Mi történt 1782 óta?

A BME 240 éves történelme 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet 1782-ben, azaz épp 240 éve alapították. Ezen hosszú évek alatt számos formában létezett, ezért nem meglepő, hogy nemcsak az Egyetemünk, de a Karunk történelme is izgalmasabbnál izgalmasabb kulisszatitkokat rejteget.

1782. augusztus 30.  

Ezen a napon alapították meg az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum nevű intézményt, amely a Műegyetem közvetlen elődintézménye volt. Ekkor ez volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi keretek között oktatattak műszaki tudományokat. 

A bizonyos augusztusi nap óta Egyetemünk számos történésen ment keresztül és ezalatt számos nevet is viselt. Volt többek között József Ipartanoda, Joseph Industrieschule, Királyi József Műegyetem, ismert volt Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven, míg végül 2000 januárjában megkapta a mindannyiunknak ismerős Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet.  

Egyetemünk történetének alakulását a mindenkori állami oktatáspolitikai és nemzetgazdasági lépések és fejlesztési irányok befolyásolták. Ezek mentén változott az Egyetem szervezete, a képzések szintje, formája és tartalma. A magyar történelem jelentős eseményei is nagy hatással voltak, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc – amiben elismerve a BME szerepét, hivatalos emlékhellyé is váltunk –, valamint a 20. század nagy eseményei (ember- és infrastruktúraveszteségek, Trianon hatásai) is befolyásolták Egyetemünk fejlődését. Az első világháború alatt külön említést érdemel a működésünk és a háborús szerepvállalásunk, hiszen áthidalva a kihívásokat az Egyetem teljes értékű képzést nyújtott és működött tovább. 

A 240 éves történelem anekdotái közül a legérdekesebb lehet számunkra a GTK megalakulása. Sokan nem tudják, de gazdasági és egyéb általános tárgyak (mint filozófia vagy idegen nyelvek) oktatása mindig is jelen voltak a különböző karok képzésein, az 1970-es években pedig ezt külön Központi Oktatási Egységbe (KOE) szervezték – a hat akkor működő mérnöki kar mellett. Ez alakult át 1987-ben Természet- és Társadalomtudományi Karrá. Újabb 10 év után, 1998-ban, kettévált a mai Természettudományi és Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra. A szétválást, amit társadalmi igény kényszerített ki, hosszú folyamat előzte meg, Az akkori piacgazdaság egyre több közgazdasági, jogi, társadalomtudományi ismerettel rendelkező műszaki szakembert igényelt, akik képesek vállalatok komplex irányítására.  

Az Egyetemi Tanács 1998. február 24-i ülésén szavaztak a javaslatról, ekkor még nem volt végleges, hogy mi lesz a pontos a neve. A két opció a Menedzsment és Humántudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt.  

Az akkori vezetőségnek egyértelmű célja volt, hogy ne engedjen a BME hagyományosan magas igényszintből egy új kar esetén sem. A gazdaságtudományi tárgyak (közgazdaságtan, pénzügyek, számvitel, marketing), a menedzsment tárgyak (emberi erőforrás menedzsment, stratégiai menedzsment) és a humántudományi tárgyak (műszaki pedagógia, ergonómia, pszichológia) oktatása már akkor magas színvonalon zajlott. Emellett pedig folyamatosan fejlődött a nyelvi képzés és a doktori iskola is. Az első GTK-s oktatói gárda tagjainak 73 százaléka legalább egyetemi doktori, 40 százaléka legalább PhD, illetve 8 százaléka tudománydoktori fokozattal vagy habilitációval rendelkezett. A párhuzamos és levelező képzésen résztvevőkkel együtt 1200-1300 fővel indult az új Kar. Ezek a számok is mutatják, hogy alátámasztott volt a kiválás és nagyon jó alapokkal indult a GTK önálló történelme. Az ezredforduló után egyre fontosabbá váltak a tudásmenedzseléssel, a termékek értékesítésével vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek. Mindezt a folyamatot betetőzte, amikor 2000. január 1-jén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett az intézmény neve. 

Azóta alig több mint két évtized telt el. Ez alatt a 22 év alatt a magas színvonalú képzést különböző rendezvények, szakkollégiumok, szervezetek és öntevékeny körök színesítették. Új szokások születtek és megőrzésre kerülnek régi hagyományok is. Az Egyetem és a Kar további történelmét pedig már azok írják, akik jelenleg is itt tanulnak és dolgoznak.  

Akinek felkeltette az érdeklődését az Egyetem történelme, több irányba is tovább indulhat. Sok egyetemtörténeti, kar- és tanszéktörténeti kiadvány létezik, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban (OMIKK) nagy szakirodalmi gyűjtemény áll a kutatók rendelkezésére. A levéltári források egy része már online is elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon vagy a BME Repozitóriumában. Batalka Krisztina, a BME Levéltár főlevéltárosa, illetve leltárvezetője, naponta találkozik újabb és újabb történelmi érdekességgel. Levéltárosként pontosan tudja, hogy mennyi kihívást és izgalmat jelent a kutatás vagy annak az öröme, hogy megtalálja a keresett információt valaki számára. 

A cikk elkészüléséhez a következő források kerültek felhasználásra: 

http://www.bme.hu/egyetem-multja-tortenete
A BME-GTK története: https://www.youtube.com/watch?v=IXZjYFoPFl0 
Bonifert Mária: Kettéválik a Természet- és Társadalomtudományi Kar (Jövő Mérnöke 1997. március 30. lapszám 67. oldal) 
Külön köszönet Batalka Krisztinának, a BME Levéltár főlevéltárosának, akinek segítségéért nagyon hálásak vagyunk! 

Szerző: Korom Dorina