A lista folyamatosan bővül – kérdezzetek! Utolsó frissítés: 2016.12.23.

Kérjük Hallgatóinkat, kérdéseiket az info@gtdh.bme.hu címre küldjék, amelyekre igyekszünk a legjobb tudásunk szerint mielőbb válaszolni!

Hogyan érinti a 2017/2018-as tanévre történő Erasmus+ tanulmányi pályázást a GTK kiválása, ELTE-be olvadása?

Az alapelv az, hogy Erasmus+ tanulmányi ösztöndíjban csak egy egyetem beiratkozott hallgatója részesülhet, azaz a BME-ről kiutazó hallgatóknak a mobilitási időszak alatt aktív hallgatói státuszban kell lenniük.

A BME GTK hallgatói tavasszal a BME GTK partnerintézményeihez a korábban megszokott eljárásrend alapján pályázhatnak. Amennyiben az Erasmus ösztöndíjukat elnyerik, nominálásra kerülnek, és jelentkeznek a partnerhez. A nominálással egy időben esetleg érdemes lehet jelezni a partnernek a várható váltást, melynek kapcsán az Intézményközi Szerződéseket újrakötik (2017. augusztus 1-től, de már korábban el lehet kezdeni az adminisztrációt). Így szeptemberben már érvényes szerződés keretében utazhatnak a GTK-s hallgató már ELTE hallgatókként.

 

Igaz, hogy a GTK átmenő tanszékeinek nem minden munkatársa szeretne az ELTE-re menni?

Ez így igaz. Jelenleg még nem világos, hogy a GTK (egy részének) kiválása után pontosan milyen szervezet formálódik a BME-n, és hogy ez a szervezet távlatilag milyen irányultságú tevékenységet végez, milyen szakokat futtat, milyen BME-s beágyazottsága lesz stb. Amint ez – a kapcsolódó egyeztetések, tárgyalások során – kialakul, tisztulni fog a kép, hogy pontosan kik kívánnak a BME-n kialakuló szervezetben továbbdolgozni.

Külön is szólni kell a Szociológia és Kommunikáció Tanszékről, amely tanszék bár az „átkerülő” tanszékek között felsorolt (ld. korábbi kérdésre adott válasz), munkatársainak jelentős hányada mégis úgy nyilatkozott, hogy inkább a BME-n szeretne maradni.

Részünkről igyekszünk az egyéni választás lehetőség mindenkinek biztosítani, és úgy látjuk, hogy az kifejezetten előnyös, ha a maradók képesek megoldani a BME által igényelt humán- és gazdaságtudományi ismeretek oktatását. Továbbá, a maradás lehet a jó megoldásnak olyan kollégák számára is, akiknek a feladatai BME-n a mérnökkarokra történő átoktatásra koncentrálódik.

A kiválásos beolvadás során érintett összes munkatárs jövőjét egyenként tisztázni kell, és mindenki számára meg kell találni további munkájuk megnyugtató folytatásának szervezeti kereteit.

A BME weboldala szerint 5-5 fős tárgyalóbizottságok kezdték meg a munkát. Milyen eredmény várható ettől?

Igen, e bizottsági munka december 20-án már megkezdődött. Azt, hogy a tárgyalások vezetnek-e majd valamilyen érdemi eredményre, jelenleg még nem lehet tudni – amennyiben lesz ilyen eredmény, arról sürgősen beszámolunk. A következő ülés január 2-án következik.

Nem értem: a BME vezetése minden fórumon egyértelműen kiáll a GTK mellett, akkor mi a probléma a BME-vel?

A BME vezetése a felszínen valóban a GTK iránti elkötelezettségét kommunikálja. Eközben azonban a nyilatkozataival igyekszik egyre inkább rossz színben feltüntetni a GTK-t. Az pedig máig sem vált világossá, hogy pontosan milyen GTK-t szeretne valójában az egyetemi vezetés.

A nyilatkozatok mögött ráadásul semmilyen kézzelfogható cselekedet sincs. A GTK BME-n belüli problémáinak a megoldására tett javaslataira (szabadabb kari felvételi politika, átoktatási kérdések rendezése, nagyobb kari gazdálkodási szabadság, tudományos ügyekben a szakmai döntések egyetemi szintű tiszteletben tartására, valamint a kari választott vezetők és szervezet egyetemi szintű elfogadása), illetve az elbocsátott dékán ügyének rendezésének felvetésére eddig semmilyen érdemi válasz sem érkezett. Sőt, a hozzáállás, a helyzet csak egyre romlik. Mindez inkább azt mutatja, hogy a BME-n a GTK elutasítása mélyebb, valójában nem kívánják elfogadni a GTK sajátosságait, és talán a fejlődését sem nézik jó szemmel. Ezek sajnos nem felületi és jelentéktelen problémák, ezek egy egyetemi kar működőképességének és fejlődésének az alapjait érintik.

 

A Minisztériumnak (EMMI, Felsőoktatási Államtitkárság) milyen szerepe van a GTK ELTE-hez csatolásában?

A Minisztérium ebben az esetben az intézményt működtető, fenntartó kormányzat képviselője. Állami egyetemekről lévén szó (BME és ELTE) ilyen horderejű ügyekben ő dönt. Esetünkben arról van szó, hogy a fenntartó szeretné kezelni a BME-n belüli problémákat, miközben mindez egybevág az ELTÉ-vel kapcsolatos fejlesztési elképzelésekkel is. Az ügynek általános politikai háttere nincs, politikai beavatkozást a folyamat során soha nem tapasztaltunk.

A Minisztérium a teljes hazai felsőoktatás működtetéséért, értékeinek megőrzéséért és gyarapításért felelős. Ennek megfelelően a GTK BME-n belüli ellehetetlenülését a törvényi kötelezettsége szerint sem szemlélheti tétlenül, sőt, a helyzet rendezését többen kérték is a GTK-ról. Kötelessége továbbá, hogy a leginkább hatékony működési, szervezeti megoldásokat keresse. Ilyenkor végül a felsőoktatási intézmények közötti átszervezés szokott következni. A BME-s problémákon túl, önmagában is fontos motiváció lehet, hogy a GTK fejlődését az ELTE egyetemi környezetében jobban biztosítottnak látják. Jelen esetben bizonyára több szempont összegződéséről van szó.

Értem, hogy a BME-n problémák vannak, de milyen távlatokat kínál az ELTE GTK?

A BME GTK igen jó felsőoktatási pozícióban van, bár kulcsfontosságú időszak előtt áll, hiszen országosan vezető felsőoktatási intézménnyé válhat a saját szakterületein, de az is megtörténhet, hogy leszakad az élmezőnytől. A GTK sajátossága, hogy nem egy képzési területre szakosodott (pl. csak gazdaságtudományi, csak műszaki, csak társadalomtudományi stb.), hanem egy egymást kiválóan kiegészítő szakokból álló szakportfóliót alakított ki. A gazdaságtudományi szakokat, amelyek mind üzleti irányultságúak, alapvetően egészíti ki a műszaki menedzser szak. Ezekhez kapcsolódik az üzleti kommunikáció irányultságú kommunikáció és médiatudomány, valamint a munka- és szervezetpszichológia fókuszú pszichológia mesterszak.

Bízunk benne, hogy ez az ígéretes szakportfólió az ELTE rangjával és a karnak ott kínált fejlődési pályával kiegészítve tovább erősödhet. Esélyt látunk arra, hogy az integráció hatására a maga területén a hazai felsőoktatás elsőszámú kara épülhet ki.

Hogyan illeszkedhetne a GTK az ELTE mai képzési profiljához?

Akiket közvetlenül nem érint, kevéssé figyelnek fel rá, de azért igen gyakori, hogy egy-egy egyetem új profilokkal egészül ki. Jó példa a mi gazdasági – műszaki menedzser – kommunikációs és médiatudomány alapszak-kombinációnkra a Corvinus Egyetem, ahogy annyi különbséggel található meg ugyanez, hogy a műszaki menedzser helyett a gazdaságinformatikus képzés folyik; ezen a területen egyébként piacvezetők is.

Az ELTÉ-hez hasonló nagyságrendű tudományegyetem a Debreceni, Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Ezeken mind folyik gazdasági és műszaki képzés is, valamint természetesen kommunikáció vagy pszichológia szak is van. Az ELTE képzési portfóliója viszont éppen a GTK szakportfóliójának keretei között működtetett gazdasági és műszaki menedzser szakok tekintetében hiányos.

Érdekesség: Az első magyar közgazdasági kart 1920-ban alapították: a Kir. Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart. Ez a mai ELTE ősintézményéhez kötődött, igaz, furcsa módon önálló intézményként működő kar volt. Ez a kar került 1934-ben a Műegyetemhez, és így alakult meg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a mai BME elődintézménye. Ebből vált ki 1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, amely 1953-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet vette fel: ez a mai Corvinus Egyetem közvetlen elődje.

 

Az ELTÉ-n milyen GTK szakjaihoz közeli szakok, képzések vannak?

Az ELTE-n jelenleg is van kisebb létszámú, más irányultságú közgazdászképzés (amit a mi odakerülésünk nem érintene), a Társadalomtudományi Karon, éppen olyan szakokkal, amelyek nálunk a közelmúltban már nem indultak (alkalmazott közgazdaságtan alap és közgazdasági elemző mesterszak). Ugyanezen a karon fut a nemzetközi tanulmányok alap és mesterszak, ami nem áll távol a GTK részéről képviselt területektől. (eltecon.hu/, tatk.elte.hu/)

A műszaki menedzser szakjainkhoz az ELTE Informatikai Karán (felveteli.inf.elte.hu/bemutatkozas/) és Természettudományi Karán folyó képzések állnak közel. Utóbbi a BME TTK-hoz képest annyival bővebb profilú, hogy a matematika és a fizika mellett idetartozik a biológia, kémia, földrajz és földtudományok is. (ttk.elte.hu/)

Az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Karokhoz való kapcsolódás szintén erős, olyannyira, hogy az ezeken és a GTK-n folyó képzés ugyan más irányultságokkal, de helyenként átfedően folyna.

Miként lehetne elfogadott egy ELTE műszaki menedzser szak?

A műszaki menedzser szak sikerességét éppen az specialitása adja, hogy a gazdasági, természettudományi és műszaki területeket ötvözi. Senki sem vitatja, hogy a mai BME megfelelő keretet kínál egy ilyen szak számára.

Ugyanakkor az ELTÉ-vel rokon többi nagy tudományegyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és Pécsi Tudományegyetem) mindenhol fut műszaki menedzser szak (és az ELTÉ-nek is van szakindítási joga). Valójában a műszaki menedzser képzések jellemzően vagy műszaki fókuszú intézményeknél, vagy tudományegyetemi háttérrel futnak.

A műszaki menedzser szak legszorosabb kapcsolódósa a gazdasági területtel van, ha a GTK az ELTÉ-re kerül, ez ott lesz színvonalasan biztosítható. Az ELTE természettudományi kínálata nagyobb és szélesebb, mint a BME-é, így ez az oldal is erős partnerre lelhet. A műszaki oldal háttere alapvetően adott az ELTE Informatika Kar és Természettudományi Kar részéről. És annak sincs akadálya, hogy akár a Műegyetem egyes kollégái, tanszékei is oktassanak a képzésben.

A GTK műszaki menedzser szakjainak egyetemi háttere nyilván változna az intézmény változásával, de ezek a változások nem alapvető jelentőségűek, és legalább annyi pozitívumot hoznának, mint negatívumot. Semmi oka sem lenne, hogy e szakjaink piacvezető pozíciója meginogjon egy ilyen intézményváltással.

Mit érhet az ELTE GTK diploma rövidtávon?

A hazai felsőoktatásban több példa is van egyes felsőoktatási intézmények névváltásra, illetve intézmények összeolvadására. A mai Corvinus Egyetem az elmúlt húsz évben legalább négy nagyobb átalakításon esett át, különböző karok jöttek az intézménybe és mentek el tőle. A Pécsi Tudományegyetem a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem házasságából született. Az ELTE mai kari szervezete is csak 2003-ban állt fel. Korábbi beolvadásokat követően ekkor született az Informatikai, a Pedagógiai és Pszichológiai és a Társadalomtudományi Kar. Ezek a változások semmilyen problémát nem okoztak a munkaerőpiacon, az új szervezeti háttérrel kibocsátott diplomákat a piac hamar megismerte és megszokta, értéket mindezek a változások egyáltalán nem rontották.

Bár az ELTÉ-re kerüléssel a GTK jogilag intézményt vált, az ELTE GTK a BME GTK jogutódja lesz, és mivel az alapvető oktatási körülményekben semmilyen lényegi változás nem történne, így itt a helyzet még egyszerűbb. Semmi akadályát sem látjuk annak, hogy megfelelő kommunikációval az ELTE-GTK a BME-GTK mint jogelőd intézmény felépített brandjét tovább erősítse, így igen gyorsan a hazai felsőoktatás erős és elismert védjegye legyen.

Értem, hogy a diplomák kérdése nem tisztázott még, de milyen diplomát kapunk a legrosszabb esetben?

Ami biztos: a jogutódlásban érintett minden diploma esetén kötelező a BME-t is feltüntetni az okiraton, azaz a jogutódláskor a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező (és az ELTÉ-re kerülés után végző) minden hallgató diplomájában mindkét intézmény neve kötelezően szerepelni fog. (Ahogy írtuk is: „A BME is megjelenik az ELTE-s diplomában.”) Ez jogszabályi kötelezettség, ehhez nem kell a BME-vel megállapodni. (79/2015. (IV.9.) Korm. r.-nek a kötelezően használt okiratok formaszövegeiről szóló 9. melléklete 6.1. pontja)

Mivel az Oktatási Hivatallal más záradékszöveget is lehet engedélyeztetni (87/2015 (IV.9.) Korm. r. 46. § (4) bekezdés), ennél kifejezőbb szöveg is lehetséges, ami jobban tükrözi, hogy a képzés maga nem változott, az ugyanaz, mint a BME-n elkezdett képzés. Ehhez azonban további egyeztetésekre van szükségünk, amit mindenképpen  meg fogunk tenni. A jogszabályi minimum azonban az, hogy „Az oklevél tulajdonosa tanulmányait a kiállító intézmény jogelőd/nevet változtatott felsőoktatási intézményében/intézményeiben, a(z) …… nevű felsőoktatási intézményben/intézményekben folytatta. A jogutódlásra/névváltozásra……….. került sor.”

 

Milyen diplomát kaphatunk a BME-vel való megegyezés esetén?

A BME-vel közös képzésben szerzett közös diploma is lehet realitás, hiszen az Oktatási Hivatal olyan képzést is nyilvántartásba vehet közös képzésként, amelyet korában valamelyik intézmény önállóan gesztorált. (78/2015 (IV.9.) Korm. r. 19. § (6) bekezdés). Ehhez azonban a két intézménynek meg kell állapodnia, és ezt a felsőoktatási hatóságoknak is el kell fogadnia. Természetesen ez a cél, és mivel a BME rektora és kancellárja többször is arról beszélt, hogy a hallgatók érdekeit elsődlegesnek tartják, így bizonyára e kérdésben kiemelten készségesek lesznek.

Ezen kívül számos egyéb lehetőség is nyitva áll, azonban a kérdés tisztázásához további egyeztetésekre van szükség.

Korábban végeztem, mi lesz az én diplomámmal?

A GTK az ELTÉ-re kerülésével jogutód lenne, azaz a korábban szerzett diplomák esetén teljesen természetes, hogy a képzőhely változását feltüntessék (pl. BME GTK, jogutódja: ELTE GTK). A korábbi diplomákat lehet tehát az újonnan bevezetett intézmény és kar nevéhez kötni, így a GTK brand aktuális elfogadottságára építeni.

A GTK álláspontja miért nem jelent meg BME honlapján? Miért a GTK honlapján keresztül folyik az „üzengetés”?

A BME honlapja vagy a Műhely újság (egyetlen egy hónappal ezelőtti riporttól eltekintve) a GTK álláspontját egyáltalán nem mutatja be. További probléma, hogy a kari tájékoztatókra egyetemi és más kari vezetők rendszeresen betoppannak és mikrofont ragadnak, így a „házon belüli” nyugodt fórumozás lehetősége sem adott. Letiltották a Neptun-üzenetek ilyen célú használatát is. A feltételek tehát nem éppen kiegyenlítettek. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók nem kaphatnak kiegyensúlyozott tájékoztatást őket érintő kérdésekről, mert a BME vezetősége ezt lehetetlenné teszi.

Mi a GTK álláspontja a peticiok.com-on indított aláírásgyűjtéssel kapcsolatban?

Újabb kiábrándító eset, hogy miközben a GTK Facebook-oldalán megjelent (mintegy 2000 felhasználó által lájkolt és megosztott), illetve a kar oktatóinak, majd hallgatóinak körében terjesztett, és a rektorhoz is eljuttatott tiltakozásokra (100 és 1400 aláírás), valamint az 1500-2000 fő részvételével megtartott demonstrációra semmilyen hivatalos válasz nem érkezett, az egyetemi kommunikációs fórumok mindezeket a megszólalásokat elhallgatták, ezt a petíciót még a hivatalos egyetemi facebook-oldalra is kitették.

Ami a szöveget illeti: a BME-n maradás igénye lényegében az összes eddigi GTK-s követelésben szerepelt – válasz és érdemi tárgyalások nélkül. A GTK nem egy jelkép, hanem egy működni, fejlődni kívánó szervezet; az önmagában nem menti meg, ha a BME-n marad, így ennek a követelésnek nem sok értelme van. A tárgyalások bármeddig elhúzhatók, az eddigiek alapján semmi nem mutat arra, hogy a felmerült problémákat valójában meg kívánják oldani, hiszen eddig az összes ilyen kezdeményezés teljesen hatástalan volt.

E petíció – valójában értelmezhetetlenül általános – állítása megint a lényegről tereli el a figyelmet. Amúgy a petíciók.com aláírói jelentős részben nem jelenlegi BME GTK hallgatók. Tanulságosak azonban az aláírók között a társkari (mérnök kari) hallgatók gondolatai. Úgy tűnik, jóval könnyebben azonosulnak azzal a gondolattal, hogy a GTK azért értékes, amit és ahogyan csinál. Sajnos ezzel kapcsolatban az egyetemi vezetés mindvégig más állásponton volt.

Egy új ELTE GTK műszaki menedzser képzésen szerzett diploma értéke miként lehetne ugyanakkora, mint egy BME GTK műszaki menedzser diploma?

Az ELTE brandet önmagában nem kell felfuttatni, ez az ország talán legelismertebb egyeteme. Az ELTE az utóbbi években erősen nyitott területeinek a szélesítése felé, így pl. az ELTE Informatikai Kar is egyre népszerűbb és ismertebb. Ha az ELTE-n lehet egy elismert informatikus képzés, akkor miért ne lehetne elismert műszaki menedzser képzés? A BME-n egy-egy új, nem tipikus „műegyetemi” szak egy-két év alatt is igen népszerűvé vált, pl. a GTK marketing vagy pszichológiai mesterszakjai, vagy akár a pénzügy és számvitel alapszak. Ez tehát megfelelő kommunikációs munkával megoldható, erre fel is vagyunk készülve.

Ha a BME-n kezdtem, de az ELTE-n fejezem be a tanulmányaimat, melyik intézmény adja majd ki a diplomámat?

Pár évig még mindkét intézmény nevét viselő diplomát adunk ki, az első tisztán ELTE-s diplomák kiadása csak 2020-2021 körül várhatók.

Mit értenek azalatt, hogy a GTK „ellehetetlenülhet”?

A GTK követeléseinek a közös pontja a kari autonómia, azaz a szükséges szabadság és az ésszerű önrendelkezés biztosítása. Ebből semmit sem kapott meg, így kiszolgáltatottá vált az egyetemi vezetés és a többi kar éppen aktuális akaratának. Ellenséges környezetben a belső felvételi szabályokon keresztül elvesztheti a hallgatói egy részét, elvonhatják a fejlesztési forrásait, fékezhetik az oktatói előmenetelét (akik egy része így elmegy innen, vagy ide sem jön), leválthatják, megfélemlíthetik a vezetőiket, stb. Így egy kar tönkremegy.

Sajnos, amikor ezt már a hallgatók is érezni kezdik, rég késő. A válasz írásának időpontjában a karnak már közel két hónapja nincs kari tanácsa, hat hete dékánja, az egyetemi vezetői fórumokon nem képviselik, Andor György eltávolításával a kar szenátusi képviselete is egyetlen oktató-kutató tagra csökkent.

Mi garantálja, hogy az ELTE-n jobb lesz a GTK helyzete, mint a BME-n?

A GTK által kért garanciális elemek a BME keretein belül az egyetemi szabályzatokból hiányoznak, és ezeket az egyetemi vezetés nem is hajlandó azokba beépíteni. Az ELTE hasonló szabályzatai egyrészt már eleve tartalmazzák a kari autonómiát megalapozó írott garanciákat, részben pedig külön döntéssel biztosítanák ezeket számunkra.

Az ELTE szerkezete annyiból kedvezőbb a GTK-nak, hogy nem hat mérnökkar egységes fellépésével szemben kell érdekeinket érvényesíteni, mivel ott a karok különbözősége, így az autonómiája a kultúra alapvető része. Lényeges szempont továbbá, hogy az ELTE – pláne a GTK odakerülésével – az ország egyértelműen elsőszámú egyetemévé lépne elő, amihez a budapesti legjobb háromnak tartott ELTE gyakorló gimnázium is fontos hátteret ad.

Miért nem kérték ki a teljes oktatói és hallgatói közösség véleményét?

Értjük, hogy a „népszavazás” ilyenkor sokakban felvetődik, de ez inkább hangzatos, mintsem használható megoldás ilyenkor. Éppen azért vannak választott vezetők és képviselők, hogy vegyék a fáradságot egy-egy igen bonyolult, rengeteg elemző munkát jelentő döntés meghozatalára. Ebben az ügyben eddig 60-70 oldal hivatalos anyag született, és a csak a GTK-n belül legalább ötven órányi értekezlet foglalkozott a témával.

A kommentekből és a hozzászólásokból is látható, hogy csak kevesen vették a fáradságot arra, hogy ezeket mind áttanulmányozzák, ami természetes is. Így viszont nem lehet felelős döntést hozni. Probléma továbbá, hogy mégis melyik fázisban és pontosan milyen kérdésre kellene igen-nem típusú „népszavazást” tartani. A GTK mindenképpen maradjon? Akkor is, ha a BME nem támogatja a problémái megoldását? Milyen feltételek fogadhatók még el éppen, és melyek már nem? Akkor is maradjunk, ha máshol nagyobb fejlődési potenciál mutatkozna? Ezekre a kérdésekre nem lehet egyszerű igen-nem válaszokat adni, ezért kell ilyenkor a vezetőknek, képviselőknek dönteniük. A képviseleti demokrácia a „megoldás” arra a nehézségre is, ami abból ered, hogy a döntéshozatal más formái sok megoldhatatlan kérdést vetnek fel. Ki szavazzanak ilyenkor? A főállású oktatók vagy a mellékállásúak is? Csak a vezető oktatók, akik a képzések, tárgyak akkreditációjának kulcsfigurái, vagy doktoranduszok is (akik közül van, aki az utánpótlást adja majd, de van, aki máshol tervezi folytatni a pályáját)?  Szavazzon az adminisztráció is? Csak a GTK-sok vagy más karokról is? Csak a jelenlegi hallgatók, vagy a korábbiak is? A hallgatók közül csak azok, akiket közvetlenül érintene ez, vagy csak azok, akik 2017 nyara után végeznek? A részidős hallgatók is szavazzanak? A szakirányú továbbképzéses hallgatók is (ők több ezren vannak)? Egyáltalán, egy ilyen hosszútávra szóló, oktatási szakmai, stratégiai kérdésben való döntést mennyiben határozzon meg a pillanatnyi hallgatók „akármi is van, BME-s diplomát szeretnék” hozzáállása? Ilyen kérdésekben nem lehet értelmesen „népszavazást” tartani. Nem véletlen, hogy a kérdés összetettségét csak felületesen átgondolók ilyenkor a zavarkeltés, vagy propaganda célok eszközévé válhatnak. Nincs „népszavazás” az egyetem GTK-hoz való hozzáállásról, a GTK konkrét kéréseinek teljesítéséről, vagy a rektor személyéről sem. Továbbá, a jogszabályok sem ilyen fajtájú véleménynyilvánítást követelnek meg.

A GTK rész, amely itt maradna, milyen karhoz csatlakozna? Vagy maradna egy GTK kar, ahol az Idegen Nyelvi Központ, a Testnevelési Központ, valamint a Tanárképző Központ lenne, és ehhez csatolnák ezt a humán és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezetet?

Erről jelenleg még nem tudunk érdemi információval szolgálni, de dolgozunk a megoldáson, és amint igen, közreadjuk.

Pontosan melyik oktatói kör menne át az ELTE-re?

A szervezeti egységek vezetőinek állásfoglalása mögött döntően tanszékeik többsége áll (ezt talán érdemes tudni, mert ezzel kapcsolatosan is megjelentek ellentmondó, valótlan információk). Pontos lista még nincs, hiszen nem volt egyenkénti nyilatkoztatás. Úgy tűnik, hogy Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, a Pénzügyek Tanszék, az Üzleti Jog Tanszék, a Társadalomismeret Intézet (amely a Szociológia és KommunikációTanszéket és a Filozófia és Tudománytörténet Tanszéket foglalja magában), valamint az Ergonómia és Pszichológia tanszék oktatói köre (mintegy 80-90 fő) kevés kivétellel egyben menne át.” (A Szociológia és Kommunikáció Tanszék munkatársainak többsége időközben jelezte, hogy inkább a BME-n szeretnének maradni, lsd. egy másik kérdésre adott választ is!)

Az érdekelne, hogy pl. az MBA képzés előre meghirdetett 400 e Ft/ szemeszter költsége a kiválás hatására nőhet-e?

Természetesen nem. Ilyen esetekben az ELTE GTK a jogutód, minden BME-s hallgató a szerződését viszi tovább.

Mennyire tekinthető véglegesnek az EMMI döntése? Van még arra esély, hogy ezt visszavonják?

Még véleményezések és a részletekről tárgyalások következnek, azonban a döntés visszavonása nem várható.

Ha nem az egész GTK menne el a BME-ről, melyik részek maradnának?

A döntés nem a GTK egészét érinti, az Idegen Nyelvi Központot, a Testnevelési Központot és a Tanárképző Központot nem. Minden bizonnyal marad a BME-n a fennmaradó tanszékek kollégáiból is, és teljesül a BME szenátusa által deklarált elvárás, és a BME-n létrejöhet egy önálló szakokkal rendelkező „humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezet”, amely a többi karra is beoktat. Ezek részleteinek a tisztázása a következő hetek feladata.

Mi történne az ELTE-re kerülő GTK-résszel? Helyileg hol helyezkedne el?

A GTK az ELTE önálló kar maradna, az átkerülő hallgatókkal és oktatókkal, a Q épületben működve tovább.

Mi lesz a diplománkkal? 2017-ben végeznék, akkor én most ELTE-s diplomát fogok már kapni az októberi diplomaosztón?

A záróvizsga dátuma a döntő. A döntés egyáltalán nem érinti a 2017 júliusáig végzőket, és nem érinti a jelenlegi hallgatók tanterveit és oktatási körülményeit sem, akik mindkét intézményt tartalmazó kettős diplomát kapnak.

Érinti e a kiválás a 400+ Ösztöndíj Programot, vagy az angol nyelvű képzési részeket?

Nem.

Ki döntött a kiválásról?

Állami egyetemről lévén szó, a fenntartó (a Minisztérium). A fenntartói döntést, másfél hónap hiábavaló várakozás után, a következők kezdeményezték, mindezt számos belső egyeztetést és értekezletet követően: Üzleti Tudományok Intézet intézeti tanácsa; a Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék (Dr. Kövesi János), a Pénzügyek Tanszék (Dr. Ormos Mihály) és az Üzleti Jog Tanszék (Dr. Pázmándi Kinga, Dr. Verebics János) vezetői; a Társadalomismeret Intézet (Dr. Margitay Tihamér) intézeti tanácsa; a Filozófia és Tudománytörténet Tanszék (Dr. Láng Benedek), valamint a Szociológia és Kommunikáció Tanszék (Dr. Hamp Gábor) vezetői; az Ergonómia és Pszichológia Tanszék tanszéki tanács és vezetője (Dr. Takács Ildikó, illetve a további támogató tagok: Dr. Németh Edit és Dr. Juhász Márta). Az ezen szervezetekhez tartozó szakok: Gazdálkodási és menedzsment, Nemzetközi gazdálkodás, Pénzügy és számvitel, Műszaki menedzser, Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakok, valamint a Pénzügy, Vezetés és szervezés, MBA, Marketing, Számvitel, Műszaki menedzser, Kommunikáció- és médiatudomány, Pszichológia mesterszakok. A döntés támogatták még a GTK dékánhelyettesei (Dr. Németh Edit, Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter, Dr. Bóta Gábor és Dr. Láng Benedek) is.

A HK milyen formában vett részt ebben a döntésben?

Nem a döntésben, hanem a döntés kezdeményezésében. A kari Hallgatói Képviselet vezetői mindvégig a közvetlen résztvevői voltak az egyetemi és kari egyeztetéseknek is. Attól függően vettek részt az állásfoglalásokban, ahogyan éppen képviseletük volt: a tanszéki, intézeti állásfoglalásoknál nem volt mandátumuk, a Dékáni Tanácsban egy szavazattal, a Kari Tanácsban 30%-os képviselettel. Képviselőik véleménye a fentebb felsorolt kari vezetőkével megegyezett.

Mi az esély arra, hogy az ELTE-n nem alakulna ki ugyanez az ellehetetlenült helyzet, mint a BME esetében?

Az ELTE a GTK-t tárt karokkal várja, a BME által nem teljesített, a Kar fejlődése szempontjából alapvető kérdéseket mind támogatja. Minden remény megvan arra, hogy a GTK az ELTE-n egy még erősebb kar legyen, diplomáinak értéke (a jogutódlásból következően a korábbi diplomáinak az értéke is) tovább emelkedjen.

Mennyit ér az ELTE-s diploma?

Az ELTE a nemzetközi és a hazai felsőoktatási rangsorokban általában a legmagasabban rangsorolt magyar intézmény. A Center for World University Rankings (CWUR) 2016-os adatai szerint a lista legjobb magyar intézményeként a 488. (SOTE 631., DE 661., SZTE 708., BME 850.). A Best Global Universities a világ legjobb 750 egyetemét rangsorolja, itt egyetlen magyar intézményként a 465., Európában pedig 202. A HVG Diploma 2017 rangsora szerint ismét az ELTE ország legjobb egyeteme (majd SZTE, PTE és SOTE).

Miként illeszkednek majd a GTK-s szakok, diplomák az ELTE-hez?

Az ELTE nyitott, nyit a reálterületek felé. Egyre jelentősebb pl. az informatikus képzés (az ELTE-n van Informatika Kar), egyébként létezik akkreditált műszaki menedzser szakjuk is. Az ELTE-n régóta futnak elméleti közgazdaságtan jellegű alap- és mesterszakok, igaz, kisebb létszámmal. A GTK gazdasági és műszaki menedzser szakjaival az ELTE képzési palettája kiszélesedik.