Műszaki menedzser diploma a startup világban

interjú Takács Péterrel

Takács Péter műszaki menedzser mesterszakon végzett, azonban már egyetemi tanulmányai alatt kipróbálta magát a startupok világában. Alapítóként több projektben vesz részt, valamint munkája során is ehhez a területhez kapcsolódik. Pétert az egyetemi tanulmányairól, valamint kibontakozó karrierjéről kérdeztük.

A járműmérnöki alapszak után műszaki menedzser mesterszakon tanultál tovább. Milyen volt egy mérnökképzést követően a GTK-n folytatni a mesterszakos tanulmányaidat? Hogyan kapcsolódik a két terület egymáshoz? 

A műszaki menedzser mesterszakon eltöltött időszakot én úgy írnám le, mint az a 2 év, ami alatt kitárult előttem a világ.

Magamra mindig is generalistaként tekintettem: sok dolog érdekelt egyszerre, viszont nem vonzott az, hogy egy adott tanulmányterületben nagyon elmélyüljek. Azért választottam a műszaki menedzser mesterképzést a mérnökképzésem után, mert éreztem, hogy a készségeim máshol rejlenek és bár a gépek és azok működése is érdekel, fontosabb számomra, hogy olyan területen tudjak elhelyezkedni, ahol nagy hangsúlyt kap az emberekkel való kapcsolattartás. A műszaki menedzser képzés pedig hidat képez a műszaki, menedzsment, marketing és gazdasági területek között. Továbbá, ekkor már Krepler Benedekkel karöltve dolgoztunk az első vállalkozás ötletünkön, egy ipari 3D betonnyomtatón. Egy apró csapat tagjaként a tervezésen kívül fontossá vált, hogy minél hatékonyabban tudjuk fejleszteni a terméket, úgy, hogy a piaci igényeket se veszítsük el szem elől, nem beszélve a startup gazdasági és üzletfejlesztési vonzatáról, amikben a műszaki menedzser képzés utat mutatott. 

​Termékmenedzsment specializáción végeztél. Mit takar ez pontosan, milyen feladatokkal jár a mindennapi munkádban? 

Ez a szakirány volt, amiben legjobban tudtam ötvözni a műszaki tudásomat a menedzsment tanulmányokkal: nemcsak egy fejlesztőmérnök szemüvegén keresztül tekintettem a termékfejlesztésre, hanem a felhasználói és a piaci igények szempontjából is.

Olyan módszerek és eszközök használatát sajátítottam el, amelyek segítségével a termékötlet meghatározásától, a termék fejlesztési folyamatán keresztül annak elkészültéig biztosítani tudom, hogy olyan termék szülessen, ami felhasználói problémákra ad választ, ergonómiai irányelvek alapján készül és gazdasági hasznot generál.

Ezt a tudást a startup projektjeim (3D betonnyomtató, szexuális edukációs platform) termék és szolgáltatás fejlesztésébe egyből be tudtam építeni. A piaci és vevői igények felmérése és a termék/szolgáltatás fejlesztése közbeni folyamatos validáció hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentős mennyiségű időt, pénzt és energiát spóroljunk azzal, hogy termékkel kapcsolatos problémák a fejlesztés során kiderüljenek és azon változtatásokat tudjunk eszközölni. 

Még mesterszakos hallgatóként indítottad útjára társaiddal a PleasureLab nevű startupot. Hogyan indult ez a projekt?

A PleasureLab a felnőttek szexuális fejlesztését szolgáló platform, aminek a célja a kölcsönös örömök előtérbe helyezése és kiegyensúlyozottabb párkapcsolatok támogatása. A PleasureLab projekt elindulását megelőzően egy 3D betonnyomtatón alapuló vállalkozás létrehozásán dolgoztam. Ez volt az, aminek köszönhetően megismerkedtem a startup ökoszisztémával és azzal a felemelő érzéssel, hogy milyen, amikor az ember a semmiből teremt értéket. Innentől kezdve a célom az lett, hogy olyan termékek/szolgáltatások létrehozásán dolgozzak, amelyek környezeti vagy társadalmi problémákra tudnak megoldást adni. A PleasureLab projekt elég rögös utat járt be, aminek még közel sem értünk a végére. Kezdetben személyre szabott óvszerek létrehozását tűztük ki célul, viszont a felhasználói igények megismerése és a termék/szolgáltatás ötlet folyamatos validációja során a vállalkozás ötlete folyamatosan alakításra/változtatásra került. Egy év alatt jutott el a PleasureLab a jelenlegi állapotába, aminek során 2020. novemberében elnyerte az Ideathon ötletverseny különdíját. Jelenleg viszont egyéb elfoglaltságok miatt PleasureLab szünetel. 

A tanulmányaid befejezését követően Hollandiában végeztél szakmai gyakorlatot. Hogyan tudtad alkalmazni az egyetemen tanultakat a munkád során, egy új kultúrában? 

Hollandiában az Unknown Group kockázati tőkebefektető és üzleti fejlesztéssel foglalkozó vállalatnál dolgoztam Startup scout pozícióban először gyakornokként, jelenleg pedig már főállásban. Ezen munkakört a legegyszerűbben startup fejvadászként tudnám összefoglalni. A munkám általánosságban a nagyvállalati és szervezeti partnereink (pl.: Shell, Hyundai, EIT) innovációs igényének feltérképezésével veszi kezdetét. Ezt követően meghatározom, hogy milyen technológiák tudják kielégíteni ezen igényeket és piackutatásba fogok az ezekkel a technológiákkal rendelkező startupok és scaleupok felderítése érdekében. A legideálisabb startupok és scaleupok megkereséséhez stratégiát dolgozok ki (email, LinkedIn, telefon) majd ezt végrehajtom. A munkám során műszaki és menedzsment ismereteimet tudom kamatoztatni a projektek kivitelezésében és a gyakornokok koordinálásában. Továbbá, saját folyamataink fejlesztéséért is felelős vagyok, amely során a termékmenedzsment specializáción megszerzett ismereteimet is hasznosítom. 

Hogyan járultak hozzá a BME-s tanulmányaid a karriered alakulásához? Milyen készségeket, tudást tartasz fontosnak? 

Legelőször is, kitartóvá tett és a komplex gondolkodásra tanított meg. Ezek indítottak el azon az úton, hogy a saját vállalkozás ötleteimen kezdjek el dolgozni. Manapság a jó kommunikációs készség, a szervezettség és a döntési képesség elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakmájában kimagasló sikereket tudjon elérni az ember. Az a gondolat, hogy ha mérnökként elég időt töltök a cégnél akkor vezetői pozícióig vihetem, tévhit, hiszen a készségek hiánya nem pótolható a szakmai területen szerzett tapasztalattal. Az előbb felsoroltakon kívül kiemelkedő figyelmet fordítok az előadói és tárgyalói készségeim fejlesztésre, mivel generalistaként és az emberközpontú személyiségem miatt ezzel tudom igazán kiaknázni a képességeimet. 

Szerző: Csaba Nikolett
Kép: Takács Péter