Nemzeti Kutatási, Kiválósági Program (NKKP 25)
február 4, 2025
Vállalkozás vagy egyetem? A sikeres fiatalok dilemmája
február 6, 2025

Kínai vendégprofesszor érkezett egy évre a GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékére

2025. február 5, szerda

Kiemelt kép: By Yoshi Canopus – Self-photographed, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7724132

“A fejlődéshez önmagunk megváltoztatására, az érettséghez mások megértésére, a sikerhez pedig kitartásra van szükség.”

A Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékre érkezett Xiaobo Chen professzor, a Dongbei Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki egy évig lesz a Tanszéken, mint vendégprofesszor – egy kínai kutatói ösztöndíj keretein belül.

A DUFE delegációja 2023 őszén látogatott el Karunkra, ekkor kezdődött meg az intézmények közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése. 2024 nyarán a GTK delegációjának kínai látogatása során folytatott tárgyalások és helyszínbejárások révén tovább finomodtak az együttműködés részletei, amelyek egyik kiemelt területe a kutatás. A közös kutatási témák, valamint a kutatók és kutatócsoportok közötti együttműködést a vendégprofesszori rendszer is hatékonyan támogatja. Ennek keretében érkezett a GTK-ra Prof. Xiaobo Chen, hogy erősítse a két intézmény közötti szakmai kapcsolatot.

A professzorral szakmai, kutatói és személyes kérdések mentén beszélgettünk, amik során azt is megtudtuk, hogy van-e olyan célja, hogy magyar nyelvet tanuljon, vagy jobban megismerje a magyar kultúrát.

Miért döntött úgy, hogy a BME GTK-t választja vendégprofesszori állomáshelyének? Hogyan értesült a BME GTK lehetőségeiről, és mi keltette fel az érdeklődését? 

Először akkor hallottam a BME-ről, amikor az egyetemünk nemzetközi irodájának igazgatója, Tao professzor kollégám azt mondta nekem, hogy egy nagyon jó együttműködésünk lesz a BME-vel.

Ez volt az első alkalom, hogy a BME-ről hallottam. 

Majd megnéztem az egyetemi honlapot, és az első benyomás nagyon ismerős volt. Hogy miért? Leginkább azért, mert olyan szakember vagyok, aki STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) háttérrel rendelkezik. Az egyetemi alapszakos tanulmányaimtól kezdve egészen a PhD fokozat megszerzéséig építőmérnöki területen tevékenykedtem. 

Miután azonban munkába álltam, további tíz évet töltöttem a gazdasági menedzsment területén, és e tudományág professzora lettem.

A BME és a GTK tökéletesen illeszkedik a hátteremhez:

Egy erős természettudományi és műszaki hátterű egyetem valamint egy erős gazdasági és menedzsment hátterű kar.

Egy ilyen helyre akartam menni.

A másik fontos ok a két egyetem közötti baráti együttműködés platformja volt. Egyetemünk elnöke, Fang professzor úr korábban már ellátogatott a BME-re, valamint Dr. Koltai Tamás dékán úr és Szalmáné Dr. Csete Mária dékánhelyettes asszony tavaly nyáron egyetemünkön járt. Dalianban lehetőségünk volt személyesen is egyeztetni, ami nagyon jó benyomást tett rám. Az ő hathatós támogatásukkal válhatott valóra a látogatásom.

Összefoglalva, a legfontosabb érv, amiért Magyarországra, a BME-re jöttem: „jó platform, jó hely és jó emberek”. 

Izgalmas magyarországi vendégév vár rám, ahol szakmai ismereteimet felhasználva több tudományos kutatási és oktatási együttműködésben fogok részt venni, valamint elősegítem a két egyetemünk közötti további együttműködést.

Mely tényezők voltak a legmeghatározóbbak a választásában? 

Úgy vélem, hogy a leginkább meghatározó tényező a Tanszék szakmai irányvonala. Elsősorban a városi fenntartható építés, a fenntartható építési beruházások, az építési folyamat fenntartható fejlesztése, a megépített környezet fenntartható felújítása és az új energiapolitika területén végzek kutatásokat.

A Tanszék több figyelmet fordít a fenntartható fejlődés kérdéseire, ezáltal több ponton kapcsolódik az én kutatási területemmel. Továbbá az EU fenntartható fejlődésének keretében a tanszék sok innovatív kutatási eredményt ért el, ami szerintem nagyszerű lehetőség a jövőbeli kutatásaimhoz.Ittlétem alatt elsősorban az építőipari vállalkozások digitális átalakulására és annak a zöld innovációra gyakorolt hatására, valamint az európai új energiapolitikák kutatására szeretnék összpontosítani.

Az építőipari vállalkozásokban számos információs technológia jelent meg, például az épületinformációs modellezés (BIM) és az intelligens építés alkalmazása. Ezek előmozdították a vállalatokon belüli zöld innovációt. Ezeknek az ösztönző mechanizmusoknak a megértése igen fontos. Elsősorban a QCA (kvalitatív összehasonlító elemzés) módszerét használjuk ahhoz, hogy megértsük az innovatív mechanizmusok hatását különböző konfigurációkban, miközben magas színvonalú tanulmányok publikálására is számítunk.

Milyen kutatási projekteken dolgozik jelenleg, és tervez-e itt új projekteket elindítani? 

Kutatócsoportunk (a professzor úrnak van egy, kb 20 fős kutatócsoportja a dongbei egyetemen – a szerk.) kiterjedt együttműködést folytat a kormánnyal és vállalatokkal, és számos projekttel rendelkezik. A jelenlegi kutatási projekjeink közé tartozik a Kína-Európa tengeri szélenergia-menedzsment politika kutatása, a vállalati digitális átalakulás és innováció kutatása, az épületinformációs modellezés alkalmazása orvosi épületekben, a mélyalapozás automatizálási monitoring és korai figyelmeztető rendszer kutatása, valamint a blokklánc technológia átvétel döntéshozatali rendszerének kutatása.

Szeretnék majd kutatásokat folytatni az új energiapolitikai és a szén-dioxid-adóval kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan – Kínában és Európában. Például arról, hogy Európa hogyan segíti elő a megújuló energia fejlesztését a szakpolitikák kialakításával, és hogyan mozdítja elő a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést. 

Továbbá, vannak ösztönző politikák a megújuló energia elősegítésére, mint például a különbözeti szerződések (CFD) és egyebek alkalmazása. Valamint az import áruk karbon intenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) rendszere és az, hogy a multinacionális vállalatok hogyan tudnak jobban alkalmazkodni ehhez a politikához.

Dr. Koltai Tamás dékán, Xiaobo Chen vendégprofesszor és Szalmáné Dr. Csete Mária nemzetközi dékánhelyettes

Hogyan kapcsolódik a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék az Ön szakmai érdeklődéséhez? Melyek azok a kulcsfontosságú témák vagy problémák a fenntartható fejlődésben, amelyek különösen érdeklik?  

Tavaly a kutatásaim jelentős része a tengeri szélenergiával kapcsolatos szakpolitikákra és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításának módjára összpontosított. 

Emellett a kutató csapatunk a városi ellenálló képességgel kapcsolatos kutatásokra is fókuszált. Publikációkat tettünk közzé a városi árvízi katasztrófák esetén végzett reziliencia értékeléséről. 

Úgy vélem, hogy mindezek a témák kapcsolódnak a fenntarthatósághoz, és számos kapcsolódási pont van a Tanszékkel közös együttműködésre.

Van-e olyan kutatási terület, amiben szívesen működne együtt magyar kollégákkal? 

Úgy gondolom, hogy elsősorban három szempont van: 

  1. az egyik az, hogy a vállalkozások digitális átalakulása hogyan tudja előmozdítani azok zöld innovációját. 
  2. A második a megújuló energiával kapcsolatos szakpolitika kialakítása, és az, hogy hogyan lehet jobban elősegíteni a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést. 
  3. Az utolsó pedig az Európai Unió karbonvám-mechanizmusa (Carbon Border Adjustment Mechanism-CBAM).

Professzorként milyen tanítási módszereket tart a leghatékonyabbnak? 

Szerintem az esettanulmány-alapú oktatás egy hatékonyabb tanítási módszer. 

A kurzusok során fontos, hogy ipari esetek bemutatásával tanítsunk, különösen összpontosítva az ipar élvonalára. Úgy vélem, ez különösen fontos a hallgatók számára az ipar jobb megértése és az ismeretek hatékonyabb elsajátítása szempontjából.

Hogyan látja a kultúrák közötti kapcsolat szerepét a tudományos együttműködésben?  

A kultúrák közötti nemzetközi együttműködés különösen fontos. Először is, a különböző országok kutatói különböző regionális kutatási kérdésekre összpontosítanak, amelyek között sok a tanulságos. Például a megújuló energiaforrások alkalmazása mind Kínában, mind Európában fontos, ahol a kormányok és a vállalkozások különböző megközelítéseket alkalmaznak a támogatás és az együttműködés terén. 

Ezek az együttműködések kihívásokkal is szembesülnek, ami a nemzetközi csoportok teljes körű kooperálását teszi szükségessé annak érdekében, hogy az ipar fejlődését hatékonyan előre mozdítsák.

Ugyanakkor a kutatók számos tudományos módszert használnak általánosságban, mint például az AI intelligens algoritmusokat, ökonometriai módszereket, strukturális egyenleteket, minőségi összehasonlító elemzést stb. Ha ezeket a módszereket új problémákra és új adatokra tudjuk alkalmazni, az sok új kutatási eredményt fog eredményezni.

Hogyan látja a fenntarthatóság kérdésének kezelését a magyar és a kínai megközelítésben? Milyen különbségeket vagy hasonlóságokat tapasztalt? 

Úgy vélem, hogy a fenntarthatóság területén sok közös ügyünk van, például az éghajlatváltozás kezelésére irányuló szén-dioxid-csökkentő intézkedések, az új energiaforrások alkalmazása, valamint a szélsőséges katasztrófáknak ellenálló városok építése. Ezek a kérdések mind kutatási témaként szolgálhatnak.

Van-e olyan oktatási vagy kutatási gyakorlat Kínában, amelyet különösen értékesnek tart, és amit szerinte a BME is sikeresen átvehetne? 

Az egyetemek, a kormány és a vállalatok közötti mélyreható együttműködés nagyon fontos az oktatás és a tudományos kutatás előmozdítása szempontjából.

Kínában jelenleg erőteljesen támogatják a többoldalú együttműködést az oktatás fejlesztése érdekében. Például a kormány számára fontos kérdések, a vállalkozások számára megoldandó tudományos kihívások, valamint az egyetemeken folyó tudományos kutatás és oktatás szorosan összefüggnek egymással. A tudományos kutatás fontos irányaként ez a megközelítés óriási értéket képvisel mind a hallgatók oktatása, mind a társadalom egésze számára.

Ezért szerintem az egyetemeknek érdemes lenne szoros együttműködéseket folytatniuk annak érdekében, hogy az oktatás területén a magas színvonalú fejlesztést előremozdítsák.

Hogyan tudja a kutatását az oktatással ötvözni? 

„A gyakorlat hozza meg az igazi tudást”

– ez egy híres kínai mondás. 

Szerintem az elmélet a gyakorlatból ered. A gyakorlat azt jelenti, hogy alaposan el kell merülnünk a vállalkozásokban és a társadalomban, hogy kutatást végezzünk, és így a tanítási folyamat során felfedezett elméletekkel, esetekkel és problémákkal” taníthassuk a diákokat. Ez nagyon jó módja annak, hogy a tanítást és a tudományos kutatást ötvözzük.

Milyen szakmai tapasztalatokat szeretne átadni a BME GTK hallgatóinak? 

Kutatási tapasztalataimból két meglátást osztanék meg: 

  1. Az első az interdiszciplináris együttműködés fontossága, például a műszaki tudományágak és a gazdasági menedzsment integrációja. 
  2. A második a mesterséges intelligencia módszereinek különböző tudományágakkal való integrálására való összpontosítás, melynek célja, hogy a szakmai problémák intelligens megoldásait fokozzuk.

Járt már korábban Magyarországon, vagy ez az első látogatása? Mi volt az első benyomása? 

Most vagyok először Európában és Magyarországon, de sok éven át éltem az Egyesült Államok keleti és középső részén. Hozzájuk képest Magyarországon nagyon jó a közlekedés, és minden létesítmény nagyon külföldi-barát, ezáltal könnyű gyorsan alkalmazkodni.

Az első benyomásom Magyarországról az, hogy Budapesten számos történelmű jelentőségű csodaszép műemléképület található. A legnagyobb benyomást az tette rám, amikor a 4-es villamossal áthaladtam a Duna felett: a csodálatos látvány és a tiszta kék égbolt igazán lenyűgöző volt.

A város közlekedési infrastruktúrája rendkívül fejlett, a buszok és villamosok menetrend szerint közlekednek. A város kereskedelmi központja számos szupermarkettel rendelkezik, és nagyon külföldi-barát. 

Milyen kulturális vagy szakmai élményeket vár az ittléte alatt? 

A BME nagyon modern, korszerű felszereltséggel, és számos tudományága rendkívül elismert, ezért nagyon várom, hogy a magyarországi tudományos kutatási együttműködésben a BME munkatársaival sikeres eredményeket érjek el, és még inkább várom, hogy megismerjem a magyar és az európai országok kultúráját. 

A magyar zene, például a V. Magyar tánc, nagyon híres Kínában, ideértve a neves zeneszerzőt, Liszt Ferencet is; mindezek számomra olyan érdekes témák, amelyekben szeretnék elmélyülni.

Van-e valamilyen személyes mottója vagy filozófiája, amely vezérli a munkájában? 

A fejlődéshez önmagunk megváltoztatására, az érettséghez mások megértésére, a sikerhez pedig kitartásra van szükség.

Milyen hosszú távú céljai vannak a szakmai életében? 

A társadalmat szolgálni és a diákokat szakmai ismeretekkel oktatni. 

Teljes mértékben felhasználni a személyes mérnöki és műszaki erősségeimet, gazdasági menedzsment kérdésekre összpontosítani, valós problémákat megoldani és társadalmi értéket teremteni.

Milyen üzenete lenne a hallgatók számára, ami inspirálná Őket a tanulmányaik során? 

„Meg akarom csinálni, meg tudom csinálni, sikeresen megcsináltam.”

Őrizd meg a kíváncsiságot, bátran újíts és próbálkozz, és legyél képes kitartóan, lépésről lépésre teljesíteni a feladatokat.