Ahol élmény a felhasználói élmény

Ennek most az volt a címe, hogy „Design a felhasználó szemével – Eye-tracking előadás és workshop”. A két előadó, Dr. Hámornik Balázs Péter és Köles Máté a szemmozgás-követés (eye-tracking) fontosságát és alkalmazási lehetőségeit mutatták be először elméletben, majd a gyakorlatban is. A legújabb kutatási irányokat saját kutatási tapasztalataikból vett példákkal illusztrálták, és ezen keresztül bemutatták azt a „szerszámkészletet” is, amely segítségével a mindennapi tervezési problémákat meg lehet oldani. Az előadás második felében a bemutatott módszereket a piackutató szakemberek, illetve terméktervező szakos egyetemi hallgatók a gyakorlatban is kipróbálhatták, miközben mobil szemmozgás-követéses tesztet végeztek egy szimulált bolti vásárlás során. Arra a korántsem egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy mi is az, ami felkelti a vásárló figyelmét. Ez nem csak a fogyasztó, de a kereskedő és a csomagolás tervezőjének szempontjából is alapvető fontosságú.

A vizsgálat során egy speciális kamera segítségével nyomon lehetett követni, hogy milyen útvonalon mozog az emberi szem egy adott felületen, képen vagy weboldalon. Ennek köszönhetően kiderül, mit nézett meg először a kísérleti személy; milyen pontokon időzik a tekintete stb. Az eredményekből következtetni lehet rá, hogy vásárlóként vagy felhasználóként mit, hol keresünk, és hova érdemes információt elhelyezni; és persze azt is megtudhatjuk, hogy például egy adott weboldal mennyire felhasználóbarát.

A második előadást Becker György pszichológus és reklámszakértő tartotta „A felhasználói élmény, avagy a lélek-lehelés művészete” címmel. Bemutatta, hogy miként teszik használhatóvá, sőt, élvezettel használhatóvá a különböző termékek kommunikációs felületeit. Ami persze még nem a történet vége. ott van ugyanis a márkaépítés is, amely a márkák megszemélyesítésével a puszta funkcionális hasznosságon túl érzelmi elköteleződést is próbál létrehozni. Az az érzelmi töltet ugyanis, amellyel tárgyainkhoz (és így a megvásárolt tárgyainkhoz is) viszonyulunk, nagyon erős köteléket jelent. A marketingnek pedig az a feladata, hogy mindenki megtalálhassa a saját személyiségének és igényének, illetve érzelmi szükségleteinek legjobban megfelelő terméket vagy szolgáltatást.

Az eseménysorozatot a “Fúzió a munka világában” című workshop zárta: ezt az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban (ETIKK) tartották meg. Az akadálymentesen kialakított irodában Földesi Erzsébet, a központ vezetője és a European Disability Forum alelnöke, valamint munkatársai mutatták be, hogy milyen munkakörnyezetre, bútorokra stb. van szükségük a megváltozott munkaképességűeknek. Olyan munkaeszközöket és hétköznapi tárgyakat is fel sorakoztattak, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élő emberek életét és munkáját.

Megismerhettük az ETIKK és a BME Foglalkozási Rehabilitációs Kutatóközpontja együttműködésének eddigi eredményeit is, illetve megtudhattuk, hogy miként lehet jobbá tenni a munkakörnyezetet. De poszterek és fotók mutatták be a terméktervező szakos és műszaki menedzser termékmenedzsment modulos hallgatók órai munkáit is. Az előadók külön kiemelték, hogy a speciális igények kielégítésére tervezett környezet és annak speciális termékei mind ergonómiailag, mind funkcionálisan jobban segítik a felhasználót a hagyományosnál. A résztvevők, miként a bemutatkozáskor kiderült, elsősorban nagyvállalatok képviselői közül kerültek ki. Arra a kérdésre, hogy miért jöttek el, a legtöbben azt válaszolták, hogy a közeljövőben szeretnének minél több megváltozott munkaképességűt alkalmazni, és ehhez jelenlegi munkatársaikat is tovább kell képezniük.

Az előadások természetesen csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, és a tanszék 2016-ban, a következő Design Héten újabb témákat és problémákat fog bemutatni. Hogy pontosan miket, azt Dr. Németh Edit nem árulta el, de azt már most sejteni lehet, hogy hasonlóképpen izgalmasak és hasznosak lesznek. Mint ahogy design is ilyen: mindkettő egyszerre.