A BME Nyelvvizsgaközpontban szerzett hollandból középfokú nyelvvizsgát több mint egy évvel ezelőtt Máté Martina és Parkánszki Katalin. Most felkerestük őket, hogy megtudjuk mennyire használható a holland nyelvtudás és ők mit kezdtek vele.
Az interjú elkészítése nem volt a legegyszerűbb feladat a frissen hazaköltözött Martinával, aki szűk egy évet töltött kint Hollandiában au-pairként. Végül Skypon sikerült beszélnünk. Eredeti tervei szerint Erasmussal akart kimenni, de ez végül meghiúsult. Így a neten kezdett keresgélni, és talált kint bébiszitteri munkát. Ez volt a legkézenfekvőbb opció mind anyagi szempontból, mind pedig a nyelv gyakorlásának szempontjából. „Igazából beírtam a google-ba, hogy au-pair, és a legnagyobb honlapon regisztráltam. És azzal, hogy nekem van egy alap holland nyelvtudásom, a korom és a képzettségem alapján nagyon sokan megkerestek.”Emellett még beszél angolul és a Károli Gáspár Egyetemen jár germanisztika szakra, néderlandisztika szakirányra.
„Nekem nincs semmilyen holland unokatestvérem, vagy aki közelebb hozott volna a holland kultúrához. A gimiben még angoltanár szerettem volna lenni, és az anglisztika szakirányt nézegettem, de aztán valahogy úgy alakult, hogy elgondolkoztam, hogyha elvégzek egy anglisztika szakot, akkor még mindig csak egy nyelvet ismerek, és hogy ha netalántán x év múlva mégis úgy döntök, hogy nem akarok tanár lenni, akkor mi a lópikulát fogok kezdeni majd egy angol szakos diplomával, mert ugye ma már mindenki tud angolul. Kicsit úgy éreztem, hogy valami kisebb és különlegesebb nyelvet még szeretnék mellette elsajátítani. Akkor elkezdtem nézelődni: a skandináv nyelveket és a hollandot gondoltam jónak. Mindegyik tetszett, de valahogy a hollandot találtam a legvonzóbbnak. Például azért, mert sok kis leányvállalata van Hollandiának Magyarországon, és ha mélyebben utána néz az ember, akkor meglátja mennyire sok a lehetőség ezzel a nyelvvel.”
Katával egy kávéházban találkoztam, és ő is hasonló véleményen volt, mint Martina. „Német-latin szakon kezdtem az egyetemen. Aztán két év után leadtam a latint. Igazából elegem lett, és elkezdtem helyette a hollandot. Valami különlegeset akartam. Angolul már valamennyire tudtam, és az angol-német nagyon általános. A német volt a fő szakom és mellé kellett egy minor szak. Így felvettem a hollandot, amit nagyon megszerettem.” Kata azóta befejezte a tanulmányait az ELTE-n, és a Debreceni Egyetemre ment mester képzésre, mivel itt van az országban egyedül lehetőség arra, hogy a német-holland nyelvpárral fordító és tolmács szakon végezzen. Emellett pszichológiát hallgat a Fernuniversität in Hagen intézményében. 2015-ben pedig a Leipzig Egyetem nyári kurzusára került be ösztöndíjjal. Egyik oka annak, hogy a számos jelentkező közül őt választották, épp az volt, hogy a német és angol nyelvvizsgája mellett hollandból is megszerezte a középfokú nyelvvizsgát. A munkakereséssel kapcsolatban is megerősíti, amit Martina mondott. Amint feltöltötte önéletrajzát az internetre, napokon belül számos cég megkereste, hogy állást ajánljon neki.
Ám Kata és Martina tapasztalatai nem mindenben egyeznek. Kata gyerekkorától kezdve folyamatosan olvas idegen nyelveken, több külföldi képzésen is részt vett és még tervez is kimenni. Ő hasonló mentalitású fiatalokkal volt mindig is körülvéve, és eddigi tapasztalati megmutatják, hogy a nyelvtudás mekkora lehetőséget ad az élet minden területén. Martinaélményei, talán mondhatjuk úgy, életközelibbek, ha például a holland családnál egyedül eltöltött évre gondolunk. „Szinte egyáltalán nem találkoztam magyarokkal. Ám a Facebookon van egy hollandiai magyarok csoportja. Főként Amszterdamban és Hágában dolgozó szakmunkások alkotják – egyre többen jönnek ki, de például frissen végzett egyetemistákat nem láttam a csoportokba beírni. Gyakori viszont az afféle, kicsit talán naiv beírás, hogy ” Sziasztok! most kezdem az angol nyelv elsajátítását. Értek a tálcaszedéshez.” Nagyon sokan a nagy amerikai álomért jönnek ide. Anglia megtelt, menjünk akkor Hollandiába. Itt is, azt gondolom, nagyon keményen kell dolgozni, és szerencse is kell ahhoz, de főleg kitartás és kemény munka, hogy valaki meg tudjon állni a lábán.”
Összességében a lányok úgy látják, hogy a holland nyelv elsajátítása hatalmas előnyt ad már most nekik a munkaerőpiacon. A BME Nyelvvizsgaközpontban letehető középfokú vizsgát mindketten korrektnek találták, és véleményük szerint, ha az ember rendesen felkészül rá, akkor nem okozhat nehézséget. Persze még így is némi félelemmel vágtak bele anno, mivel egy évben összesen egy középfokú és egy felsőfokú vizsga van meghirdetve és az országban egyedül itt szerezhetik meg a papírt a nyelvvizsgázni vágyók. Ám mindketten csak ajánlani tudják ezt a nyelvet, főleg ha valakinek már vannak német és angol alapjai, hiszen akkor sok minden ismerős lesz.