Megjelent a Mesterséges Intelligencia – Filozófiai kérdések, gyakorlati válaszok című könyv a Gondolat kiadó gondozásában, amelynek körülményeiről dr. Héder Mihályt, a Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék egyetemi docensét kérdeztük.
Mit kell tudni a könyvről?
A kiadvány 166 oldalon foglalkozik a mesterséges intelligencia (MI) legfontosabb elvi kérdéseivel, és a gyakorlat “káoszával” válaszol rájuk. Miért mereng Alan Turing, a híres matematikus azon, hogy az Úr talán lelket ad a számítógépeknek? Tényleg elpusztíthatja az MI az emberiséget, vagy csak Stephen Hawkingék reagálják túl a dolgot? Képesek leszünk számítógépekbe feltölteni a tudatunkat? Egyáltalán, mondhatunk bármi biztosat a tudatról?
Úgy gondolom, hogy a legtöbb, az emberiséget befolyásoló technológiai fejlődésnek van filozófiai vetülete. Az MI-vel kapcsolatosan ez hatványozottan igaz, hiszen ez az első alkalom, amikor felmerül – ha csak elvi szinten is –, hogy mesterséges személyeket hozunk létre. Egy új faj teremtése (még ha nem is biológiai értelemben), amellett hogy társadalmi transzformációt és ipari forradalmat idéz elő, számtalan kérdést is generál.
Könyvem elején azokat a 20. század második felében dolgozó gondolkodókat mutatom be, akik a fentebb felvillantott témákat feszegetik.
A tudományos-fantasztikus művekben gyakran szerepel, hogy ellenünk fordul a Mesterséges Intelligencia. Ez valós jövőkép lehet?
Mondhatnám, hogy ez csak mese, írói túlzás. De nem mondom: ennek semmilyen elvi akadálya nincs. Ami megnyugtató lehet, hogy az MI egyelőre nem tart ott, hogy komoly problémát okozzon. Viszont ezen állítás kijelentésekor – bár 10 éve ezzel a területtel foglalkozok– nem ismerem az összes kutatást, ami az MI laborokban folyik.
Személy szerint én akkor kezdenék el aggódni (ezt a könyvben is részletezem), ha az MI kísérleteket végezne, hogy jobban megismerje a természet törvényeit. A modern tudománnyal foglalkozó ember is igyekszik átlépni a határokat, például részecskeütköztetőt épít. Gondolkodik, felfedez. Elméletileg minderre az MI is képes.
Milyen etikai problémákat vizsgál még a könyv?
Testközelből figyelhetjük az önműködő autók fejlesztését, térnyerését. Ezeket a járműveket is mesterséges intelligencia fogja irányítani, ami döntéseket hoz a forgalmi helyzetekben. De ha delegáljuk a választás lehetőségét, vajon átadjuk-e a felelősséget is? Ezen gondolatkísérlet folytatásaként pedig eljutunk oda, hogy a felelősség büntethetőséget von maga után. De hiába tapasztalható ez a folyamat az embereknél, kötve hiszem, hogy a társadalom megelégedne az MI börtönbe zárásával, ha az halálos balesetet okozna. Egy autonóm rendszer még nagyon sokáig nem tud felelősséget vállalni – egyelőre ez a gyártók feladata.
A könyv megjelenése környékén elindult egy szabadon választható GTK-s tárgy is a témában. Ezt kiknek érdemes felvenni?
Rengeteg apró jel, kérdés jutott el hozzánk, amik összeadódva arra utaltak, hogy szükség lenne egy tantárgyra kimondottan az MI etikával kapcsolatban. A félév során a mesterséges intelligencia alkalmazási területeinek nagy része szóba kerül: minden, amiben gépi tanulás van (ajánlórendszerek, banki kockázatelemző), megtestesült, de nem humanoid robotok (önvezető marsjáró, hadirobotok). Ezeken kívül szeretnénk egy másik irányból is megközelíteni a témát: lehet-e tudatos vagy érző a mesterséges intelligencia?
Minden műegyetemi hallgatónak ajánlom a tárgyat (A Mesterséges Intelligencia etikája – BMEGT41V105), mert aki a BME-re beiratkozott, annak nincs menekvés az MI elől.