A legelső első… – vállalkozó BME-hallgatók
június 7, 2016
Karunk ad otthont a rangos eseménynek – megkezdődött a Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése
június 9, 2016
Egy interdiszciplináris konferencián az általában valószínű, hogy a különböző tudományterületek képviselői tudnak egymásnak újat mondani, az viszont jellemzően kérdéses, hogy a vajon szót értenek-e majd. A Jogi érvelés és érveléselmélet konferencián, úgy tűnik, mindekettő elég jól sikerült.
A Filozófia és Tudománytörténet Tanszéken (FTT) zajlik egy OTKA kutatás Integrált érvelés tanulmányok címmel, melynek keretében a Jogi érvélés alprogram most külön konferenciát kapott. Az interdiszciplinaritás kiteljesítéséhez az FTT felkérte a BME GTK Üzleti Jogi Tanszékét (ÜJT) társszervezőnek, így közös siker az összesen 8 órányi jobbnál jobb előadás az érvelés és a jog keresztmetszetéből.
Délelőtt sok szó esett a sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekről. Beszélt a tapasztalatairól az Indexet az ilyen perekben képviselő Bodolai László, ügyvéd, a képi érvelés és egy GVH eljárás kapcsolatát elemezte Csordás Hédi Virág, az FTT doktorandusza, míg a sajtó-helyreigazítási eljárás bizonyítási rendjét elemezte Markovich Réka, az ÜJT és az ELTE Logika Tanszékének kutatója. Grünceisz Kata, az FTT doktorandusza egy konkrét sajtóperben elhangzottakat rekonsruálta érveléselméleti szempontból, Karsai Dániel, ügyvéd az MNB alapítványokkal kapcsolatos perek érvelési szempotjairól beszélt, míg Tanács János és Zemplén Gábor, az FTT docenesi arról beszéltek, hogy milyen hatása van a stratégiai manőverezésnek a jogi értelemzésre a sajtóperekben.
Pázmándi Kinga, az ÜJT tanszékvezető docense az új Polgári Törvénykönyv jogi személyekről szóló könyve néhány normájának elemzési nehézségeire mutatott rá, az ELTE jogi karáról érkezett Pozsár-Szentmiklósy Zoltán az alapjogi viták érveléseit elemezte, míg Tóth J. Zoltán a KRE Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszékének vezetője a bírói ítéleteket osztályozta érvelési szempontból.
Délután Forrai Gábor, az FTT egyetemi tanára egy dialógus-játék modellt mutatott be a tény és a vélemény megkülönböztetésére, Tattay Szilárd, a PPKE Jogbölcseleti Tanszékének adjunktusa arról az alapvető dilemmáról beszélt, hogy lehet-e a normáknak igazságértéke, Szabó Miklós, a ME Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének vezetője pedig a jogi érvelés különlegességét járta körül.
Az utolsó szekció előadásaira sem csökkent a lelkesedés. Danka István, az FTT kutatója a bíró dialektikai és retorikai szerepeit választotta szét, Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója egy olyan kutatás eredémenyeit mutatta be, ami a különböző országok alkotmánybírósági ítéleteinek számszerűsíthető különbségeit mutatta be. Ződi Zsolt, szintén az MTA Jogtudományi Intézetéből pedig a hazai bírósági ítéleteket elemezte a korábbi esetekre történő hivatkozás szempontjából.
