PleasureLab – Ideathon ötletverseny nyertes projekt

interjú Takács Péterrel

Az Ideathon a Nyugat-Dunántúl legnagyobb ötletversenye, amelyen a jelentkezők mentorok segítségével 2-3 nap alatt vállalkozási ötletüket egészen a prototípus fázisig juttatják el. Az üzleti koncepció validálást, piackutatást és fejlesztést követően akár befektetők előtt is prezentálható. Az ötletverseny utolsó szakaszában szakmai zsűri értékeli a bemutatott munkákat és értékes díjakkal jutalmazza a leginnovatívabb jelentkezőket. A versenyről, élményeiről és az elnyert különdíjról Takács Péter GTK-s hallgatóval, a PleasureLab csapattagjával beszélgettünk.

Az idén megrendezett, harmadik Ideathon ötletversenyen számos startup elgondolás megjelent. A csapatod által prezentált PleasureLab, amely egy, a felnőttek pszichoszexuális fejlődését támogató mobil applikáció, jelentősen eltér a versenytársak ötleteitől. Miért esett választásotok erre az üzleti koncepcióra?
A versenyen három fő témakör közül választhattak a jelentkezők, csapatom az életmód kategóriát választotta. Én már egy évvel ezelőtt belefogtam egy, a szexualitást érintő termékfejlesztésbe. Korábbi ötletem egy személyre szabott óvszermárka megalkotása volt. A koncepció lényege, hogy szemben a konvenció méretekben elérhető hagyományos óvszerekkel, a perszonalizált gumióvszerek nagyobb komfortot és jobb illeszkedést nyújtanak. A korábbi termékötlet megvalósítása során realizáltam, hogy már létezik hasonló termék,  így a piacképesség érdekében az ötlet differenciálására volt szükség. A piackutatás során sikerült rátalálni a szexuális edukáció témakörére. Az emberek sokszor nincsenek tisztában a saját testükkel és a szexuális nehézségeik megoldásával sem. Ezt a helyzetet pedig az elégtelen szexuális felvilágosítás és a pornó tovább rontják, tévhitek és irreális elvárások határozzák meg a szexuális életüket. Idővel a személyre szabott gumióvszer fejlesztését leváltotta a szexuális edukáció centrikus termékötlet. Ennek oka a téma mélysége és feltáratlansága, ami üzleti lehetőséget rejthet magában. 
Az Ideathon ötletversenyre azért jelentkeztem, mert úgy éreztem, hogy szükség van egy külső löketre a fejlesztési irány megtalálásához. A jelentkezést megelőzően nem tudtam pontosan, hogy a szexuális edukáció milyen formáját érdemes választani a termékötlet megvalósításához. A témaválasztásnál meghatározó volt a „think outside the box” elv, vagyis a megszokott sémáktól eltérő és a szabályoktól független gondolkodásmód, a szexualitás a legtöbb ember számára tabutéma. A digitális termékfejlesztés mellett szóló érv a könnyű skálázhatóság, vagyis a piacra lépést követően egyszerűen nagy tömeg számára lehet elérhetővé tenni. A személyre szabott óvszer esetén, magas fajlagos költséggel járhatna az egyedi termékek gyártása, míg a digitális termék esetén ez az akadály nem jelentkezik.

Az Ideathon versenyszabályzata szerint 2-3 nap áll a versenyzők rendelkezésére ahhoz, hogy a termékelgondolást validálással, piackutatással és fejlesztéssel a prototípus állapotig eljuttassák. Milyen mérföldköveket sikerült teljesíteni a szűkös időkorlátok ellenére? Az idő rövidsége mellett, milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek?
Az első napon tartott rövid bevezető után a jelentkezőknek csapatot kellett alkotni. A legtöbb jelentkező saját ötlettel érkezett, amelyeket egymás számára prezentáltak. Azok a startup koncepciók kerültek a versenybe, amelyek képesek voltak a jelentkezőket meggyőzni, így saját ötletem versenyen történő indítása nem volt bizonyos a jelentkezés pillanatában.
Az első és legnagyobb kihívás a csapattagok megtalálása volt. A kiválasztott csapattagokkal a közös nevező megtalálása elengedhetetlen a közös munkához. A feszített tempójú munkavégzés során megjelenhetnek érdekkonfliktusok. A nézeteltérések elkerülése érdekében a projekt megkezdése előtt tisztáztuk egymás számára a személyes céljainkat és a projekttel kapcsolatos célt is.
A verseny második napján a csapatok részt vettek piackutatásról szóló előadásokon. A megszerzett tudást egyből alkalmazhattuk, így elkezdtük feltárni a konkurenciát és fogyasztói igényeket. A primer kutatás mellett, szekunder kutatást is végeztünk. A kutatási fázis végeztével egyéni és csoportos brainstorming ötlet gyűjtésbe kezdtünk – a legjobb ötleteket kiválasztottuk és megfogalmaztuk a one line pitch állítást, amely az üzleti koncepció lényegét tartalmazza.
Ezt követően a prototipizálásra került a fókusz, végül pedig megterveztük a pitch előadást. 
Büszke vagyok arra, hogy sikerült szűkíteni a célpiacot, hiszen a megfelelő targetálás hiányában túl széles és túlzottan eltérő igényű fogyasztókat lehet elérni. Érdemes létrehozni az ötlet alapján az MVP-t (angolul minimum viable product, vagyis minimálisan életképes termék), amely egy olyan prototípus, ami már piaci körülmények között tesztelhető. A korai piaci validálással csökkenthető a kockázat.

A PleasureLab fejlesztésében négyen vettetek részt. Prezentációd során megemlíted, hogy a csapattagok eltérő képességekkel járultak hozzá a projekt sikeréhez. Hogyan osztottátok fel magatok között az egyes feladatokat?
Négyen vettünk részt a csapatban:

• Bíró Dávid, aki korábban a Budapesti Gazdasági Egyetemen tanult üzletfejlesztés irányzaton és befektetés menedzseri tapasztalattal rendelkezik. 
• Szarkai István, csapatunk polihisztora. Számos eltérő munkaterülettel foglalkozik, azonban jelen projektben elsősorban grafikai képességeivel támogatta az ötlet megvalósulását.
• Laza Richárd, marketingesként tanul jelenleg.
• Illetve én ötletgazdaként, mérnöki végzettséggel rendelkezem és jelenleg műszaki menedzseri tanulmányokat folytatok.

A csapattagok komplementer képességekkel rendelkeznek, ez egyszerre jelentett előnyt és hátrányt. Az eltérő, egymást kiegészítő képességek apróbb nézeteltérésekhez vezethettek, ugyanakkor segítettek abban, hogy átfogó, sok aspektust mérlegelő munkát végezhessünk a versenyen.

A kidolgozott ötlet szakmai zsűri és közönség előtti bemutatására, vagyis a pitch-re 3 percet kapnak a résztvevők. Hogyan lehet ilyen rövid idő alatt bemutatni az alkalmazott monetizációs modellt, üzleti tervet, targetálási szempontokat és a többi fontos tulajdonságot? Mit javasolsz azoknak, akik hasonló pitch-re készülnek?
Általában 3-5 perc áll rendelkezésre egy pitch prezentáció bemutatásra. A pitch előadásnak általában van egy struktúrája, amit javasolt követni. Az első részt az opener – vagyis a nyitószöveg jelenti –, ennek a célkitűzése a hallgatóság figyelmének megragadása. Majd következik a probléma bemutatása, tehát a célpiac számára zavaró jelenség, amelyre a termék megoldást kínál. Az előadás következő elemében a megoldást, valamint a megjelölt célpiacot mutatjuk be bővebben. Ez után érdemes ismertetni az üzleti modellt, különös hangsúllyal a monetizációra. Végül de nem utolsó sorban a pitch előadás időpontjáig elért eredmények megemlítése következik. Az előadás végén pedig érdemes egy CTA (angolul call to action, vagyis cselekvésre felszólítás) üzenet elhelyezésével zárni. Ez rendszerint egy kérés a hallgatóság irányában a befektetésre.
Nem az a lényeg, hogy a pitch előadás tartalmazza az összes felmerülő kérdésre adható választ, hanem, hogy képes legyen a hallgatóság figyelmét felkelteni és fenntartani. Ha ezt sikeresen eléri, akkor a hallgatóság valószínűleg felteszi a kérdéseket. A jó pitch általában tömör és lényegre törő, tartalmi összeállításakor a hallgatóság egyedi tulajdonságait is érdemes figyelembe venni. 

A termékfejlesztés centrikus egyetemi projekt feladatokhoz képest milyen különbségeket tapasztaltál az Ideathon ötletversenyen? Hogyan kapcsolódik egyetemi tanulmányaidhoz egy ilyen jellegű megmérettetés?
Az egyetemen megszerzett tudás egy részét sikeresen felhasználtam a verseny során. A piackutatáshoz használt metodikában jó hasznát vettem a tanulmányaimnak. Az egyetemen viszont azt is tanítják, hogy egy mérés nem mérés, viszont az ötletverseny során nincs lehetőség többször, akár több irányból is megvizsgálni a problémakört, mert van, hogy gyorsan és radikális változásokat kell eszközölni. Ugyan ez elmondható az indulás közeli startupokról is. A versenyen szerzett tudást az egyetemi képzésen is sikerült kamatoztatnom a diplomamunkám kapcsán, aminek témája az óvszer termékkoncepció magyarországi bevezetésének vizsgálata.  A versenyen szerzett tapasztalat megjeleníthető, mint a korábbi termékkoncepció továbbfejlesztett és javított változata. Az Ideathon versenyhez hasonló lehetőségek soft és hard skill fejlesztésre egyaránt lehetőséget nyújtanak. Olyan képességeket sajátíthatsz el, amelyek vállalkozóként és munkavállalóként egyaránt értékesek.

Projektetekkel sikerült elnyerni a MeOut Group különdíjat. Az ötletversenyt követően piaci környezetben is tesztelitek elgondolásotok sikerét?Nehéz lenne erre a kérdésre nemet válaszolni, hiszen szeretnénk piaci környezetben kipróbálni termékelgondolásunkat. Először egy üzleti terv kidolgozására kerül sor, mely két hipotézis bizonyítására hivatott, a termékkoncepció 3 éven belül való megtérülésére és az MVP egy év alatt történő megvalósításának lehetőségére. Ezen hipotézisek teljesülése határozza meg a projekt jövőjét is. Ami a piacra lepésben nehézséget jelent, hogy jelenleg a csapatban nincs szexuálpszichológus. Számos szakember mutat érdeklődést a termék iránt és többen biztosítottak az együttműködés későbbi lehetőségéről, de még nem sikerült a pontos részletekben megállapodni.

Szerző: Rózsa Zoltán
Kép: Takács Péter