok. Közös céljuk a fogyasztók bevonása, az erős interakció. Felébredt bennem a kíváncsiság, hogy közelebbről is megismerjem ezen kulturális innovációk létrejöttének hátterét és megvalósításuk eddigi tapasztalatait.

Témaválasztásomban személyes érintettségem is szerepet játszott, hiszen jómagam is rajongok a magaskultúráért, gyakran járok színházba, és amikor csak tehetem, egy jó könyv társaságában kapcsolódok ki. 

Reméltem, hogy a téma kutatása sok új, izgalmas információt fog feltárni, amely inspirálni fog további kutatások elvégzésére is.  

GTK Magazin: Milyen módszereket alkalmaztál a kutatásodhoz? 

Gy. L.: A szakirodalmi háttér tanulmányozásával, szekunder információgyűjtéssel kezdtem, majd kvalitatív, illetve kvantitatív primer kutatásokat végeztem annak érdekében, hogy megismerjem a kulturális innovációk piacra vitelének gyakorlatát és sikerük titkait, valamint azt, hogy az alternatív interpretációk miért és hogyan járulnak hozzá a fogyasztói élmény növeléséhez. A szolgáltatói oldal feltérképezéséhez szakmai mélyinterjúkat készítettem húsz kulturális szakemberrel, hogy megismerjem véleményüket, tapasztalataikat az innovatív programokra vonatkozóan, illetve kérdőíves lekérdezést végeztem a fogyasztói oldal megismeréséhez. Primer kutatásom fő kérdéseként azt fogalmaztam meg, hogy érdemes-e innovatív, a szekunder kutatásban megismert megoldásokban gondolkodni színházi, múzeumi és irodalmi élményt nyújtó szervezeteknek. Ezen kívül azt vizsgáltam, hogyan jelennek meg az egyes szolgáltatóknál az élményelemek különböző dimenziói. Utóbbihoz elméleti modelleket vettem alapul.  

A szakmai interjúkból jól kirajzolódtak a sikertényezők, ugyanakkor megfogalmazásra kerültek a Z generációs fiatalok magaskultúrába való bevonzásának nehézségei is.  Ez indokolttá tette, hogy a kvantitatív kutatás keretein belül a Z generációs sokaságból vett mintán vizsgáljam a fogyasztói élményelemek fontosságát, az egyedi élményteremtési eszközöket, valamint a fogyasztói bevonódást befolyásoló tényezőket a különböző műfajok (irodalom, múzeum és színház) esetében. 

GTK Magazin: Milyen eredményekkel zártad a kutatást, és ezek alapján milyen következtetéseket tudtál levonni? 

Gy. L.: A kulturális szféra természetéből fakadóan élményközpontú, de a közönségért folytatott versenyben itt is folyamatosan keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyekkel az üzenet, a mondanivaló még több élményelemmel gazdagítva juthat el a fogyasztókhoz.  

Mind a szekunder kutatásból, mind pedig a mélyinterjúkból úgy tűnik, hogy ez a felismerés a kulturális szakmában megtörtént, és sorra születnek meg a különleges interpretációk, izgalmas események, programok. Eddig elképzelhetetlen volt, hogy olyan magaskulturális intézmény, mint a Nemzeti Galéria, szelfi sarkot rendez be a kiállításokra és a tárlat elején az alábbi köszöntővel várja a látogatókat: „#NemzetiGaléria”, „#FridaKahlo”. Egészen újszerű az is, hogy lánybúcsút tartanak a Szépművészeti Múzeumban, vagy tematikus irodalmi sétákat rendeznek egyes költőkhöz, írókhoz kapcsolódóan. Termékoldalról nézve pedig ma már viselhetjük a költők neveit, versrészleteit tetoválásként bőrünkön a Poket jóvoltából, hordhatjuk az arcképüket, költeményüket pólóként vagy vászontáskán, és megvásárolhatjuk akár a telefonméretű Nagy Gatsby-t egy automatából. Amennyiben a buszra várva unatkoznánk, akkor verset, könyvet olvashatunk a megálló hirdetőtábláján elhelyezett QR-kód segítségével. Ebből is látszik, hogy mennyi új, alternatív interpretáció születik meg, és az említettek csak töredékei a színes palettának.  

Rendkívül érdekes volt utánajárni annak, hogy honnan jönnek, milyen céllal és hogyan valósulnak meg az ötletek! Ezúton is köszönöm interjúalanyaim nyitottságát, segítőkészségét, hogy megosztották velem tapasztalataikat és a programok összeállítására vonatkozó ötletgyűjtési lehetőségeket is! A szakmai interjúk feldolgozásának eredményei meggyőztek arról, hogy ezek az innovatív megoldások a kultúra területén is fontos marketingstratégiai célokat szolgálhatnak, alkalmasak többek között a magaskultúra terjesztésére, népszerűsítésére; új célcsoportok megszólítására, és a vevői lojalitás növelésére.  

A mélyinterjú alanyainak egybehangzó véleménye szerint ezek az újszerű interpretációk segítenek abban, hogy a fogyasztókat kimozdítsák a passzív, kultúrabefogadó szerepből, bevonják őket, és komplex élményt tudjanak nyújtani számukra. 

GTK Magazin: Korábban is részt vettél már TDK-n, az hogy sikerült? Idén milyen érzésekkel távoztál a versenyről, a Rektori Különdíj mit jelent számodra? 

Gy. L.: Tavaly is részt vettem a TDK-n „A kevesebb több? – A limitált kiadású termékek hatása a fogyasztói magatartásra” című dolgozatommal, mellyel a kari fordulón 3. helyezett lettem és a Liska Tibor Szakkollégium különdíját nyertem el. Ugyanezzel az OTDK-n szintén 3. helyezést értem el. Mind a tavalyi, mind az idei TDK-ról elmondható, hogy igen erős mezőny volt, ahol nagyon sok izgalmas témájú és kiváló dolgozatot mutattak be a különböző szakot végző hallgatók, így sosem lehetett tudni, hogy az eredményhirdetésen kinek a neve szerepel majd az első helyezettként.

Az idei év első díja mellett a Rektori Különdíjat is nekem ítélték, ami kimondhatatlanul jó érzés volt. Egy olyan elismerés, amit sosem hittem volna, hogy egyszer magaménak tudhatok; olyan, amire egész életemben büszke leszek.

Ezúton is szeretném megköszönni a konzulenseimnek, Dr. Petruska Ildikónak és Iványi Tamásnak, akik nélkül ez nem valósulhatott volna meg. Valószínű, hogy ha a tanárnő tavaly nem javasolja a TDK-t, akkor magamtól nem vágtam volna bele és ezeket az izgalmas témákat nem ismertem volna meg. Elképesztő volt számomra az a kedvesség, odafigyelés, szakértelem, biztatás és tanítás, amit tőlük kaptam. Két csodálatos személyt ismertem meg a személyükben!  

Szerző: Kovács Zsófia 
Kép: Győri Luca